A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1925-06-13 / 24. szám
10 A HÉT az előadás, csupán “ejtegetés”, tájszólás, ízlés, intelligencia, individualizmus. A ritmika változatlan (a mennyire a nyelvbeli eltérések megengedik) és mindenkor próbaköve is a muzikalitásnak. A magyar nép maga teremtette az összes fajok legszínesebb ritmikáját és akár énekli, akár dúdolja Vagy kurjongatja..... mindig muzikális marad. És a fonetika? Hát erről már igazán nem tehetünk. A mi nyelvünk már csak ilyen...! De különben is mi köze van a palóc professornak, vagy a nyelvrákban szenvedő magyar festőművésznek egy egész faj muzikalitásához. Ne tessék a kivételekkel Ítélni. Én csak attól fogok magyar dalt hallgatni, aki tud magyarul, és a beszéd ritmusa gyönyörűen fog hozzásimulni akármelyik népdalhoz, akár Jobbágy telkén éneklik a “Keserves”-t vagy Takácsházi Pusztán a “Láttad-e te babám, azt a száraz nyárfát...” És milyen sokszor enged a nyelv a zenének. Kodály Zoltán azt mondta egyszer: “nem azért ének, az ének, hogy minden úgy hangozzék benne, mint a beszédben” és ha el is húz a paraszt néhány szótagot, nem ritmikai unmuzikalitás az kérem: mert egy nép sem lesz olyan ostoba, hogy erővel bántaná a nyelvritmusérzékét. Ha hiba csúszik a ritmikába, az csak a külföldi kplé, vagy a belföldi népdalgyár portéka idegen zenei frazeológiája, amit a magyar nép lassan úgy is átformit. És ha a magyar elég ostoba lesz ahoz, hogy a “pagare” vagy “geröstete” szóra dallmot fog keresni, egész biztos, hogy a “pagare”-t “paga-re-”-nak, a “geröstete”-t pedig “ge-röstete”-nek fogja énekelni. És ez nem lesz unmuzikalitás, csupán nyelvi anachroizmus, vagy egy olyan nyelvn-védelem, ami az angolban mindennapos, angolul hangsúlyozván a perzsát, görögöt, latint vagy lengyel-izraelitát. És mi köze lesz ennek a muzikalitáshoz, az angol népdal megalapításához vagy a már világhirességre jutott négerspirituálisok nagyszerűségéhez ? A “Závodszky-k, a Spra-nitzok és a Schertzingerek” vagy a “jászok, kunok, csikósok, tiszai halászok és gulyások” dünnyöghetnek, kurjonghatnak, tercelhetnek, “előadhatnak”, az sohasem fogja a magyar muzikalitását meghatározni. Ezek mind individuumok és a korral járó sallangot “interpretálták”, “mannerismust” képviselik s bár lehetnek részletei és megteremtői egy muzikális nemzetnek, az ő kis apró tanulatlanságuk anynyira nem befolyásolhatja az egészséges muzikális megnyilatkozást, mint ahogy egy ma “fölkapott” lengyel művész interpretáló képessége nem fogja befolyásolni a lengyel köznép muzikális megnyilvánulásait. A nép, a tömeg közösen teremt; egymásra utalva, egymást kiegészítve, őszintén kibeszéli magából a kincseket, de a nép “egyede” kiválasztottnak fogja magát érezni, hiú lesz, ha a szomszédnak, nekem, vagy önnek kell énekelni... — tanulatlanságát fogja fitogtatni, népdalait először tagadni fogja, mert a magáraszedett “Bözsi ne sírjon” zenekóctörmelékkel úgy büszkélkedik, mint a parasztlány a vasárnapi ruhájával... jobban szereti mutogatni, mint a meztelen lábát... De ha az “énekeljen már János bá’ egy régi dalt” nem háborgatja és ha nincs senki, aki kíváncsian akarja keresni benne a “nép”-et, megered, őszinte lesz és önnek fájni fog, hogy még nekünk nincs vagy egy tucat Bartók Bélának, aki ezeket a ritmusdus, muzikalitástól agyonszinezett népdalainkat ismertté tenné és, “standarddá” mutatná a világ összes zene-nemzeteinek. Balogh István --------o--------FOGALMAZÁSOK (Folytatás a 4-ik oldalról) ért jómódra szokott vallani. A közmondás szerint is: “Ki korán kel, aranyat lel”, és ez nagyon igaz. — Jé, csak mennyi sok gazdag ember szók itt ülni, hogy a fiatal embereknek és a leányoknak nem is lehetne helyet foglalni, pedig itt táncterem is van, fakadt ki Miss Málcsi. Hiába, a költő jól mondja: “Szabadság, szerelem, E kettő kell nekem!” És ez igaz. Miss Málcsi a Népkert közepén lévő fedett tánctermet értette, amelyben azonban gyermekek hancuroztak. A vámospércsi is ilyen, de sokkal gyümölcsözőbben van felállítva, mert ott fölváltva hol tánc van, hol pedig az egyesült tűzoltóbányász zenekar szokta mulattatni a sétáló közönséget. A nevyorkinak az aljába férfiak szoktak betérni, de nemsokára ki is jönnek. A Miszter sógor előzékenyen mosolyogva fölvilágosított, hogy az egy férfiklubhelyiség. Látszólag igen forgalmas. Az egész nap az alvég megszemlélésében telt el. Voltunk vasúton, ami föld fölött is, hosszú hídon, meg föld alatt is megy. Ez utóbbi vívmányát a tudománynak határozottan kárhoztatom, mert vasútnak egyáltalában nincs helye városokban. A vasút arravaló, hogy az ember az ablakból láthassa a vidéket, hogy milyen a vetés, nem kellene-e még egy kis nyári eső, de csak annyi, hogy a búza meg ne dőljön, mert különben kiperegnek a szemek, meg hogy láthassuk a legelésző méneseket, gulyákat, a keringő gólyákat, a messziről fehérlő cserepes tanyákat, az állomásokon az érkező atyafiakra érdekesen várakozó rokonegyéb változatos teremtméságot és a Mindenhatónak Mesterem szerint mind együttnyeit, amelyek feledhetetlen véve adják ki a nagy természetet. Mint a költő mondja: “Itt születtem én ezen a tájon, Az alföldi zép nagy rónaságon!” És ez nagyon igaz. A nagy természet a Teremtőnek fölülmulhatatlan müve, amely után a hetedik napot a pihenésnek szentelte. Azóta is hívja azt a napot a hálás világ vasárnapnak. Mint a népdal is mondja: “Vasárnap délután Legény megy a lány után.” És ez igaz. (A Miszter Vulvort-család prottzoló házára és egyéb föltűnő jelenégekre vonatkozó bírálati megfigyeléseimet hely szűke miatt a jövőre kell hagynom. Az elmés szólásmondás szerint “több nap, mint kolbász”, és ez igaz.) Miszter Konczy Pista. --------o--------A MORRIS PLAN COMPANY hatalmas méretekben és minden modern bankberendezéssel nyitotta meg uj brooklyni fiókintézetét a 198 Montague Streeten. A Morris Plan Co. 14 éves fennállása óta több mint 620 millió dollárt kölcsönzött nagyrészt kisembereknek. Tüneményes gyorsasággal nő a vállalat s már az ország 100 városában van fiókja. Az uj brooklyni intézet Mr. B. FYank szakavatott vezetése alatt áll. Gyönyörű nagy parlor floor, alkalmas doktor, fogorvos, Beauty Parlor, Stúdiónak vagy bármely professional üzletnek. Két subway állomás. (Lease.) Lexington Avenue sarok. Mrs Swanson, 134 East 60th Street. Vigyázzon a szemére! Ha érzi, hogy a szeme nincsen rendben, könnyezik, fáj, gyulladásos. Ha nem lát tisztán, a szeme előtt összefolynak a betűk, gyakran fáj a feje, vizsgáltassa meg azonnal a szemét. Egy jó szemüveg segít mindezeken a bajokon. A szemét megvizsgálják és Jé szemüveget adnak. FJ.FREDERICSCo. SZEMÜVEG SPECIALISTÁK 138 E. 50 St., 3. és L,ex. Avek közt 324 E. 14 St., 2. és 3-lk Avek köst 1144—3rd Ave., 66. és 67. St. közt NEW YORK CITY Bundáját Nyáron Át díjtalanul őrizzük meg Cold Storapban ha a javítást és átalakítást nálunk csináltatja meg. Ez az egyedüli biztos védelem molykár ellen és bundája egyúttal tűz és lopás ellen is biztosítva van. Telefonáljon és bundáját hazulról elhozatjuk. Telefon: Rhinelander 8343 A. J. DEME & CO. FURRIERS 240 E. 79 St., New York
