A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)
2002-03-29 / 45. szám
4 A HÍD Amerika hírei 2002. MÁRCIUS 29. Bush és Toledo tárgyalása A terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem elleni harccal kapcsolatos tárgykör uralta George Bush amerikai és Alejandro Toledo perui elnök Limában lezajlott tárgyalását. Az amerikai államfő nem sokkal korábban ékezett Limába, ahol három nappal látogatása előtt az amerikai nagykövetség közelében pokolgépes merényletet hajtottak végre, amelynek következtében kilenc személy életét vesztette. Bush a találkozó után rendezett közös sajtóértekezleten mély együttérzését fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak, egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a világnak egy újszerű háborval kell szembenéznie, és ezt a témát megvitatta a perui elnökkel is. A biztonságtól függ a társadalmi és a gazdasági fejlődés - mutatott rá. Toledo elnök fontosnak tartotta hangoztatni, hogy Bush beiktatása utáni első útja Peruba és Dél-Amerikába túlnő egyszerű diplomáciai eseményen. Rámutatott, hogy a két ország egy nevezőn van annak megítélésében, hogy szükséges a szegénység, a kábítószercsempészet és a terrorizmus felszámolása. Ebben Peru és az Egyesült Államok stratégiai szövetségesek - szögezte le. Bush és Toledo a megbeszélést követően. Andres Pastrana kolumbiai, Jósé Quiroga bolíviai államfővel, illetve Pedro Pinto ecuadori alelnökkel főként a gazdasági együttműködés kérdéseiről folytatott eszmecserét. Veszélyes ebtartásáért, gondatlanságból elkövetett emberölésért akár életfogytiglani börtönbüntetésre is ítélhetnek egy Los Angeles-i kutyatulajdonost, akinek állatai a múlt év januárjában szétmarcangoltak egy embert. Az ügyben illetékes Los Angeles-i esküdtszék bűnösnek találta csütörtökön kimondott ítéletében a 46 éves vádlottat, egy ügyvédnőt. A helyi törvények értelmében az említett bűncselekmények 15 évtől életfogytiglanig terjedő szabadság-Dianne Whipple vesztéssel sújthatok. Az ítélet mértékét május 10- én hirdeti ki az ügyben eljáró San Franciscó-i bíróság. Az áldozat - egy 3 3 éves testnevelés-tanárnő, bizonyos Dianne Whipple - a vádlott ügyvédnő szomszédja volt. A San Franciscó-i bérház lépcsőházában támadtak rá a vádlott kutyái. Az ügyész borzasztó részleteket tárt az esküdtszék elé a több hetes tárgyaláson. Többször is körbemutatta az áldozat vérbe borult, megcsonkított testéről készült felvételeket. A vád képviselője úgy fogalmazott a tárgyalásokon, hogy az agresszív kutyák valóságos “időzített bombák” és hangsúlyozta, hogy a tulajdonos jogász házaspárnak tudnia kellett ezt. Utalt arra is, hogy az egyébként borzalmakhoz edződött rendőröket is sokk érte a tragédia helyszínén, olyannyira, Marjorie Knoller hogy utóbb pszichológus gondozására szorultak. Nem egy tanú - a bérház több lakója - vallotta, hogy félelemben tartotta a vad kutyák közelsége. A védő tragikus balesetként állította be a történteket, a tulajdonosnő pedig azzal védekezett, hogy mindent megtett a tragédia elhárításáért, hiszen dühöngő kutyái és az áldozat közé vetette magát. AZ USA HAJLIK A NATO BŐVÍTÉS FELÉ Az Egyesült Államok az eddig tapasztalt legvilágosabb jelét adta annak, hogy támogatná a NATO nagyarányú kiszélesítését Kelet-Európábán, amikor a szövetség az ősszel összeül majd Prágában. Bush elnök a Bukarestben tanácskozó kilenc tagjelölt országnak küldött üzenetében leszögezte: „Prágában nemzeteink történelmi lépést tesznek majd Európa még fennálló megosztottságának megszüntetésére. Új szerkezeti felépítést fogunk bevezetni a NATO-ban, nemkevésbé megjavítjuk képességeit, hogy társadalmaink és polgáraink nagyobb védelmet kapjanak az új fenyegetésekkel szemben, bárhol is bukkanjanak fel” - fogalmazott az amerikai államfő. A NATO - amely utoljára 1999-ben bővült Magyarország, a Cseh Köztársaság és Lengyelország felvétele által - egyelőre hivatalosan még semmit sem közölt arról, hogy valószínűség szerint mely országok kapnak majd igenlő választ Prágában. Richard Armitage, amerikai külügyminiszter helyettes hétfőn kijelentette: a New York-ban és Washingtonban elkövetett szeptemberi terrortámadások óta megváltozott a NATO bővítésével kapcsolatos politika iránya. Több NATO tagságért folyamodó kelet- és közép-európai állam előmozdította ügyét azzal, hogy kézzelfogható katonai és logisztikai segítséget ajánlott fel a terrorizmus ellen folyó, USA vezette háború támogatására. Mind a kilenc tagjelölt ország - Lettország, Litvánia, Észtország, Szlovákia, Szlovénia, Románia, Bulgária, Macedónia és Albánia - igyekszik messzemenő katonai reformokat bevezetni, miközben biztosítani kívánja a NATO-t: elegendő gazdasági és politikai stabilitással rendelkezik ahhoz, hogy hasznos tagja legyen a szövetségnek. A bővítés szintje lehet minimális, amely kiterjedne Szlovéniára, Szlovákiára és egy balti jelöltre, avagy nagyobbmérvű, amely magában foglalná mindhárom balti államot, úgyszintén Romániát és Bulgáriát. Macedóniának és Albániának kevés esélye van arra, hogy az elkövetkező bővítés során meghívást kapjon a belépésre. George Robertson tábornok, a NATO főtitkára, az összegyűlt küldöttekhez hangszalagról intézett, üzenetében úgy nyilatkozott, hogy a felvételre kerülő országok száma „egytől kilencig” terjedhet. Armitage külügyminiszter helyettes világossá tette, hogy Bush elnök a nagyobb szám felé hajlik. Majd hozzáfűzte, hogy ugyanezt az üzenetet adja majd át, Brüszszelben a NATO vezetőknek. Érdemes még megemlíteni, hogy az amerikai szenátusban mindkét párt továbbra is támogatja a NATO bővítést. Az orosz tiltakozások merültek fel a legsúlyosabb akadályként a bővítés ellen. Bush elnök azonban üzenetében rámutatott, hogy Vlagyimir Putyin, orosz államfő új szövetsége a Nyugattal a terrorizmus ellen tompította Moszkva bírálatát a NATO bővítése ellen. „Minden bizonnyal ki szeretnénk használni azt a példa nélkül álló lehetőséget, hogy olyan viszonyt alakíthassunk ki Oroszországgal, amely valós és konkrét együttműködésre összpontosul a közös fenyegetések ellen” - hangsúlyozta George W. Bush. Röviden ■ USA-Kanada:“paradicsomháború” Paradicsomháború fenyeget Kanada és az Egyesült Államok között. A kanadai vámhatóságok kedden ideiglenesen 71 százalékos védővámot vetettek ki az Egyesült Államokból származó friss paradicsom szállítmányokra, dömpingvádakra hivatkozva. A védővám egyelőre három hónapra érvényes. A vámszervek szerint, vizsgálataik azt mutatták, hogy az amerikai paradicsomot Kanadában 22 százalékkal a helyi átlagár alatt adják el. Eddig az ameribi paradicsom a kanadai szükségletek mintegy' felét fedezte, 2000-ben 141 041 tonnát importáltak 163 millió bnadai dollár (117,5 millió euró) értékben az Egyesült Államokból. Múlt csütörtökön az amerikai hatóságok védővámot vetettek ki a Kanadából származó, építőiparban használt faárukra. ■ Cheney nem hajlandó TALÁLKOZNI AkaFATTAL Dick Cheney közel-keleti körútja után bejelentette, egyelőre mégsem hajlandó találkozni Arafattal, mert feltételezése szerint titkos megállapodást kötött Iránnal. Az alelnök alighogy' hazaérkezett közel-keleti körútjáról, és késznek mutatkozott akár azonnal is visszautazni oda, eg)' tévéinterjúban közölte: egyelőre mégsem hajlandó találkozni Arafattal, mert elégedetlen vele. Ráadásul lényegében megerősítette azobt a hírszerzői jelentéseket, amelyek szerint Arafat titkos megállapodást kötött Iránnal. Ennek alapján Irán dollármilliókat és - ami Ameribnak végképp nem tetszik - rengeteg fegyvert szállít a palesztinoknak, miközben Teherán bújtatja a keleti szomszédból, Afganisztánból odamenekült al- Kaida terroristákat - mondta Cheney alelnök. Életfogytiglani szabadságvesztés
