A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)
2002-03-01 / 41. szám
2 A HÍD A NAGYVILÁG HÍREI 2002. MÁRCIUS 1. Röviden ■ Nagy-Britannia szavaz A VALUTAUNIÓRÓL? Az “Independent” című brit napilap címoldalas cikke szerint tanácsadói igyekeznek rávenni Tony Blair miniszterelnököt, hogy 2003 május 3-án rendezzen népszavazást a csatlakozásról a közös európai valutához. Az időpont egybeesne a brit tanácsi, a skót parlamenti, és a wales-i nemzetgyűlési választásokkal. A tanácsadók szerint erre az időre “megpuhulna” a brit közvélemény ellenzése az euróval szemben, amit az addig folytatott előzetes tájékoztató tevékenység is segítene. ■ JÓ REGGELT, AFGANISZTÁN! A kabuli rádió hétfőn megkezdi a “Jó reggelt, Afganisztán!” című rendszeres közszolgálati hírműsorának sugárzását, amelyet egy nemzetközi médiaalapítvány szervezett meg az EU anyagi támogatásával - jelentette be az Európai Bizottság vasárnap. A naponta jelentkező, pastu és dari nyelven sugárzott kétórás programot az afganisztáni lakosság mintegy 80 százaléka foghatja majd. A műsorban főleg híreket és tájékoztatásokat közölnek, de szórakoztató és ismeretterjesztő programokat is közvetítenek. ■ Jospin lesz Chirac ellenfele Lionel Jospin francia szocialista miniszterelnök nyilvánosságra hozta, indul az idei elnökválasztáson. Régóta várt jelölését Jospin azután jelentette be, hogy ellenfele, a konzervatív Jacques Chirac a múlt héten közölte, ismét indul a megmérettetésen. Jospin viszonylag szilárd gazdasági növekedés időszaka után száll be a küzdelembe. Az ezt megelőző, 1995-ös elnökválasztáson veszített Chirackal szemben. A korunkbeli francia történelemben eddig egyetlen hivatalban lévő miniszterelnök sem nyert az elnökválasztáson. Szerkesztöbizottság:/Editorial Board: Márer György (A nagyvilág hírei, Amerika hírei) Péterman Mihály (A Kárpát-medence hírei, Sport) Simon Katalin (Színes, Egészség, Magazin) Szileszky Levente (Hazai hírek, Gazdaság-EU) Földessy Dénes (Magyarországi tudósító) Gaál Péter (Magyarországi tudósító) Technikai vezető/Technical Director: Sióréti Antónia Fotó/Photo: Riczu Róbert / Móri Pál Főszerkesztő/Editor in Chief: Márer György KIADJA/PUBL1SHED BY: A HID, Inc. Felelős kiadó/Publisher: Péterman István Terjesztés/Distribution: Sorián László / Fridery Egon Szerkesztőség és kiadói hivatal/Editörial offices: 412 8th Ave 2nd fL, New York, NY 10001 Fax: 718-258-2649 E-mail: ahidny@aol.com A Szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy a beküldött cikkeket vizsgálat tárgyává tegye, illetve szükség esetén javításokat eszközöljön. /The Editorial Offices reserves all rights to inspect all submitted articles and to make changes as needed. A MILOSEVICS PER Jugoszláviában ma is akadnak olyanok, akik hisznek abban, hogy Milosevics menteni igyekezett az országot, de többen vannak, akik szerint a volt jugoszláv elnök csak hanyadást okozott, és keserűséget hozott az országra - vélekedik Várady Tibor tekintélyes nemzetközi jogász, a jugoszláv külügyminiszter jogi tanácsadója. A vajdasági magyar politikus 1992-93-ban Milan Panic kormányában volt jugoszláv igazságügyi miniszter, jelenleg a budapesti Közép-európai Egyetem professzora, az adantai Emory’ Egyetem vendégtanára. Várady elmondta, hogy Milosevics nagy mértékben befolyásolta az emberek és egész Jugoszlávia sorsát. A hágai per során előkerülhetnek fontos okmányok. Ezek között valószínűleg lesznek olyanok is, amelyekről a jelenlegi jugoszláv kormány sem tud. - Ezért természetes, hogy a jugoszláv kormány odafigyel, amikor feltárják Milosevics tetteit, és ítéletet mondanak felette. Ésszerű, hogy a kormány megfigyelőket kíván küldeni a perre. Ez nem jelent valamiféle jelképes azonosulást a vádlottal - mondja a jogász. Várady szerint alaptalan az a félelem, hogy Milosevics elítélése hatással lesz a hágai Nemzetközi Bíróságra - amely nem azonos a délszláv háborús bűncselekmények ügyében eljáró hágai Nemzetközi Törvényszékkel. Az előbbi az a fórum, amelyhez Bosznia és Horvátország keresetet nyújtott be Jugoszlávia ellen többmilliárdos háborús kártérítés címén. - Jelenleg mindkét per abban a szakaszban van, amikor a bíróságnak el kell döntenie, van-e joghatósága az ügyben. Ebben döntő fontosságú annak megítélése, hogy a “kis-jugoszlávia” a volt Jugoszlávia jogutódának tekinthető-e - mondja Várady, áld jogi tanácsokkal látja el az eljárásban a jugoszláv felet. A jogutódlás kérdésére semmilyen hatással nincs az, hogy Milosevicset elítélik-e népirtás vádjával. Elmarasztaló ítélet semmire sem kötelezné a Hágai Nemzetközi Bíróságot. Várady szerint a népirtás bűntettének fontos eleme a szándék, s Milosevics szándéka nem feltétlenül azonos egy ország szándékával. Várady szerint valószínű, hogy a hágai ügyészségnek vannak olyan tanúi, akik közeli munkatársai voltak Milosevicsnek, és az is könnyen meglehet, hogy éppen vádalku révén sikerült rávenni-ezeket az embereket, hogy tanúskodjanak Milosevic ellen. - Az ügyészségnek nem lesz könnyű dolga. Nem elég a “hisz ezt mindenki tudja érv”. Nem arra kell bizonyíték, hogy volt-e szenvedés és pusztítás, hanem arra, hogy a délszláv háborúkban Milosevicsnek pontosan mi volt a szerepe - mondja Várady. A jogászprofesszor szerint roppant fontos, högy a nemzetközi igazságszolgáltatás jól vizsgázzon, eredményes legyen, és példát mutasson pártatlanság kérdésében is. - A küszöbén állunk annak a folyamatnak, hogy a nemzetközi büntetőbíráskodás általánosan elfogadott rendszerré váljék. Itt a bizonyítás lehetősége. A Milosevics per látványos alkalmat kínál ehhez - mondja Várady. A volt miniszter szemléletes példát ad arról, miként működött a milosevicsi rendszer. Milan Panic jugoszláv kormányfő 1992 őszén - akkor a hágai vádlott még szerb elnök volt - városról városra járt és kampánybeszédeket tartott, de a városvezetők között csak egy polgármester fogadta őt. - Csak Kasza József szabadkai polgármester fogadta a kormányfőt, aki a nagygyűlésen felszólította a szabadkaiakat, hogy Panicra szavazzanak. A többiek, úgy húsz polgármesterről van szó, akik egytől egyig mind Milosevics Szerbiai Szocialista Pártjának voltak a tagjai - úgy látták, hogy nem találkozhatnak az akkori jugoszláv miniszterelnökkel. Kasmírban keresik bin Ladent Amerikai és brit elitkatonák Kasmír indiai részén keresik Oszama bin Laden arab milliomost, a szeptember 11-i New York-i és washingtoni terrortámadások szervezőjét - jelentette szombaton egy brit lap, de az indiai védelmi minisztérium azonnal cáfolta a sajtóértesülést. A The Daily Telegraph meg nem nevezett brit védelmi forrásra hivatkozva közölte, hogy összesen negyven különlegesen kiképzett amerikai és brit katona kutat az India és Pakisztán között megosztott Kasmír indiai részén az al-Kaida terrorszervezet vezetője, bin Laden után. Azért éppen ott, mert az indiai titkosszolgálat értesítette a múlt hónapban az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséget (CIA-t), hogy feltevése szerint ebben a térségben bujkálhat az arab terroristavezér, aki az indiai fennhatóság ellen harcoló Harkat ul- Mudzsahedin radikális muzulmán fegyveres szervezet oltalmát élvezi. A londoni lap értesülése szerint kémműholdak is segítik az amerikai Delta Force és a brit Special Air Service (SAS) katonáit a keresésben. Szatellitek segítségével megpróbálják lehallgatni bin Laden esetleges telefonbeszélgetéseit, és infravörös érzékelők pásztázzák műholdról a szóban forgó, gyéren lakott himalájai vidéket, hogy érzékeljék és jelezzék, ha emberek mozognak az elhagyatott magashegyi térség havában. Indiai katonák is részt vesznek a keresésben - fűzte hozzá a The Daily Telegraph. Az indiai védelmi minisztérium szóvivője cáfolta, valótlannak nevezte a brit lap állítását az AFP-nek adott nyilatkozatában. Az indiai határőrség kasmíri alakulatainak egyik illetékese is azt mondta az AFP-nek, hogy nincs tudomása ilyen műveletről. Alakulóban az afgán hadsereg Az afganisztáni tartományok és nemzetiségek összesen 600 elitkatonájának kiképzésével megkezdődött az új afgán hadsereg létrehozása. Az új egység létfontosságú szerepet játszik majd az ország belső békéjének megőrzésében. Az első zászlóaljhoz tartozó katonákat a helyi kormányzatok választották ki, és a listát az ideiglenes központi kormány is jóváhagyta. A kiképzést brit, török, francia, olasz és német egységek irányítják, később várhatóan amerikai katonák is bekapcsolódnak. A nemzetközi erők ügyelnek arra is, hogy olyan katonák ne kerüljenek az afgán hadseregbe, akik nem a belső rend érdekében próbálnának tevékenykedni. Valószínű viszont, hogy korábban a tálibok oldalán harcolókat is kiképeznek, annál is inkább, mert vannak olyan harcosok, akik a tálibok 1996-os hatalomra kerülése után álltak át a Korán-iskolások oldalára, és nem hűségesebbek hozzájuk, mint a tálibokat megelőző rendszerekhez. Karzai Washingtontól várja a törzsi harcok megfékezését A tálib rezsim bukásával Afganisztánban újra előtörtek a vallási diktatúra által elnyomott törzsi feszültségek. Hamid Karzai, az ideiglenes afgán kormány vezetője az Egyesült Államoktól kér segítséget, ha az egymással harcoló törzsek már az ország biztonságát és stabilitását veszélyeztetik. Afganisztán különböző részein rendszeresek az egymással vetélkedő fegyveres osztagok öszszecsapásai. A legutóbbi, nehézfegyverekkel vívott tűzpárbajnak ötven halálos áldozata volt. Washingtoni nyilatkozatok szerint az Afganisztánban bevetett amerikai csapatok nem a nemzetközi biztonsági erők keretében tevékenykednek, hanem a tálib harcosok és az al-Kaida szervezet tagjainak felkutatását és elfogását kapták feladatul.
