A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)
2002-03-22 / 44. szám
6 A HÍD A Kárpát- medence hírei 2002. MÁRCIUS 22. Röviden ■ ÉRIK A MÁJUSI TANÜGYI SZTRÁJK Adrian Nastase kijelentette: nincs igazuk a tanároknak, amikor azt mondják, hogy az ötszázalékos fizetésemelés - amely időközben elvesztette szelektív jellegét, azaz a kisegítő oktatási személyzetre is érvényes lett -, még az inflációt sem fedezi. A miniszterelnök ezt azzal támasztotta alá, hogy a tanárok “elfelejtik” a közvélemény tudomására hozni, hogy januártól 8 százalékos béremelésben részesültek és októbertől pedig 12 százalékkal emelik fizetésüket. Ily módon - Nastase szerint - idén valójában 25 százalékos fizetésemelést kapnak a tanárok. A Nastase-matematikával kapcsolatban Vioara Temian, a Kolozs megyei közoktatási szakszervezet (SL1PC) alelnöke elmondta: a 8, illetve 12 százalékos béremelés minden költségvetési alkalmazottra vonatkozik, így - sajnos - továbbra is az 5 százalékos béremelés képezi a casus bellit. Az alelnök szerint a kormányfő célja az, hogy félrevezesse a közvéleményt és a tanárok ellen hangolja a jóhiszemű román társadalmat. Az általános sztrájkkal kapcsolatban megjegyezte: minden valószínűség szerint május második felében várható kirobbanása. ■ Ragaszkodnak az eutmükvényhez Megpróbálja elfogadtatni a parlamentben státustörvény-ellenes jogszabálytervezetét a Kereszténydemokrata Mozgalom, erősítette meg Pavol Hrusovsky pártelnök a Szlovák Rádió műsorában. Anna Malikova, az SNS elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy a nemzeti képviselők támogatni fogják a kereszténydemokrata javaslatot. Ivan Gasparovie HZDS-képviselő hangsúlyozta: pártja üdvözli az ország védelmét célzó összes elképzelést. ■ Médiaünnep is volt március 15. A Kárpát-medencei televíziós tudósítóhálózat premierjének is számított március 15. ünnepe, hiszen a Duna Televízió első alkalommal kapcsolta élő adásban új, határon túli stúdióit. Székelyföld központi eseményéről, a sepsiszentgyörgyi ünnepségről még a hagyományos módon közvetített a televízió. Kolozsvárról azonban már az optikai szálas kapcsolat, Székelyudvarhelyről pedig az oda telepített műholdas jeladó tette lehetővé az élő, ünnepi eseménybeszámolót. Ugyancsak az új műholdas összeköttetés jóvoltából láthatták egyenes adásban a Duna Tv nézői a Felvidékről a révkomáromi ünnepséget is. - A pénteki és a vasárnap esti élő adások - ekkor ugyanis politikai magazinunkban, a Heti Hírmondóban is jelentkezett a kolozsvári stúdió - médiatörténeti eseménynek számítanak - mondta Szitnya Jenő, a Duna Tv határon túli műsorainak igazgatója. - Az Illyés Közalapítvány támogatásának köszönhetően ezután rendszeressé válhatnak a határon túli élő műsorok, hiszen április közepétől a marosvásárhelyi, nyáron a pozsonyi stúdiónk is bekapcsolódik a rendszerbe. A Székelyudvarhelyre, illetve a Duna Tv-hez telepített mobil műholdas jeladó pedig azt teszi lehetővé, hogy Erdély, illetve a Kárpát-medence szinte bármely pontjáról jelentkezhessenek munkatársaink. Mindez megkoronázza a határon túli tudósítóhálózat kiépítésének 8 hónapi munkáját, amelynek eredményeképpen immár valamennyi szomszédos országban megerősödött a magyar nemzeti közszolgálati televíziózás. BELPOLITIKAI VISZÁLY Szerbiában alaposan felkavarta a belpolitikai élet egyébként se nyugalmas vizét a hétvégén kipattant kémbotrány, amely egy szerbiai kormánytagot és Washington belgrádi nagykövetségének egyik diplomatáját érinti. A jugoszláv hadsereg biztonsági szolgálata - a katonai rendőrség - egy belgrádi étteremben letartóztatta Momcilo Perisic szerbiai miniszterelnök- helyettes, volt vezérkari főnököt. Vele együtt több órára őrizetbe vették John David Neighbor amerikai diplomatát, valamint Miodrag Sekulic jugoszláv alezredest és Vladan Vlajkovic polgári foglalkozású személyt is. Perisicet azzal vádolják, hogy hadititkokat adott át az amerikai diplomatának. A washingtoni kormányzat fenyegető hangon tiltakozott a diplomata letartóztatása miatt. Perisicet kétszer is kihallgatta a katonai rendőrség és átkutatták belgrádi lakását. A katonai bíróság Perisic, Sekulic és Vlajkovic kihallgatásakor arra a következtetésre jutott, hogy az eljárás jelenlegi szakaszában nincs törvényes alapja az előzetes letartóztatásnak. Vádat egyelőre nem emeltek ellenük. Perisic szabadlábra helyezése után nem kívánt nyilatkozni a sajtónak, csak annyit mondott szűkszavúan, hogy nem tartja magát bűnösnek. A kémügy miatt közös tanácskozáson vett részt a szerb és a jugoszláv kormány, illetve összeült a belgrádi politikai felső vezetés is. A két tanácskozás után elhangzott nyilatkozatokból azt lehet leszűrni, hogy a kémügy ismét a szerbiai kormánykoalíció (DOS) két ellentétes pólusán álló - a Vojislav Kostunica jugoszláv államfő és Zoran Djindjic szerb kormányfő köré csoportosuló - erők közötti összecsapássá válhat. Zoran Djindjic szerb miniszterelnök élesen bírálta a katonai rendőrség eljárását Hangoztatta, hogy Perisic után hónapok óta nyomoztak, de sem a szövetségi, sem a köztársasági kormányfőt, de a védelmi minisztert, illetve a vezérkari főnököt se tájékoztatták erről. A kormányfő botránynak és az ország nemzetközi tekintélyére mért csapásnak minősítette a történteket. Kostunica úgy nyilatkozott, hogy vitát kellene folytatni az eljárás törvényességéről. Rendkívül érzékenynek nevezte az ügyet, de - hozzátette - egyeden ország se engedheti meg katonai titkainak kiszivárogtatását. Kostunica közölte, hogy a kémügy miatt hamarosan összehívja a legfelsőbb vé-Momdlo Perisic delmi tanácsot. A jugoszláv hadsereg vezérkara közben bejelentette, a katonai rendőrségnek bizonyítékai vannak arra nézve, hegy Sekulic bizalmas katonai okmányokat adott át Perisicnek, aki külföldi személynek továbbította azokat. Egyes bizonyítékok a nyilvánosság elé tárhatók. A vezérkar közleménye szerint az említett személyek elfogásakor a katonai rendőrség a törvény szerint cselekedett, s a további eljárás kizárólag a védelmi minisztériumnak alárendelt katonai igazságszolgáltatás hatáskörébe tartozik. Megkezdődött a román népszámlálás Több mint százezer számlálóbiztos kezdte meg hétfőn munkáját Romániában. Az Országos Statisztikai Hivatalban amiatt aggódnak, hogy többen nem románnak, hanem dáknak vagy oltyánnak vallhatják magukat és ezáltal újabb nemzetiségek kérhetnek majd politikai jogokat. A dákokat és az oltyánokat is románokként fogják bejegyezni - válaszolt Octav Cozminca közigazgatási miniszter Aurel Camarának, az Országos Statisztikai Hivatal elnökének aggodalmára. Emellett Victoria Gherghinescu külügyminisztériumi igazgató arra kérte fel a kérdezőbiztosokat, lépjenek fel annak érdekében, hogy a magukat dáknak tartók vallják magukat románnak. Beszterce-Naszód megyében a romák attól tartanak, Indiába deportálhatják őket, ha bevallják nemzetiségüket. A roma vezetők igyekeznek eloszlatni ezeket az aggodalmakat, mondván, a kommunista időkből eredő fenyegetésektől nem kell tartaniuk. Ugyanakkor felhívták társaik figyelmét arra, hogy a közösségfejlesztési programok beindítása miatt fontos, hogy romának vallják magukat. Gheorghe Funar - aki egyébként március 15-én Comeliu Vadim Tudortól, a Nagy Románia Párt elnökétől egy 1688-as kiadású bibliát kapott ajándékba, hogy annak segítségével “szabadítsa meg az ördögtől a magyarokat” - arra szólította fel a kolozsvári romákat, nemzetiségük megváltásával igazolják, ők a legfontosabb kisebbség Romániában. A romániai népszámlálás összköltsége 850 milliárd lej (7,2 milliárd forint). A Kolozsvári Népszámlálási Bizottság kevesli a számukra kiutalt összeget, amely szerintük nem elég a számlálóbiztosok kifizetésére, akik így nem fogják leadni adatlapjaikat. A teljes kolozsvári költséget a bizottság 6 milliárd lejre becsüli, eddig a megyei tanácstól 390 milliót utaltak át, és március 20-ra ígérnek további 5,4 milliárdot. 1848-ra ma is lehet alapozni Március 15. olyan ünnep, amely összeköti Románia román és magyar nemzetiségű állampolgárait - fogalmazta meg Adrian Nastase román miniszterelnök abban az üdvözletben, amellyel a magyar nemzetiségű román állampolgárokat köszöntötte a forradalmi ünnepségek alkalmából. A kormányfő hangsúlyozta: „El kell ismernünk, hogy az 1848-as forradalmi célok számunkra olyan alapot jelentettek és jelentenek ma is, amelyre támaszkodva közösen építhetjük jövőnket.” Nastase azzal magyarázta megállapítását, hogy az állampolgárok szabadságának, egyenlőségének és jólétének eszméje ma is változatlanul időszerű. Megemlítette, hogy a történelmi körülmények nem tették lehetővé, hogy az akkori román-magyar öszszefogás sikerrel járjon. Mindmáig ható nyereség azonban, hogy tudatosult: csak jóhiszeműen együttműködve győzheti le a két nép a nehézségeket. A miniszterelnök leszögezte, meggyőződése, hogy a romániai magyarok érdekei jelen vannak a bukaresti kormányzati politikákban, és ma már senki sem beszélhet megkülönböztetésről. A gazdasági és szociális nehézségek ma már nem tudják megrontani a megértés légkörét az etnikumok között. Elmondta, a vidéken tett látogatásai alatt mindig azt hallotta az egyszerű emberektől: a politika időnként olyan ellentétekről beszél, amelyek a valóságban nem is léteznek. „Szavatolnunk kell, hogy a szélsőséges politikusok soha többé ne kelthessenek gyanakvást és feszültséget azok között, akik ma barátok” - fejezte be üdvözletét a román miniszterelnök. Szavait az erdélyi ünnepségek valamennyi helyszínén felolvasták. Az SZDP nem támogatja Vadim javaslatát A kormányon lévő román Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői nem fogják az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében támogatni a Nagy- Románia Pártnak (PRM) azt a kérését, hogy Besszarábiát csatolják vissza Romániához - jelentette ki Ghiorghi Prisacaru, a román szenátus külügyi bizottságának elnöke. A második legnagyobb ellenzéki erőt képviselő, szélsőségesen nacionalista PRM elnöke, Comeliu Vadim Tudor szenátor pénteken Kolozsváron jelentette be, hogy az ET parlamenti közgyűlésének áprilisi ülésszakán ő és párttársa, a Moldovai Köztársaságból áttelepült Ilié llascu szenátor kérni fogja, hogy nemzetközi döntőbíróság juttassa vissza Romániának Besszarábiát. Az egykori Besszarábiából ma Ukrajnához tartozik Eszak-Bukovina és két dél-moldvai megye. Besszarábia része volt egykoron a mai Moldovai Köztársaság a Dnyeszteren túli területek nélkül. A román parlamenti pártok a közelmúltban már elhatárolódtak Comeliu Vadim Tudor szenátor javaslatától, hogy Románia ajánljon üzletet Oroszországnak: lemond a NATO-tagságról, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök ennek fejében garantálja Besszarábia Romániához csatolását. Románia és a Moldovai Köztársaság kapcsolatai az elmúlt napokban rendkívül feszültté váltak, miután a moldovai hatóságok nem kívánatos személynek minősítették és kiutasították az országból a Chisinauban működő román nagykövetség katonai attaséját. Románia válaszul kiutasította a bukaresti moldovai nagykövetség első beosztott diplomatáját. Ghiorghi Prisacaru ezzel kapcsolatban azt a véleményét fogalmazta meg, hogy a moldovai hatóságok álláspontja és lépései azoknak az erőknek tesznek szolgálatot, amelyek ellenzik Románia NATO-csatlakozását.
