A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)

2002-03-22 / 44. szám

2002. MÁRCIUS 22. Gazdaság A HÍD 7 EU CSÚCS BARCELONÁBAN Az EU-tagországok a barcelonai csúcs­értekezleten megállapodtak abban, hogy 2004-re az üzleti felhasználók számára teljesen megnyitják áram- és gázpiacaikat - jelentette be a spanyol kormányfő. Jósé Maria Aznar a másfél napos tanácskozás befejezése után közölte: az állam- és kor­mányfők felkérték az Európai Bizottsá­got, hogy még a jövő tavaszi EU-csúcs előtt dolgozzon ki megoldási javaslatokat a liberalizáció kiterjesztéséről a magánfo­gyasztókra is. A miniszterelnök szerint a megállapodás “óriási előrelépés”, mert az uniós energiapiacok 60-70 százalékát érinti. Emellett nemcsak önmagában ér­tékelendő, hanem az olyan el­határozásokkal együtt, mint például a tagországok áramszol­gáltató hálózatainak nagyobb mértékű összekapcsolása. Ez utóbbi területen azt a célt tűz­ték ki, hogy 2005-re ez az arány érje el a meglévő termelési ka­pacitások 10 százalékát - közöl­te Aznar. Az Európai Bizottság eredetileg azt javasolta, hogy az áram- és gázpiacoknak a ma­gánfogyasztókra is kiterjedő teljes liberalizálását 2005-re fejezzék be. Franciaország azonban - akárcsak a tavaly márciusi stockholmi csúcson - ezúttal is megakadályozta egy ilyen célkitűzés elfo­gadását. A másfél napos barcelonai csúcs középpontjában annak a hosszú távú gaz­daságfejlesztési tervnek, az úgynevezett lisszaboni stratégiának az értékelése állt, amely szerint az uniónak az évtized végé­re a világ legdinamikusabban fejlődő és legversenyképesebb gazdasági térségévé kell válnia. A stockholmi csúcs után a ti­zenötök most másodszor tekintették át a program megvalósulását. Mint Aznar a záró sajtóértekezleten elmondta, értékelé­sük szerint a gazdasági növekedés tavalyi lefékeződése után az unióban is megin­dult a fellendülés, amelyet a tagállamok még az idén meg is fognak szilárdítani. Megállapodtak arról, hogy továbbra is tartják magukat a stabilitási és növekedé­si egyezményben foglalt célokhoz és megerősítették, hogy 2004-re egyensúly­ba vagy egyensúlyközeli helyzetbe kíván­ják hozni költségvetési mérlegeiket. A lisszaboni program és a barcelonai csúcs egy további fontos témájával, a fenntart­ható fejlődéssel kapcsolatban az Európai Tanács üdvözölte azt a döntést, hogy az EU ratifikálni fogja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésé­ről szóló kiotói jegyzőkönyvet. Felkérte egyúttal a tagországokat, júniusig maguk is tegyék meg ugyanezt, hogy a fenntart­ható fejlődésről szeptemberben Johan­nesburgban tartandó világértekezlet előtt a jegyzőkönyv hatályba léphessen. Az ál­lam- és kormányfők egyetértettek abban, hogy lendületet kell adni a közös európai műholdnavigációs rendszer kiépítését előirányzó programnak, a Galileónak. Felkérték a miniszterek tanácsát, hogy mielőbb állapodjanak meg a végrehajtás pénzügyi feltételeiről. Az Európai Tanács meghallgatta Bertie Ahem ír kormányfő beszámolóját a tavalyi népszavazáson el­utasított nizzai szerződés ratifikálásáról tartandó második referendum előkészü­leteiről. Biztosították Ahernt, minden tő­lük telhető segítséget megadnak Írország­nak ahhoz, hogy ezúttal pozitív eredmény szülessen. Javier Solana, az EU kül- és bizton­ságpolitikai főképviselője - ez­úttal a miniszteri tanács főtitká­rának minőségében - a tanács munkájának áramvonalasításá­­ról és hatékonyabbá tételéről terjesztett elő jelentést. Elkép­zeléseit az államfők pozitívan fogadták és megállapodtak ar­ról, hogy képviselőikből létre­hoznak egy eseti bizottságot a javasolt reformok tanulmányozására. Az uniós intézmények reformjáról a tizen­ötök legközelebb a júniusi sevillai csú­cson folytatnak részletesebb vitákat. Ek­kor fogják értékelni a Solana-jelentéssel kapcsolatos további egyeztetések ered­ményeit és a tervek szerint az unió jövő­jével foglalkozó konvent elnöksége is ek­kor terjeszti elő a munkájának első érde­mi eredményeit tartalmazó jelentést. Röviden ■ Jelentősen csökkenhet a Malév VESZTESÉGE A Malév Rt. vezérigazgatója reális esélyt lát arra, hogy a légitársaság vesztesége a tavalyi 7,5 milliárd forintról idén 2-3 milliárd fo­rintra csökkenjen. Váradi József reményei szerint a légitársaság 2003-ban már nem lesz veszteséges. A júliusban induló Malév Express leányvállalattal kapcsolatban Váradi József megerősítette, hogy a társaság vadonatúj gépeit a Malév vásárolja. A költ­ségek 30 százalékát a légitársaság önerőből fizeti, míg a fennmaradó részt hitelből tör­leszti - mondta a vezérigazgató, hozzátéve, hogy mindehhez az APV Rt. egymilliárd forintos tulajdonosi kölcsönt nyújtott. Ez a szükséges önerő kisebb részét jelenti, míg nagyobb részét a Malév eszköz-értékesítés­sel teremti elő. Váradi József elmondta, hogy a Malév Express létrehozásával a légi­­társaság regionális jelenlétét kívánja erősíte­ni. A kezdetben a Malév 100 százalékos tu­lajdonában lévő leányvállalat karcsú szerve­zet lesz, várhatóan mindössze 60 fővel kezdi meg tevékenységét. A vezérigazgató azzal számol, hogy már az első évben 70 százalék feletti férőhely-kihasználtsággal közleked­nek a gépek, ám hozzátette, hogy a nyereség várhatóan az anyacégnél jelentkezik. A Ma­lév Express ugyanis csak szolgáltatást nyújt a Malévnak. ■ Olcsóbb az autóvám Az amerikai és a magyar kormány megálla­podott, hogy a 2000 köbcentiméternél na­gyobb hengerűrtartalmú személygépkocsik vámja 43-ról 23 százalékra csökken. A mó­dosítás április 1-én lép életbe. ■ Majdnem 400 millió euró a deficit A Nemzeti Bank előzetes adatainál 104 mil­lió euróval több volt januárban a hazai fize­tési mérleg hiánya. Ä végleges adatok 390 millió euró deficitről szólnak. Eg)’ évvel ez­előtt, 2001-januárjában 175 millió euró volt a mérleghiány. A jegybank indoklása sze­rint, a kedvezőtlen változásban meghatáro­zó szerepet játszott az áruforgalomban ke­letkezett hiány, valamint a szolgáltatások ki­adási többletének növekedése. A Nemzeti Bank azt is közölte, hogy az ország nettó de­vizaadóssága - tulajdonosi hitelek nélkül - január végén 3,8 milliárd euró volt, szem­ben a tavaly januári csaknem 6 milliárddal. ■ Anglia az éllovas Tavaly az Európai Unió tagállamaiban a bruttó nemzeti össztermék átlagosan 0,2 százalékkal csökkent. A legmagasabb Angli­ában volt: 2,4 százalék. A még csak a felvé­telre váró Magyarországon a növekedés ta­valy 3,8 százalékos volt. ■ Csökkenő infláció a valutaunióban Februárban átlagosan 2,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az euróövezetben, éves összevetésben - közölte hétfőn az unió sta­tisztikai hivatala. A február végén nyilvános­ságra hozott becslésben 2,5 százalékos inflá­ciós adat szerepelt, míg januárban 2,7 száza­lékkal nőtt az árszínvonal az eurózónában. Elemzők szerint az infláció csökkenő irány­zata és a beindulni látszó gazdasági növeke­dés együttes hatására az Európai Központi Bank (EKB) a közeljövőben nem változtatja meg irányadó kamatát. Megvalósult a kerítés kolbászból A szokásos márciusi Budapes­ti Nemzetközi Turisztikai Kiállí­táson és Vásáron 2002-ben a kül­földi résztvevők mellett annyira megnőtt a belföldi kiállítók szá­ma, hogy már csak két pavilon­ban lehetett őket elhelyezni. Ugyanaltkor Bécs és Prága mel­lett e rendezvény továbbra is Kelet-Középeurópa legfontosabb nemzetközi szakmai vására. A ki­állítás hangulatát illetően nagy si­kert aratott a nyugat-dunántúli régió hangzásmentes folyosója, amely a táj vonzó csendjét hozta el a vásárba. A legnagyobb sikert azonban a békéscsabaiak köny­velhették el, akik híres kolbász­gyárukra utalva, kolbászból ké­szítették el bemutató helyük ke­rítését. Az elmúlt évtizedekben a ma­gyarok legnagyobb tömegét, ol­csó áraival, szépségével és kultu­rális emlékeivel a görög tenger­part vonzotta. Ennek amerikai hatása is van: az újhazai rokonok gyakran fizetik be odahaza élő családtagjaiknak a kényelmes tengerparti szállást és autóbusz­költséget magában foglaló, főidé­nyen kívül mindössze 60-90 dol­láros, egy hetes üdülés költségét, amely repülővel is csak 120-150 dollár. A Nagykörúton lévő, pati­nás pesti Theo Tours, a görög utak specialistája már újgörög­­magyar illetve magyar-újgörög szótárt is kiadott, növelve ezzel nemzetközi szakmai rangját. Ske­­vis Theodoros, a cég tulajdonosa, nemkevésbé az egyik szótárszer­kesztő, azonban most így nyilat­kozott A hídnak: - Görögország változatlanul a magyarok elsődle­ges úticélja, hiszen a görög árak továbbra is alacsonyak. A Jugosz­lávia felbomlása után alakult és az útvonalon fekvő macedón ál­lam és Magyarország között azonban kölcsönös vízumkény­szer van, ez pedig 65 dollárral megemeli, vagyis majdnem két­szeresére növeli az olcsó út árát. Lehet, hogy az amerikai magya­rok így is sok alacsony költségű utat befizetnek majd rokonaik­nak, de a legtöbb óhazai magyar­nak idekint nincs családtagja, így nekik ez már drága nyaralást je­lent. A Magyar Utazási Irodák Szövetsége és a Görög-Magyar Kereskedelmi Kamara, mind a görög, mind a magyar illetékesek segítségét kéri, hogy találjanak valamilyen megoldást, például igen olcsó átutazó vízumot. Bul­gárián át ugyanis nemcsak hosz­­szabb az út, hanem a körülmé­nyek sem vonzóak. FD Szárszó Budapesten A magyar gazdaság jóval tágabb eszköztárral rendel­kezik, mint négy évvel ezelőtt és az új magyar gazdasági modell a társadalom erejére alapoz - jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a Szárszó Budapesten cím­mel megrendezett értekezleten vasárnap, a Budapest Kongresszusi Központban. Varga Mihály elmondta, hogy évről évre egyre kiegyensúlyozottabbá vált a brut­tó hazai termék növekedése, jelenleg évi 4-5 százalékos, ezzel növekedési pályára állt a magyar gazdaság. A pénz­ügyminiszter utalt arra, hogy az elmúlt évek természeti katasztrófái és regionális válságai ellenére, a magyar gaz­daság jó válaszokat tudott adni a kihívásokra. “Évről év­re kisebb a gazdasági deficit, csökken az állam eladóso­dottsága és csökkenő irányzatot mutat az infláció,” tette hozzá a miniszter. Varga Mihály elmondta, hogy az eu­rópai uniós csatlakozásig folytatni kell a nagy infrastruk­turális beruházásokat, fejleszteni kell a hazai kis- és kö­zépvállalkozásokat és nagy összegekkel kell támogatni a tudásalapú társadalom kiépítését. A pénzügyminiszter véleménye szerint a jövőben arra kell törekedni, hogy a külkereskedelemben szorosabb kapcsolatok épüljenek ki a CEFTA-országokkal, valamint az ázsiaiakkal is. Varga Mihály taglalta a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott kedvezményeket és utalt arra, hogy a Széchenyi-terv ke­retében folytatják a lakásépítési programokat. Jelentős összegeket áldoznak kutatás-fejlesztésre és a gyógyturiz­­mus lehetőségeinek bővítésére. Széles Gábor, a Gyár­iparosok Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy szükségessé vált a nemzeti felemelkedés program­jának a kidolgozása, hiszen a következő években számos külső és belső gazdasági körülmény megváltozik. Az elő­adó utalt arra, hogy a Széchenyi Plusz tervnek köszön­hetően eddig sikerült kivédeni a recessziós hatásokat, és reményét fejezte ki, hogy a következő években a magyar gazdaság teljesítőképességemem fog csökkenni.

Next

/
Thumbnails
Contents