A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)
2002-03-29 / 45. szám
2002. MÁRCIUS 29. A NAGYVILÁG HÍREI A HÍD 3 MENESZTHETIK A DUMA ELNÖKÉT Az orosz törvényhozás alsóháza, az állami duma már április elején menesztheti Gennagyij Szeleznyov kommunista házelnököt. Az orosz belpolitika nem várt fordulatát elindító Kreml-párti frakciók eltökéltnek látszanak, hogy saját emberükkel cseréljék le a posztját 1996 óta betöltő politikust. Maga az érintett - hivatalos spanyolországi látogatásáról visszatérve - érthetetlennek nevezte esetleges felmentése okait, és “politikai megrendelést” gyanít a háttérben. Mindenesetre nem zárkózott el attól, hogy házelnöki megbízatása idejére felfüggeszti párttagságát. Szeleznyov távollétében, a múlt héten zajlott le a dumában az a szavazás, amelynek során a többség megvonta a bizalmat az alsóház elnökétől, és a felmentési folyamat elindítására kérte fel az ügyrendi bizottságot. A Szeleznyov számára kellemetlen helyzetet tulajdonképpen pártja szövetségeseinek meggondolatlansága idézte elő: Nyikolaj Haritonov, az agrárpárt frakcióvezetője kért bizalmi szavazást a házelnökkel szemben. Erre azután került sor, hogy a kommunisták és szövetségeseik tiltakozása ellenére, a többség megfosztotta a házelnököt szavazati jogától a duma tanácsában. A Kreml-párti frakciók ugyanis arra hivatkoztak, hogy miután a képviselőcsoportok vezetői is szavazhatnak a testületben, a kommunisták a többiekkel ellentétben két vokssal is rendelkeznek. Szeleznyov a Rosszijszkaja Gazeta című kormányközeli lapban fejtette ki véleményét a távollétében történtekről. Értékelése szerint - akárcsak szavazati jogának megvonásakor - politikai nyomásról van szó. Úgy vélte emellett, hogy az ügyrendi bizottságnak nehéz dolga lesz menesztésével, a házelnök idő előtti leváltásáról ugyanis nem rendelkezik az orosz törvényhozás házszabálya és pusztán a párthovatartozás aligha lehet elegendő indok erre. Szeleznyov nem zárta ki, hogy pozíciója megtartása érdekében felfüggeszti párttagságát, de álláspontja szerint erre egy ezt előíró törvény elfogadása urán kerülhet sor. Oleg Kovaljov, az ügyrendi bizottság Kreml-párti elnöke azonban hétfőn úgy nyilatkozott, hogy újabb formális bizalmi szavazás is elegendő a házelnök elmozdításához. A képviselő szerint teljesen jogos igény - az orosz politikai nyelvben centristáknak nevezett - Kreml-párti frakcióktól, hogy az abszolút többség birtokában az ő nézeteiket valló politikus üljön a házelnöki székben. Kovaljov szerint az a fogalom, hogy pártokon felül álló házelnök, egyszerűen a “képtelenségek” válfajába tartozik. Szeleznyov mellett állt ki viszont Szergej Mironov, a felsőház, a szövetségi tanács ugyancsak Kremlpárti elnöke is. Szerinte Szeleznyov jó házelnök és a dumának a jelen világpolitikai helyzetben amúgy is inkább a fontos nemzetközi kérdésekkel mintsem belső vitákkal kellene foglalkoznia. A Kremllel egyébként jó kapcsolatokat ápoló Szeleznyov menesztése felmondását jelentené annak a megállapodásnak is, amelyet még 2000-ben, az akkori erőviszonyok alapján kötött a legnagyobb Kreml-párti frakció, az Egység (Jegyinsztvo) és a Kommunista Párt. Röviden ■ Iraki támogatás palesztin MERÉNYLŐK CSALÁDJAINAK Egy ausztrál lap úgy tudja: az iraki elnök képviselői csaknem félmillió dollárt osztottak szét palesztin öngyilkos merénylők családtagjai között. A Sydney Morning Herald értesülései szerint Szaddám Husszein megbízottai Ciszjordániában nyilvánosan adták át a csekkeket mintegy 50 családnak. ■ VÁDAT EMELTEK PEARL GYILKOSAI ELLEN Hivatalosan vádat emeltek Pakisztánban Dániel Pearl amerikai újságíró elrablói és gyilkosai ellen. Rádzsa Kuresi, Szindh tartomány főügyésze elmondta: a muzulmán szélsőséges Ahmed Omar Szajed sejket és három bűntársát gyilkossággal, emberrablással és terrorizmussal vádolják. A főügyész által benyújtott vádiratban további hét személy neve szerepel: ők egyelőre szökésben vannak. A bíróság a tervek szerint március 29-én ül össze. Dániel Pearl, a The Wall Street Journal dél-ázsiai irodavezetője január 23-án tűnt el Karacsiban, amikor pakisztáni muzulmán szélsőségesekről és Oszama bin Laden terroristavezérhez fűződő kapcsolataikról szóló riporton dolgozott. Megöléséről videofelvételt készítettek elrablói, amelyet február közepén eljuttattak a karacsi amerikai konzulátusra. A sejket februárban vették őrizetbe a pakisztáni hatóságok. ■ Terrorista holttestek Egy robbanóanyag-üzemre és külföldi terroristák holttestére bukkantak a kelet-afganisztáni Sahi Kot völgyében a kormányerők és a velük szövetséges amerikai csapatok. A tálib fegyveresek és az al-Kaida-terroristák ellenállási gócának felszámolását célzó, e héten lezárult Anakonda hadművelet térségében az afgán kormánykatonák lőszer és fegyverraktárakat is találtak, amelyeket megsemmisíttek - közölte Bryan Hilferty amerikai szóvivő a főváros Kabultól északra fekvő Bagram légitámaszponton. Pontos számokkal nem szolgált, de azt mondta, hogy kevesebb, mint tíz külföldi terrorista holttestéről van szó és ruházatukban igazolványokat is találtak. Korábbi amerikai közlések szerint a Paktia tartományban, az Arma-hegységben lezajlott Anakonda hadművelet két hete alatt az amerikai és afgán kormányerők megöltek több, mint 800 tálib és al-Kaida-fegyverest. ■ Földrengés Afganisztánban A kabuli miniszterelnöki hivatal meg nem erősített jelentése szerint az észak-afganisztáni földrengés halálos áldozatainak száma elérheti a 4800-at. „Helyi források 1500 halottról beszélnek, Hamid Karzai kormányfő hivatalából azonban 4800 halálos áldozatról szóló meg nem erősített becslés hangzott el” - közölte a humanitárius segítségnyújtást összehangoló ENSZ- iroda szóvivője. Elmondása szerint a földrengés sokkal kiterjedtebb volt, mint korábban gondolták. Tízezer romba dőlt otthonról tudnak és tízezerre tehető a hajléktalanok száma. A legsúlyosabb helyzet a fővárostól 200 kilométerre északra elterülő Nahrin térségében alakult ki. A Baglán tartományban fekvő ősi város teljesen megsemmisült az AFP által idézett szervezet szerint, amely már korábban élelmiszert osztott a térségben az utóbbi évek szárazsága miatt ínséget szenvedő lakosságnak. A Hindukus hegylánc lábainál fekvő Nahrin alapvetően vályogból épült, ezért valószínű, hogy számos áldozat a háza összeomlásakor lelte halálát. / Újabb brit kémbotrány A 45 éves lan Parrt pénteken őrizetbe vették az essexi rendőrség és a brit biztonsági szolgálatok közös akciója nyomán. A férfi a BAE basildoni gyárában dolgozik. A hivatali titoktörvény megsértésével, olyan iratok eltulajdonlásával vádolják őt, amelyeknek idegen kézbe juttatásával súlyos károkat okozott volna az állam érdekeinek. Az alkalmazott “az ellenségnek” kívánta átadni az okmányokat - közölte részletek ismertetése nélkül az essexi rendőrség szóvivője. Londoni lapértesülések szerint a férfi Oroszországnak akarta eladni a titkos katonai adatokat. A basildoni vállalat a BAE repüléselektronikai kutatási, fejlesztési és gyártási központja. A BAE Systems Avionics Európa legnagyobb repülés-elektronikai cége, egyebek között fegyvervezérlő rendszerekre, katonai távközlései berendezésekre szakosodott. A NATO és a brit hadsereg légiereje által alkalmazott Tornado és a Sea Harrier harci gépek radarberendezéseit gyártja. Parr letartóztatására alig két hónappal azután került sor, hogy a londoni központi bíróság kémkedés miatt 14 év börtönbüntetésre ítélte a BAE számára dolgozó Crusader biztonsági szolgálat egyik alkalmazottját. A biztonsági őr elismerte, hogy a hadiipari cégtől ellopott és az orosz titkosszolgálatnak akart eladásra felkínálni olyan dokumentumokat, amelyek a Harrier harci gépek és Apache helikopterek adatait tartalmazták. AlrKaida merényletterv Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet tagjai Szófiában tanácskoztak, és pusztító erejű merényletek terveiről döntöttek az Egyesült Államok és több európai ország szarajevói nagykövetsége ellen - közölte szombaton egy magas rangú boszniai tisztviselő. A hír megjelent a Dnevni Avaz című szarajevói lap szombati számában is. A neve elhallgatását kérő tisztviselő arról számolt be, hogy a szófiai találkozóról szóló hírszerzési jelentések nyomán csütörtök este rendkívüli ülést tartott a boszniai kormány, és megvitatta az említett diplomáciai képviseletek fenyegetettségének ügyét. A tisztviselő nem mondta, melyik európai követségekről van szó. A hír megjelent a Dnevni Avaz című szarajevói lap szombati számában is. Az al-Kaida szófiai tanácskozásán állítólag arról született döntés, hogy “Szarajevóban valami történni fog az amerikaiakkal, hasonló a New Yorkban tavaly szeptemberben történtekhez” - mondta a boszniai tisztviselő. Arról nem szólt, mikor volt a szófiai találkozó, és kik vettek rajta részt. A szarajevói amerikai nagykövetség szerdán bezárta kapuit a nyilvánosság előtt, miután hírt kapott a merénylettervekről, majd pénteken teljesen bezárt. Karen Williams szóvivő szombaton nem kommentálta a helyzetet. Az épület körül szombaton boszniai különleges rendőri erők is láthatók voltak a szokásos amerikai biztonsági emberek mellett.
