A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)
2002-01-25 / 36. szám
2002. JANUÁR 25. Amerika hírei A HÍD 5 BETEGEDNEK A WTC-NEL MENTŐ TŰZOLTÓK Nem várt egészségügyi bonyodalmak léptek fel máris több olyan tűzoltónál, aki a szeptember 11 -i terrortámadás nyomán összedőlt New York-i World Trade Center romjainak eltakarításán munkálkodott. Az első jelentések szerint harmincukat máris nyugdíjazni kellett. Szinte minden érintett arról számolt be, hogy légzési nehézségek léptek fel nála. - A legrosszabbak a reggelek: száraz köhögéssel kezdődnek. O- lyan, mintha por került volna a tüdőmbe - nyilatkozza egyikük, aki csak név nélkül volt hajlandó problémájáról beszélni a médiának. Többen azt mesélik, alig egy hónappal az első bevetés után jelentkeztek a gondok: a köhögés mellett néha lélegzetet is alig tudtak venni. Hamarosan képtelenné váltak nehéz fizikai munkájuk elvégzésére, ám a pihenés ellenére is folyamatosan fáradtnak érzik magukat. Eddig a katasztrófa vagy hétszáz hősénél jelentkeztek a rejtélyes betegség tünetei, s volt olyan, aki egy éve még a maratoni távot is kacagva lefutotta - most hároméves lányát alig képes a lépcsőn felvinni. Harmincukat máris nyugállományba helyezték, de sokakon látszik, egyhamar ők sem lesznek képesek a százszázalékos teljesítményre. A metropolisz tűzoltóságának vezetői elismerik: nem tudják, hány kollégájukról kell majd ilyen okok miatt lemondaniuk. Szakértők egyértelműen azt feltételezik: a WTC 1,2 millió tonnányi romjai között kerültek kapcsolatba a tűzoltók olyan veszélyei anyagokkal, mint az azbeszt, a benzol, a dioxin vagy a bifenil - ez utóbbi ismert rákkeltő. Noha a hozzáértők úgy vélik, ezek az anyagok olyan kis mennyiségben fordulhattak elő a romok között, hogy azokból nem kaphattak életükre káros adagot a tűzoltók, komoly aggályokat fogalmaztak meg más anyagokkal kapcsolatban. Mint mondják, a helyszínen egy ásványi anyagszemcsékből, üvegporból és különféle gázokból álló felhő gomolygott, amelybe az első napokban minden védőfelszerelés nélkül mentek be a lánglovagok, nem utolsósorban azért, mert a városban hiánycikké vált a gázálarc. Néhányan ugyan használtak orvosi maszkot, ám az csak minimális védelmet nyújtott, míg napokkal később, amikor megérkeztek az első védőeszköz-szállítmányok, sokan azért adták vissza az álarcot, mert hátráltatta őket a munkában. BUSH-ECEVIT TALÁLKOZÓ Az Egyesült Államok tanácskozni fog Törökországgal, mielőtt bármilyen döntést hoz Irakkal kapcsolatban - ígérte szerdán, a washingtoni látogatáson tartózkodó Bülent Ecevit török kormányfő jelenlétében George Bush amerikai elnök. Bush újságíróknak nyilatkozott, amikor a Fehér Házban fogadta Ecevitet. Az elnök kijelentése nyugtató célzatú volt: el kívánta oszlatni azt a török aggodalmat, hogy Washington, miután a nemzetközi terrorizmus ellen indított háború első nagy hadszínterén, Afganisztánban elvégzi a teendőket, Irak ellen fordítja az amerikai hadigépezetet. Ankara tart egy ilyen fordulattól, mert úgy véli, hogy a NATO-szövetségesnek számító, de Irakkal szomszédos Törökország amúgy is nagyon törékeny állapotban levő gazdasága számára felettébb hátrányos lenne a határon is átcsapó háború Irak ellen. Ecevit tehát jórészt azzal a céllal utazott az Egyesült Államokba, hogy lebeszélje Busht az iraki hadszíntér megnyitásáról az afganisztáni után. Bush a sajtó előtt elhangzottak tanúsága szerint nem tett ígéretet arra, hogy az Egyesült Államok nem fogja megtámadni Irakot, de tanácskozást helyezett kilátásba Ankarával, bármilyen esetleges döntés előtt. Az amerikai kormány azt várja Iraktól, hogy engedje be a nemzetközi ellenőröket, akik megbizonyosodhatnának afelől, nem próbál-e Irak ismét szert tenni tömegpusztító fegyverekre. Bush most megismételte a washingtoni álláspontot: Szaddám Husszeinnek vissza kell engednie a külföldi ellenőröket, ellenkező esetben az Egyesült Államok “megfelelő időben megfelelő lépéseket tesz”. Ehhez fűzte most hozzá az elnök a tanácskozásra tett ígéretét Törökországgal. Ecevit másik célja az volt, hogy megnyerje Washington támogatását a jelenleg brit vezetés alatt álló afganisztáni nemzetközi biztonsági erő török irányítás alá helyezéséhez. A britek csak vonakodva vállalták a felkérés teljesítését, és hangsúlyozták, hogy mielőbb szabadulni szeretnének e terhes feladatkörtől. A törökök viszont szívesen lépnének a britek helyére, mert úgy vélik, hogy mohamedán vallási többségű országként, egyúttal viszont a muszlim vallástól következetesen elválasztott, világi államként Törökország sokat segíthetne Afganisztánnak. Ecevit elgondolása a jelek szerint elnyerte az amerikai vezetés tetszését. A török miniszterelnök mindkét amerikai tárgyalópartnere - Donald Rumsfeld védelmi miniszter és George Bush elnök - méltatta a nemzetközi erő irányítására vonatkozó török készségnyilvánítást. I langsúlyozták azonban, hogy döntés egyelőre nem született, ki vegye majd át a britektől a parancsnokságot. Röviden ■ Nem akarja elhagyni Prágát a Szabad Európa Rádió Várhatóan csak hónapok elteltével születik döntés az amerikai kongresszusban arról, hogy a Szabad Európa Rádiónak (SZER) hogyan alakul a további sorsa; Prágában marad-e, vág)' másik országba - netán Budapestre - költözik. Sonja Winter, a rádió szóvivője közölte: nem fontolgatják a cseh főváros elhagyását, és jelenleg is egyeztetnek a cseh kormányzattal arról, mi legyen a SZER jövője. Mindazonáltal nagyra becsüljük Demszky Gábor főpolgármester meghívását, miszerint Budapest megfelelő ingatlant tudna felajánlani számunkra - mondta a szóvivő. Az ügy előzménve, hogy a tavaly szeptemberi terrortámadások miatt a cseh kormány biztonsági okokra hivatkozva felszólította az intézményt, költözzön el a városközpontból. ■ A KLÓNOZÁS VESZÉLYES LEHET Az Amerikai Tudományos Akadémia illetékes bizottsága szerint a klónozás alkalmazása embermásolási célra orvosilag nem biztonságos, az esetek nagy részében sikertelen, ezért be kell tiltani. A bizottság szerint viszont nem kell betiltani a betegségek gyógyítására alkalmazott klónozást. Ez a vélemény ellentétben áll a washingtoni képviselőház által elfogadott és George Bush amerikai elnök által is támogatott törvénnyel. Az akadémiai bizottság jelentése aközben érkezett meg a washingtoni kormányhoz, hogy a Fehér Ház által e célra, újonnan létrehozott, bioetikai tanácsadókból álló szerv hosszasan mérlegeli az emberi klónozásnak az orvostudomány szempontjából vett előnyeit és erkölcsi kockázatait. Bush elnök a tanács létrehozásakor kérte annak tagjait, hogy legyenek “a nemzet lelkiismerete”. Az akadémiai bizottság szerint az állatokkal végzett klónozási kísérleteknél kiderült, hogy csak kis hányaduk eredményes, a kiónok nagy' része a vemhesség alatt, még annak kései szakaszában is elpusztul, a világra jövő klón gyakran torzszülött, és az eljárás súlyos kockázatokat hord magában az anyára nézve. A bizottság szerint azonban nem kell betiltani az embrióklónozást azokban az esetekben, amelyekben ez lehetőséget teremt valamilyen halálos betegség gyógyítására. A gyógyító klónozást tehát meg kell különböztetni a reprodukcióstól. A bizottság azt ajánlja, hogy ötévente vizsgálják felül, mekkora veszéllyel jár a reprodukciós klónozás. Leszögezik, hogv ők kizárólag orvosi és tudományos nem pedig erkölcsi, vallási, vagy társadalmi szempontból vizsgálták a kérdést. Hungarian TV Leaven Ön is támogatónk! Magazine of Queens Adásunk minden héten a QPTV 57es csatornán sugározzuk, minden szombaton este 8-9 óráig és ezt az adást minden szerda du 2-3 óra között megismételjük. Stúdiónk vállalja magyarországi videók átfordítását amerikaira, vagy fordítva. Műsorvezetők: Hegedüsné, Podlovics Tímea, Csige Zsuzsa és Hajagos Zsuzsanna ÜSZTÖKE ISTVÁN producer/szerkesztő Tel.: (718) 721 - 2824 Fax: (718) 626 - 7566 E-mail: Uszhatvani@hotmail.com
