A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)
2002-02-15 / 39. szám
2 A HÍD A NAGYVILÁG HÍREI 2002. FEBRUÁR 15. I Röviden ■ DNS VIZSGÁLATOK Afganisztánban Afganisztánban amerikai katonák azonosítani próbálják egy amerikai rakétatámadás halottait. Az ország délkeleti részében, feltételezett al-Kaida vezetők ellen irányult a csapás. Egy amerikai katonai szóvivő szerint a helyszínen talált emberi maradványokon DNS vizsgálatot végeznek. Egyes feltételezések szerint lehet, hogy Oszama bin Laden egyike volt, akik áldozatául estek az amerikai robotrepülőgép egy héttel ezelőtt intézett támadásának. Katonai illetékesek közölték: a rakéta megölt egy magas férfit, akit a többiek nagy tisztelettel vettek körül. Bin Laden hozzávetőleg 2 méter magas. Amerikai hírtelevíziók szerint, a helyszínen talált maradványokat összehasonlítják azokkal a DNS mintákkal, amelyeket bin Laden rokonai adtak át az Egyesült Államoknak. ■ Nepáli vérengzés Nepáli maoista felkelők keddre virradóra megöltek 16 rendőrt, négyet pedig megsebesítettek. Ez volt a leghevesebb támadás, amelyet a felkelők a rendkívüli állapot novemberi életbe léptetése óta rendőrposzt ellen intéztek. A rajtaütést Katmandutól 60 kilométernyire keletre, Kavre körzetben hajtották végre a japán támogatással épülő Banepa-Szindhuli országutat őrző rendőrök ellen. Japánok nem tartózkodtak a közelben a támadás időpontjában. A rendkívüli állapotot azután hirdették ki, hogy a felkelők megtörték a tűzszünetet, több véres támadást intézve rendőrőrsök ellen. Nepál bevetette a hadsereget a lázadás elfojtására. A felkelők az alkotmányos királyságot kívánják megdönteni és kommunista pártállamot szeretnének létrehozni a szegénység sújtotta himalájai országban. Szerkesztőbizottsági/Editorial Board: Mirer György (A nagyvilág bíró, Amerika hírei) Péterman Mihály (A Kárpát-medence hírei, Sport) Simon Katalin (Színes, Egészség, Magazin) Szileszky Levente (Hazai hírek, Gazdaság-EU) Földessy Dénes (Magyarországi tudósító) Gaál Péter (Magyarországi tudósító) Technikai vezető/Technical Director: Sióréti Antónia Fotó/Photo: Riczu Róbert / Móri Pál Főszerkesztő/Editor in Chief: Márer György KIADJA/PUBLISHED BY: A HID, Inc. Felelős kiadó/Publisher: Péterman István Terjesztés/Distribution: Sorián László / Fridery Egon Szerkesztőség és kiadói hivatal/Editorial offices: 412 8th Ave 2nd fl., New York, NY 10001 Fax: 718-258-2649 E-mail: ahidny@aol.com A Szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy a beküldött cikkeket vizsgálat tárgyává tegye, illetve szükség esetén javításokat eszközöljön. /The Editorial Offices reserves all rights to inspect all submitted articles and to make changes as needed. MEGKEZDŐDÖTT MILOSEVICS PERE A hágai Nemzetközi Törvényszéken kedden Carla Del Ponte főügyész bevezető nyilatkozatával megkezdődött Szlobodan Milosevics volt jugoszláv államfő pere. A politikust háborús és emberiség elleni bűncselekmények elkövetésével, valamint népirtással vádolják a 90-es évek három nagy délszláv összetűzésében játszott szerepe miatt. Elmarasztaló ítélet esetén életfogytig tartó szabadságvesztéssel is sújthatják. A tárgyalást megnyitó Carla Del Ponte, a törvényszék főügyésze “az emberiség által ismert legsúlyosabb bűncselekményekkel” vádolta Milosevicset. Megállapította, hogy a politikus “kimondhatatlan szenvedéseket” okozott a délszláv konfliktusok számtalan áldozatának. Tevékenysége során egyedül személyes ambíciói és hatalomvágya vezérelték. Milosevics, azzal együtt, hogy nem ismeri el a törvényszék illetékességét - belgrádi ügyvédei szerint - kezdeményezni kívánja a nemzetközi politika több korábbi és jelenlegi élvonalbeli személyiségének a meghallgatását. Eddig Bili Clinton volt amerikai elnök, Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter, Tony Blair brit kormányfő és a boszniai háborút lezáró daytoni megállapodások kulcsszereplőjeként számon tartott Richard Holbrooke nagykövet neve került szóba a leggyakrabban. Jogi szakértők egybehangzóan mérföldkőnek tartják a pert, nemcsak a folyamatosan növekvő tekintélyű hágai törvényszék, hanem a nemzetközi humanitárius jog érvényesítésének szempontjából is. A második világháború utáni nürnbergi és tokiói perek óta első ízben fordul elő, hogy egy volt államfő a hivatali ideje alatt elkövetett cselekmények miatt áll nemzetközi bíróság elé. Az elrabolt újságíró ügyében letartóztatták afö gyanúsítottat A pakisztáni rendőrség kedden Lahorban letartóztatta a januárban eltűnt Dániel Pearl amerikai újságíró, The Wall Street Journal tudósítója elrablásának megszervezésével vádolt Ahmed Omar Szajed sejket, az ügy fő gyanúsítottját. A szélsőséges iszlám nézeteket valló, 27 éves militáns sejket elfogása után Karacsiba szállították kihallgatásra, ahol közölte, hogy a riporter életben van. A karacsi rendőrkapitány, Tárik Dzsamíl az elrabolt újságíró biztonságára hivatkozva további részletekkel nem szolgált. A 38 éves amerikai újságíró január 23-án Karacsiban tűnt el nyomtalanul, ahol radikális iszlám csoportokkal próbált kapcsolatba lépni, illetve igyekezett feltárni a cipőbombás Richard Reid és az Oszama bin Laden irányította al-Kaida hálózat közötti esetleges szálakat. A nagy-britanniai születésű Szajed sejk Indiában öt évet töltött börtönben amerikai és brit turisták elrablásának vádjával, és értesülések szerint a börtönévek alatt közel került Maulana Maszúd Azharhoz, az újságíró elrablásával korábban gyanúsított Dzsais-i-Mohammed szélsőséges muzulmán csoport alapítójához. Amerikaellenes tüntetés Iránban Szajed Ali Hamenei ajatollah vasárnap felszólította az irániakat hogy vezetőikkel együtt vegyenek részt azon a hétfői felvonuláson, amelynek erőt, egységet és az Egyesült Államokkal szemben hajlíthatatlanságot kell felmutatnia. A vallási vezető az iráni iszlám forradalom évfordulóján tartandó megmozduláson való közös részvételre buzdította a lakosságot és az ország vezetőit. Ali Hamenei George Bush elnök szavaira utalva elítélte az amerikai vezetők fenyegetőzéseit és gyalázkodásait - jelentette a teheráni rádió. Az amerikai elnök január végén, az Unió helyzetéről szóló beszédében Iránt Irakkal és Észak-Koreával együtt a "gonoszság tengelyét" alkotó országok közé sorolta. A mérsékeltebb nézeteiről ismert Mohammed Hatami köztársasági elnök szombaton ugyancsak a hétfői megmozduláson való részvételre buzdította a lakosságot, hogy ezzel fejezzék ki hűségüket az iszlám rendszer iránt. A hétfői megmozduláson való részvételre mozgósító kampányt kezdett a rádió és a televízió is. A* •' t t > ■ > * » i »
