A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)

2002-02-15 / 39. szám

4 A HÍD Amerika hírei 2002. FEBRUÁR IS. Röviden ___________ ■ Pálinkás József Amerikában Pálinkás József oktatási miniszter kedden ötnapos hivatalos látogatásra az Amerikai Egyesült Államokba érkezett - közölte a szaktárca sajtóirodája. Megbeszélést folyta­tott Newt Gingrich volt házelnökkel, Bruce Alberts-el, a National Academy of Sciences elnökével, Phillip Bond technoló­giapolitikáért felelős kereskedelmi államtit­kárral. A nagykövetségen oktatás- és tudo­mánypolitikai előadást és fórumot tart Wa­shington környéki magyar kutatók és diá­kok részére. ■ Fogságban marad az amerikai Al-Kaida-tag A szövetségi bíróság nem fogad el óvadékot attól az amerikai fiatalembertől, aki a táli­­bok oldalán esett amerikai fogságba Afga­nisztánban, így nem védekezhet szabad lá­bon az ellene felhozott tíz vádpontban. A bíróság arra hivatkozva utasította el az óva­dékot, hogy John Walker Lindh veszélyes a társadalomra és fennáll a lehetősége, hogy megszökik. A húszéves Walker Lindh ügy­védje azzal érvelt a bíróság előtt, hogy vé­dence lojális az Egyesült Államokhoz, illet­ve a családjához, és soha nem küzdött az Al-Kaida oldalán. Az ügyész szerint azon­ban Walker Lindh “elkötelezett terrorista”. A jelenlegi tíz vádpont alapján, a bűnösség kimondása esetén elvileg “legfeljebb” há­romszoros életfogytiglani, plusz hatszor tíz, valamint egyszer harminc évi szabad­ságvesztés róható ki. ■ Lezuhant egy amerikai gép Afganisztánban Szerdán reggel, Afganisztánban lezuhant az amerikai hadsereg egyik teherszállító re­pülőgépe. A nyolcfős legénység tagjai meg­sérültek, ám a további részletek, így a bal­eset okai egyelőre ismeretlenek. ■ Riadókészültség az USA-ban Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (EBI) hétfő éjszaka riadókészültséget ren­delt el és fokozott éberségre kérte az ameri­kaiakat. mert egy olyan készülő terrorista támadás lehetősége jutott tudomására, ame­lyet kedden az Egyesült Államokban, vagy Jemenben amerikai érdekeltségek ellen kö­vethetnek el. Az EBI nem részletezte, hogy mi lehet a terroristák célpontja. Ugyanak­kor Eavaz Jahija al-Rabei néven megneve­zett egy szaúdi születésű jemeni személyt, aki a lehetséges akció hátterében állhat. ■ Bush iraki politikája Bush elnök, miközben kormánya utat-mó­­dot keresett Szaddam Husszein iraki állam­fő megbuktatására, szerdán kijelentette: fenntart minden létező lehetőséget, de egy­előre nem osztja meg a nyilvánossággal. “Szaddam Husszeinnek meg kell értenie, hogy komolyan veszem országunk védel­mét” - mondotta a Pervez Musharraf pa­kisztáni elnökkel tartott együttes sajtóérte­kezletén. Meg'nem nevezett források sze­rint Bush utasította a Külügyminisztériu­mot, a Pentagont és a CIA-t, hogy öntsék végleges formába a Szaddam Husszein el­len tervezett lépéseket. Egyes jelentések szerint a CIA már pénzt is áldozott arra, hogy lázadást szítson Irakon belül, ám a hírszerzési ügynökség szóvivője ezt nem volt hajlandó megerősíteni. EGY VALLOMÁS... (folytatás a címlapról) A problémát tulajdonképpen nem is azok képezik, akik vallanak, hanem a másik tábor az ötödik cikkely mögé rej­­tőzők. Ezek ugyanis nem hajlandóak segítségére lenni az illetékes hatóságok­nak abban, hogy fény derüljön a szédü­letesen nagy horderejű csődnek min­den részletére, hiszen az Enron után még további nagyvállalatok jutottak ugyanolyan helyzetbe részint éppen ennek következtében, részint azért, mert hasonló gyakorlatot folytattak. Az ilyen magatartású emberek végső fokon nemcsak azokat károsítják meg, akik el­vesztették a munkalehetőségüket, vagy a nehezen összekuporgatott vagyonká­jukat, illetve nyugdíjalapjukat, hanem az egész országot, amely kilábalni igyekszik egy súlyos gazdasági pangás­ból. Az ötödik alkotmánykiegészítő cik­kely azonban nem mondja ki azt, hogy mások nem tehetnek terhelő vallomáso­kat az ilyen jogsértők ellen. A kongresz­­szusi meghallgatásokat követően, re­mélhetőleg majd bíróság elé kerül az Enron ügy, ahol tüzetesebb vizsgálat tárgyává teszik a vezetőség viselt dolga­it és megindulnak a bűnügyi eljárások a felelős személyek ellen. Az elmúlt hetekben olyan értesülé­sek is nyilvánosságra kerültek, hogy a politika sem maradhat ki ebből a kutya­komédiából. Cheney alelnök, aki benn­fentes volt az Enronnál szintén megta­gadja azoknak az okmányoknak kiadá­sát a kongresszusnak, amelyek rögzítik a cég vezetőivel folytatott tárgyalásait a kormány energiapolitikájának kialakítá­sa keretében. Jeb Bush, floridai kor­mányzó az állam nyugdíjalapjából jó­kora összeget fektetett Enron részvé­nyekbe. A veszteség meghaladja a há­romszáz millió dollárt. Még Bush elnök “szegény” anyósa is vesztett 8000 dol­lárt, arról nem is be­szélve, hogy a szó­ban forgó, csődbe juttatott vállalat volt az államfő választási kampányának egyik legbőkezűbb adomá­nyozója. Nem csoda tehát, hogy a Fehér Ház a héten épp a­­zon munkálkodik, hogy a Republiká­nus Párton keresztül meghiúsítsa a képvi­selőházban rövide­sen megvitatásra, sőt szavazásra kerülő törvényjavaslatot, amely betiltaná a korlátlanul nagyösszegű politikai ado­mányokat, az, úgynevezett “könnyű pénzeket”, amelyeket busás viszonzást váró szakszervezetek, részvénytársaság­ok és gazdag egyének folyósítanak po­litikai pártoknak. A mesterkedést persze igyekeznek úgy foly­tatni a fehérháziak, hogy annak semmiféle politikai következmé­nye ne legyen az elnök népszerűségét illetően. A kongresszusi meg­hallgatások persze to­vább folynak és egyre több tanút idéznek be a szenátorok. Remél­hetőleg világosság de­rül majd azokra a fon­dorlatos üzérkedésekre, amelyek az Enron vállalaton belül folytak, hiszen elegendő törvényellenes lépés vár ki­vizsgálásra. A főkolomposok, akik az ötödik cikkely mögé rejtőznek, csupán egy részét, mégpedig eléggé kicsiny há­nyadát képezik a cég dolgozóinak. A becsületesek nyilván megteszik majd vallomásukat, amely nyilvánosságra hozza a “nagyok” mesterkedéseit. Az embernek önkéntelenül is egy régi, régi sláger ötlik az eszébe, amelynek szöve­ge így szól: “Egy vallomás, ez a tangó egy vallomás...” Méltányos lenne, ha az olyan Enron vezetőket, akik nem hajlandóak a vallomásra és nyilvánvaló­an van mit takargatniok, elkapnák vég­re egy “Utolsó tangóra”. Kossuth évforduló Washingtonban “Kossuth alakja a magyar nemzet már­ványnál is tartósabb emlékezetében él to­vább” - hangoztatta Pálinkás József okta­tási miniszter kedd este Washingtonban, azon a díszünnepségen, amelyet Kossuth Lajos amerikai útja 150. évfordulójának a tiszteletére tartottak a George Washing­ton egyetem Lisner Auditóriumában. Pá­linkás a beszédben felidézte, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kormányzó-elnöke, akit a Teremtő a ve­zetés, a retorika, a politikai bölcsesség és bátorság tehetségével áldott meg, másfél évszázaddal ezelőtt hatalmas tömegeket vonzott az amerikai városokban tett láto­gatása során. Szabadságálmai csak jóval később, a közelmúltban valósulhattak meg, de a jövő immár megkezdődött”­­mondotta a miniszter. A Kossuth-gála résztvevőinek Paula Dobriansky, a wa­shingtoni külügyminisztérium világpoli­tikai ügyekben illetékes államtitkára tol­mácsolta Colin Powell miniszter üdvöz­letét. Dobriansky kitért arra is, hogy az amerikai külügyi levéltár akkori iratainak tanulmányozása nyomán kiderült: a ma­gyar szabadságharc jelentős mértékben ösztönözte annak az amerikai külpolitikai irányzatnak kibontakozását, amely az Európától való elzárkózás helyett a kiál­lást hirdette a függetlenségre törekvő nemzetek mellett. A beszédek után a mű­sorban a Duna Művészegyüttes táncosai­nak csoportja Mucsi János művészeti igazgató koreográfiájában “A szabadság­­harcos” címmel jelenetekben idézte fel Kossuth korát. A produkció lelkes fogad­tatást váltott ki a közönség soraiban, ahol a Washingtonban és környékén élő ma­gyarság mellett az amerikai fővárosban akkreditált diplomáciai testület is szép számban képviseltette magát.

Next

/
Thumbnails
Contents