A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)
2002-01-25 / 36. szám
6 A HÍD Röviden ■ Megbontották a magyar TÖBBSÉGŰ VÁLASZTÓKERÜLETET Hat munkácsi járási - Dercen, Barkaszó, Fornos, Izsnyéte, Szernye, Csongor - és két ungvári járási - Kis- és Nagygejőc - magyar ajkú települést szakítottak el az egyetlen magyar többségű kárpátaljai választókerülettől, amelyből a magyar szavazók többségének köszönhetően két korábbi választási szakaszban már sikerült egy-egy magyar képviselőt bejuttatni az ukrán parlamentbe. Néhány nappal korábban a KMKSZ által kezdeményezett aláírásgyűjtés keretében a hat munkácsi járási település lakosságának mintegy hetven százaléka egyértelműen állást foglalt a magyar többségű választókerülethez tartozás mellett. A nem egészen három hónap múlva sorra kerülő parlamenti választások előtt végrehajtott átszervezés súlyosan sérti a kárpátaljai magyar kisebbség érdekérvényesítési képességét. ■ 81.320 A KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÓK SZÁMA A magyar kormány ülésén elhatározta, hogy' 2002-ben 81 320 külföldinek adhatnak ki a hatóságok munkavállalási engedélyt. Borókai Gábor kormányszóvivő tájékoztatásából kiderült, hogy idén legfeljebb annyi külföldi vállalhat munkát Magyarországon, ahány betöltetlen állás volt 2001- ben az országban. Utalt arra, hogy' a kérdésben a végső döntést az Országos Munkaügyi Tanács hozza majd meg. Mint mondta, a kormány csak a felső szintet határozta meg. Leszögezte, a kormány tartja magát ahhoz a megállapodáshoz, amelyet Romániával aláírt, az említett keretszámon belül a Romániából jelentkezők között nemzetiségi alapon a hivatalos szervek nem tesznek különbséget. ■ Vajdaság: 4300-an igényeltek MAGYARIGAZOLVÁNYT A Vajdaságban az elmúlt két hét folyamán több mint 4300 kérvényt töltöttek ki a kedvezménytörvény által előirányzott magyarigazolvány kiváltásához, s még mindig nagyon sokan érdeklődnek a kedvezménytörvény adta lehetőségek iránt, és változatlanul sokan töltik ki a magyarigazolvány igényléséhez szükséges kérvényt közölte Dudás Károly, a délvidéki ajánlószeryezet elnöke. A Vajdaságban Szabadkán, Újvidéken, Temerinben, Nagy becskereken és Zentán működik tájékoztatási iroda. Már a jövő hét folyamán megkezdi munkáját a zombori iroda is, amely a nyugat-bácskai magyarságot szolgálja ki. Az ajánlószervezet elnöke szerint a vegyes házasságban élők közül nagyon kevesen kérelmeznek hozzátartozói igazolványt. ■ Funar újabb képtelenségei A kolozsvári polgármester hétfőn bejelentette, hogy elbocsátja állásukból a polgármesteri hivatal azon magyar nemzetiségű dolgozóit, akik a kedvezménytörvény alapján magyar igazolványt kérnek. Gheorghe Funar sajtóértekezletén azzal indokolta döntését, hogy értelmezése szerint a magyarigazolványok tulajdonosai valójában kettős állampolgársághoz jutnak, s mint ilyenek, nem tölthetnek be közalkalmazotti állást. A kolozsvári polgármesteri hivatalnak egyébként összesen 5-6 magyar nemzetiségű dolgozója van. A Kárpát- medence hírei________________________________2002,január25. NASTASE A NYERGET ÜTI, HOGY A LÓ IS ÉRTSEN BELŐLE (folytatás a címlapról) Köztudott, hogy a viták miatt Románia és Magyarország viszonya jelentősen megromlott, még akkor is, ha egyik fél sem fogalmazta így meg, és nem is ismerte el. Az államközi kapcsolatok, általában a román-magyar viszony milyensége nem kevésbé fontos szempont számunkra, mint az eddig felsoroltak. A megállapodás ebben hozott fordulatot, vagy legalábbis lehetőséget teremtett arra, hogy javulás álljon be a gazdasági és politikai kapcsolatokban.- Már a tárgyalások, a közvetítés során is felmerült a könnyített munkavállalás kiterjesztése minden román állampolgár, vagy' csak az utolsó pillanatban? Ki vetette fel mint lehetőséget, a magyar vagy a román fél?- Kezdettől fogva köztudott volt, hogy a román miniszterelnök legsúlyosabb kifogásként a szociális-gazdasági jellegű kedvezményeket nehezményezte, ezen belül többször konkrétan megnevezte a munkavállalás kérdését. Ezt az álláspontot nemcsak mi, hanem a közvélemény és a magyar politikai pártok is ismerték. Aki erre a konfliktusra odafigyelt, tudhatta, hogy a munkavállalás a kulcskérdés, ebben kell megtalálni a kompromisszumot. Milyen lesz majd a kompromisszum formája, az mindvégig, az utolsó percig kérdőjeles volt.- A státustörvény körüli, korábbi magyar-magyar vitában ön azt hangsúlyozta, hogy a törvény célja a szülőföldön maradás és boldogulás támogatása kell, illetve kellene hogy legyen. Véleménye szerint ez a rendelkezés elősegíti a szülőföldön maradást vagy a kitelepedést ösztönzi?- Ha őszinték vagyunk, akkor el kell ismernünk, hogy minden magyarországi vendégmunkának lehet kitelepítő hatása, még a rövid idejű idénymunkának is. Viszont olyan helyzetben, amikor Romániában nagyon sokan nehézségekkel küszködnek, ennek az idénymunkának a lehetőségét nem lehet meggátolni, inkább szabályozni kell. E törvény adta lehetőségnek valószínűleg annyi hatása lesz, hogy az amúgy is létező feketemunkát némiképpen kifehéríti. Nem hiszem, hogy lényegesen megnöveli az amúgy is kint dolgozók számát. Akik nem magyarként mentek magyarországi vendégmunkára, eddig sem álltak meg ott, ezután sem fognak.- Véleménye szerint a jelképes értékén túl milyen többletet nyújt ez a törvény a kedvezményezetteknek, hiszen eddig is léteztek magyar állami támogatások, legtöbb esetben épp azok, amelyeket a jogszabály tételesen felsorol?- Maga a jelképes érték is többlet. A Himnusz, a nemzeti lobogó is csak szimbólum, mégis mindannyiunk számára fontos. Nem szabad egy közösség életében a jelképek értékét lebecsülni. Konkrétumok tekintetében valóban inkább keretbe foglalja azt a támogatási rendszert, amely eddig is létezett. Hoz néhány új dolgot is, mint például a diákkedvezmények és utazási kedvezmények rendszere. Fia jól működik majd a kedvezménytörvény, legfontosabb rendelkezése a családi pótlék elve lesz. Alapjában véve, összességében csak rendszerbe foglal valamit, ami már létezett.- Mire számít az RMDSZ, mekkora réteget fog érinteni a törvény Romániában? Végeztek arra vonatkozó felmérést, hogy hányán kívánnak élni a kedvezményekkel, illetve hányán igénylik a magyarigazolványt? Szerintem a kedvezményeket kevesebben fogják igényelni, mint az igazolványt, az sem kizárt, hogy nagyságrendi különbség lesz a két szám között. Nem végeztünk felmérést, de tudomásom szerint nagyon sokan lesznek, akik valamiféle jelképes elégtételként akarnak hozzájutni a magyar igazolványhoz.- A határon túli magyar vezetők, közöttük ön is, aláírták azt a nyilatkozatot, amely a kormánypártok álláspontját támogatja. Miért tartották ezt szükségesnek?- A határon túli magyar vezetők úgy érzékelték, hogy ez a vita, illetve a megállapodás körül kialakult bizonytalankodás befolyásolhatja a törvény alkalmazását saját országaikban. Úgy értékelték, hogy a román-magyar megállapodás kedvező hatással van arra, hogy saját többségük miképpen viszonyul a kedvez^ ménytörvény kérdéséhez. Nyilvánvalóan a térségben meghatározó a román-magyar viszony, és ez közvetlen hatással van a többi országra is. Attól tartottak, hogy ha a magyar-román megállapodás zsákutcába jut, annak saját országaikban is következménye lesz.- Ön mindig azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ egyenlő távolságot tart minden magyarországi párttal szemben. Most úgy tűnik, feladták ezt az álláspontot. Hogyan ítéli meg azt, hogy az RMDSz belesodródott egy magyarországi belpolitikai vitába?- Egy bizonyos kérdésben kénytelenek voltunk feladni az egyenlő távolságtartás elvét, ez tagadhatatlan. De nem belesodródtunk, hanem belesodortak ebbe a belpolitikai vitába. Nekem saját érdekünkben, nem az egyik, vagy másik magyarországi politikai álláspontot védve, nem egyik vagy másik politikai állásponttal rokonszenvezve kellett megvédenem ezt a megállapodást. Jó lett volna, ha megértik azt Magyarországon is, hogy nekünk ez nagyon fontos volt. Végül is nekem, amiért ki kell állnom és állást kell foglalnom, az a romániai magyarság érdeke. Meggyőződésem szerint egyébként Magyarország és Románia érdeke is volt a megállapodás.-. Adrian Nastase román kormányfő felszólította a prefektusokat, hogy ne tegyék lehetővé az ajánlóirodák működését. Milyen következménnyel járt ez, a prefektusok megpróbálták megakadályozni az irodák működését?- Egy két prefektus felbuzdult, és kezdett utánanézni, mi zajlik az RMDSZ háza táján, ennél több nem történt. Különben nem létesítettünk önálló irodákat, hanem az RMDSZ- székházakban alakítottuk ki a feltételeit egy ilyen igénybegyűjtő és -továbbító tevékenységnek. Azt hiszem, hogy a román miniszterelnök Magyarország felé küldött jelzésnek szánta ezt.- Nastase azt is nyilatkozta, hogy a magyarok rosszhiszeműen állnak hozzá a megállapodáshoz. Mennyire alapállás ez Bukarestben, és mit vonhat maga után, hogy ha ez lesz a végkövetkeztetése a román kormánynak?- Nyilván román oldalról nem örültek a munkavállalás kiterjesztése kapcsán elhangzott budapesti kijelentéseknek. Érthető is, hogy nem fogadták különösebb örömmel a felparázslott vitát. Viszont én sem fogadtam különösebb lelkesedéssel, hogy mostanában a román miniszterelnök is elkezdett “meredekeket” nyilatkozni ebben a kérdésben. Attól félek, hogy a magyarországi viták úgy gyűrűznek be Romániába, hogy a román politikai élet részéről kedvezőtlen replikák születnek. Amit a miniszterelnök mondott, az nyilvánvalóan válasz volt a munkavállalási kérdésben felparázslott vitára. Egyelőre a nyerget ütötte, hogy a ló is értsen belőle. • • önkormányzat a Vajdaságban A szerb parlament szerdán általánosságban megszavazta a vajdasági autonóm hatáskörök visszaszolgáltatásáról szóló törvénycsomagot. Az általános szavazáson részt vevő 236 parlamenti képviselő közül 119-en megszavazták a jogszabályt, 74-en ellenezték és 42-en tartózkodtak. A kormánykoalícióhoz tartozó Új Szerbia párt igennel szavazott, noha kedden még azt közölte, hogy szintén tartózkodni fog. A jogszabály a jelenleg hatályos szerbiai alkotmány keretein beiül 24 államigazgatási területen adja vissza a Vajdaságnak azokat a jogköröket, amelyeket a milosevici rendszer idején vettek el a tartománytól. A törvény általános elfogadása után a parlamentnek mintegy száz módosító indítványról kell egyenként vitát folytatnia, s várhatóan csak a jövő héten kerül sor a záró szavazásra.
