A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)
2002-03-01 / 41. szám
NEW YORK CITY MARCH 1, 2002 VOLUME 2 • NUMBER 41 OUTSIDE NEW YORK CITY í / fi fi WEEK 9 (hí cn VÁROSBAN 2002. MÁRCIUS 1. 2. ÉVFOLYAM *41 SZÁM $1.50 9. HÉT VÁROSON KÍVÜL FÜGGETLEN AMERIKAI HETILAP Megnyílt a Terror Háza A The Washington Times című lap szerdai száma a budapesti Terror Háza megnyitásáról szóló beszámolójában szorgalmazta, hogy Washingtonban is létesítsenek emlékhelyet a kommunizmus áldozatainak. (8. oldal) Színészek éhségsztrájkja Közösen folytat éhségsztrájkot Marosvásárhelyen egy román és egy magyar színész. A román-magyar közös éhségsztrájk abszolút premiernek számít Romániában. (10. oldal) Téu Olimpia: záróünnepség, KIALUDT A LÁNG Vasárnap színpompás záróünnepséggel fejeződött be a XIX. Téli Olimpia Salt Lake Cityben. (13. oldal) AZ EMBERRABLÓ ÉS SEGÉDEI Lapzárta után ■ Orrán rádióinterjúja Orbán Viktor miniszterelnök álláspontja szerint, a mindenkori magyar kormányfőnek világossá kell tennie, hogy Magyarország kormánya az emberi méltóság, az emberi jogok, az igazságosság, a korszerű európai eszmék oldalán áll, és ebből a nézőpontból foglal állást olyan kérdésekről, mint amilyen a Benes-dekrétum. A kormányfő szokásos szerda reggeli rádióinterjújában utalt arra, hegy az Európai Parlament külügyi bizottságának meghívására Brüsszelben tartott előadását követően, egy német képviselő kérdésére - úgy fogalmazott, ha az Európai Parlamentben megkérdezik Magyarország mindenkori miniszterelnökét a Benes-dekrétumok ügyében, akkor elvi és erkölcsi álláspontot kell képviselnie. Szólt arról, hogy Európában nagyon súlyos és komoly vita zajlik Németország és Csehország, Németország és Szlovákia, Ausztria és Szlovákia között. Valamennyit érintett a Benes-dekrétum, amelynek nyomán emberek százezreit telepítették ki, köztük lakosságcsere ürügyén több tízezer magyart is megfosztottak jogaiktól és vagyonuktól. - Ez szégyenletes eseménye a XX. századnak, ahol ismét mi magyarok voltunk a fájdalmas és vesztes oldalon - hangsúlyozta a miniszterelnök. A nyilas, illetve kommunista terror áldozatainak emléket állító Terror Háza múzeum megnyitása kapcsán reményét fejezte ki, hogy ha a politika iránya Magyarországon töretlen marad, akkor két-három év múlva az Amerikai Egyesült Államok valamelyik nagyvárosában is “megszületik” a Terror Házához hasonló megemlékezőhely. Orbán Viktor jelezte: Bush amerikai elnökkel való legutóbbi találkozásakor javasolta, hogy állítsanak fel múzeumot New Yorkban, illetve Washingtonban a kommunizmus áldozatainak emlékére. Kölcsönös mértéktartásra szólította fel a pártokat a köztársasági elnök. A választási küzdelem ne szorítsa háttérbe a nemzet hosszú távú érdekeinek felelős képviseletét, a legfontosabb kérdésekben a nemzeti konszenzus megteremtésének igényét, nemzeti és európai aspirációink egységét, a határon kívüli magyarság sorsát - kérte Mádl Ferenc államfő a parlamenti ciklus utolsó ülésnapján napirend előtt, figyelmeztetve az alkotmányos kötelezettségre. A köztársasági elnök felhívta a figyelmet a demokrácia intézményének tiszteletére. Nem tárgyal és nem határoz az Országgyűlés a médiatörvény uniós jogharmonizációs célú módosításáról a parlamenti ciklus utolsó ülésnapján, kedden, mert a képviselők 202 igen szavazattal 131 nem elle-Márer György A pakisztáni hatóságok őrizetében van ugyan Ahmed Omár Sejk, aki egyike volt Dániel Pearl, amerikai újságíró elrablóinak és esetleg gyilkosainak, a nyomozás még folyik a többi tettes után. A 28 éves Omár nem új ebben az “iparágban”. Pályafutását már 19 éves korában kezdte, amikor a londoni Közgazdasági Egyetemen diákoskodott. Értesülvén a boszniai mohamedánok ellen elkövetett kegyetlenségekről, csatlakozott a szélsőséges mudzsahedekhez, akik afganisztáni kiképzést ajánlottak neki, amit el is fogadott. Előbb azonban Pakisztánba, majd szüleinek hazájába, Lahore-ba ment, ahol kapcsolatba került a Harkat ul- Mudzsahedin csoporttal, amelynek célja Kashmir felszabadítása volt az indiai uralom alól. “Tanulmányai” befejeztével és némi afganisztáni utazgatást követően azt a feladatot kapta, hogy amerikai, brit és francia turistákat raboljon el, akikért cserébe kiszabadíthatják Maulana Maszud Azhart, a Harkat vezetőjét, akit az indiai kormány 1994-ben bebörtönzött. Ugyanez év szeptemberében Omár Sejk elrabolt három brit és egy amerikai állampolgárt. Ez a kalandja azonban nem járt sikerrel, mert az indiai rendőrség tudomására jutott a dolog és letartóztatta az emberrablót, kiszabadítván a túszokat. A Sejk börtönbe került, ahol találkozott azzal, akit cselekedete révén ki akart szabadítani, a Harkat vezetője, Azhar személyében. Szerencséjükre, avagy' talán épp ők tervezték úgy, 1999- ben légikalózok eltérítettek egy indiai utasszállító repülőgépet és annak 160 utasáért szabadon bocsátottak három foglyot, köztük ezt a két mákvirágot. Pakisztáni katonai források szerint, Azhar már 2000. januárjában létrehozott egy új csoportot, Muhammad Hadserege néven. Akkor 38 évesen visszatért Pakisztánba, hogy Kashmir, Karachi kikötővárosában erőszaktól sem mentes tüntetések keretében megújítsa dühödt felhívását a szent háborúra. Pünkösdi királysága azonban csak addig tartott, amíg Pervez Musharraf tábornok át nem vette a hatalmat és a pakisztáni hatóságok ki nem vetették rá a hálójukat. 2001 decemberében Azhar már háziőrizetben volt. (folytatás a 4. oldalon) Nincs médiatörvény módosítás nében, 3 tartózkodás mellett nem támogatták az eltérést a házszabálytól, amihez a jelen lévő képviselők négyötödének igen szavazatára lett volna szükség. Éles hangnem uralkodott a napirend előtt. Fodor Gábor szabad demokrata képviselő - még a szavazást megelőzően - kifejtette: képviselőcsoportja remélte, hogy az Országgyűlés utolsó ülésén a Fidesz-frakció és annak politikai vezetője, Orbán Viktor megköveti az ellenzéket és a mögötte álló szavazókat azért, mert az előző ülésen hazaárulónak nevezte őket - ám ez elmaradt. Fodor Gábor szerint a kormányoldal visszájára fordította a magyar közmondást, így minden rossz, ha a vége rossz. Mint mondta, ma a Fidesz és a MIÉP már ugyanaz, ha valaki a Fideszre szavaz, ráadásként megkapja a MIÉP-et. “intő jelnek” minősítette, hogy a magyar miniszterelnököt nem fogadta az amerikai elnök. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter válaszában arról beszélt, hogy a rendszerváltás idején az SZDSZ még hevesen antikommunista politikát folytatott, majd 1994-ben, “félretéve az értékeket és elővéve az érdekeket”, koalíciót kötött az MSZP-vel. Az MDF elnöke arra kérte a szabad demokratákat, ne fenyegetőzzenek azzal, hogy kivel és milyen együttműködést köt majd a Fidesz és az MDF? Ha van ma hiteltelen ember, aki erre jóslatot tehet, az valószínűleg pont a Szabad Demokraták Szövetégéből jöhet - szögezte le Dávid Ibolya. (folytatás 8. oldalon)
