A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1925-06-13 / 24. szám

A HÉT 7 Claude Farrére irodalmi konfliktusa. Páris irodalmi életét élénken foglalkoztatja az a konfliktus, amely Claude Farrére és az orosz szovjet párisi követsége között kerekedett és élénk dip­lomáciai levélváltással volt kapcsolatos. Néhány héttel ez­előtt Claude Farrére-nek tudo­mására jutott, hogy több köny­vét lefordították orosz nyelvre, anélkül, hogy erre engedélyt kértek, vagy a könyvek kiadá­si jogát a szerzői jogról szóló nemzetközi megállapodás ér­telmében megszerezték volna. Claude Farrére tudvalevőleg, politikai szemléletét tekintve, erősen a jobboldalon helyezke­dik el a francia irodalomban, az orosz fordítók eljárása te­hát érthetően kellemetlenül érintette, még inkább felhábo­rodott azonban, amikor kezébe került egyik könyvének fordí­tása és kiderült, hogy a fordító a regény szövegét és az orosz állami könyvkiadóvállalat ezt pamflettszerü kiadásban ter­jesztette. Irodalmi csempészés. Ezek a tendenciózus változ­tatások valóban messze esnek a francia irodalom e gyorsan felkapott, de máris hanyatló népszerüségü epigónjának iro­dalmi és világszemléleti céljai­tól: Claude Farrére tehát elha­tározta, hogy elégtételt keres kompromittált könyvei számá­ra. összehívta a Societé des Gens de Lettres-t, a francia irók szövetségét és eléjük ter­jesztette a flagráns jogbitor­lást, továbbá védelmet kért azok ellen a becsempészett ten­denciák ellen, amelyeket Orosz­országban francia Írónak tu­lajdonítanak, de amelyeket vé­leménye szerint francia iró so­ha sem irt volna le. Claude Farrére előterjesztésével szem­ben Barbusse kifejtette aggo­dalmát, hogy az egyesület köz­belépése kilátástalan volna, mert Franciaország és Orosz­ország közt nincs érvényben a szerzői jogról szóló egyezmény és különben is a szovjet a régi és a külföldi irodalom majd minden müvével megcselekszi ugyanazt, amit Farrére köny­veivel : a lényegben nem változ­tat rajtuk, de lehetőleg ki­hagyja azokat a motívumokat, amelyek erősen a kapitalista polgári ideológiában gyökerez­tek. Tudomása szerint Farrére könyvébe nem csempésztek semmit, csupán kihagytak be­lőlük olyan részeket, amelye­ket ő is szívesen keresztül la­poz egyébként nagyrabecsült kollégájának müveiben. A So­­ciété ennek ellenére elhatároz­ta, hogy diplomáciai utón pró­bál védelmet és elégtételt sze­rezni Farrére számára és leve­let intézett Krasinhoz, a szov­jet párisi követéhez, melyre néhány nap múlva az egyik kö­­vetségi titkár a következő ve­lős és meglehetős ironikus hangú választ küldte: “Minthogy a szovjet-kor­mányt állandóan elfoglalja a védekezés az entente által szer­vezett fegyveres és gazdasági hadjáratokkal szemben, egye­lőre kénytelen egy sereg sok­kal fontosabb problémával fog­lalkozni, mint amilyen a szer­zői jogról szóló egyezmény.” A francia irók szövetsége most elhatározta, hogy Herri­­othoz fordul, akit a szovjet ve­zetői oroszországi útja óta kü­lönösen respektálnak és az ő révén próbálja megkeresni Claude Farrére igazát. Dedikált regények. André Gide, a Salle Drout­­ban aukciót rendezett azokból a könyvekből, melyeket a fran­cia irodalom mai nemzedéke dedikált neki. Henry de Reg­­nier most a Figaróban kissé gúnyos levelet intézett hozzá, de egyáltalában nem perhor­­reszkálta André Gide eljárását és kifejtette, hogy a szóban­­forgó könyveket Gide még kez­dő korában kapta barátaitól, a kik azóta messze lemaradtak mögötte. Ezzel szemben Van­­dérem ugyancsak a Figaróban felháborodik Gide eljárásán, Clement Vautel pedig a Jour­nal-ban annak a reményének ad kifejezést, hogy az irók ezentúl nem lesznek olyan nai­vak, hogy dedikálják könyvei­ket, amelyek a bibliofilek szá­mára nagy értéket jelentenek és igy szinte csábítják a meg­tisztelt irót, hogy áruba bo­csássa őket. Maurice Ret vi­szont a Paris Midi-ben a kö­vetkező mulatságos sorokat Ír­ja: “Clement Vautelnek nincs igaza. A dedikált könyveknek talán nincs is oly nagy érté­kük. Marseilleben az Expositi­on Coloniel idején egy könyv­­kereskedésben találtam egy példányt az Ouvert la Nuit-ből, amelynek dedikációja a követ­kezőképpen hangzott: M. Jósé Grermainnek forró szeretettel Paul Morand. (Paul Morand, a regény szerzője, előkelő fran­cia iró.) A könyvet nagyszerű állapotban, dedikációstól — öt frankért vesztegették. Talál­tam ezenkívül egy eredeti ki­adást Hughes Rebell La Clam­­morra cimü regényéből, amely­nek dedikációja igy hangzott: “Á Clara aux yeux noirs, et Napolitaine á sa facon, Hugh­es.” (A feketeszemü Klárának, a nápolyi “szabásúnak”, Hugh­es.) Nem ismerem Klárát és nem tudom, hogy mi volt rajta nápolyi, de az ő szép fekete szemei se tudták pótolni a könyvnek ezt a fogyatékossá­gát, hogy a 96-ik oldalnál meg­szakadt és a nápolyi fazon sem mentette meg attól, hogy a vá­sár végén valamelyik butikba kerüljön — csomagolópapír­nak. A francia regény és a dicsérő kritika. Rengeteg uj regény jelent meg az idei évben Franciaor­szágban és már maguk a ki­adók is fantasztikusnak és ért­hetetlennek találják a könyv­sikereket. Az egyik párisi könyvkiadó körkérdést intézett klienseihez: mi az oka annak, hogy egyes regényeket száz­ezerszámra olvasnak el? Az ol­vasók több, mint negyven szá­zaléka úgy nyilatkozott, hogy barátaik elismerő szavai ösztö­nözték őket a könyv megvá­sárlására. Harminc százalék a napilapok dicsérő kritikájának hatása alatt vette meg a köny­vet ; tiz százalék ismerte a szer­ző nevét és bízott tehetségében, öt százalék olvasta a regényt folytatásokban és el akarta ol­vasni kötetben. Végül tizenöt százalék — majdnem kivétel nélkül nő — egyszerűen azért vásárolta meg a regényt, mert tetszett neki a — címe.--------o-------­Dr. Kfizma Artur meghalt. Hosszú és fájdalmas szenve­dés után meghalt a múlt héten Dr. Kozma Artur, aki évtize­deken keresztül nagy és jelen­tős szerepet vitt az amerikai magyarság életében. Kitűnő orvos volt Dr. Kozma, de fog­lalkozott újságírással is és éve­ken keresztül egy amerikai magyar bank szolgálatában ál­lott. Jelentős szerepe volt min­dig az amerikai magyar kultu­rális mozgalmakban, amelyek­től csak az utolsó években vo­nult vissza. Hónapok óta ment­hetetlen beteg volt és a halál valóban megváltás volt a szá­mára. Az Ehlers-páholyból te­mették Dr. Kozmát, aki a pá­holynak alapításától kezdve egyik vezető tagja volt. A sza­badkőműves szertartást Mol­nár Lipót volt főmester vezet­te és az elhunyt barátai nevé­ben Rév Géza mondott megha­tó gyászbeszédet teteme fölött. NORTH GERMAN —LLOYD— JEGYEK ODA—VISSZA LESZÁLLÍTOTT ÁRON BRÉMÁN ÁT MAGYARORSZÁGBA Harmad osztály, csak kabinok Itt lakó idegeneknek, ha 12 hó­napon belül térnek vissza, nincs nehézségük a partraszállásnál. 32 Broadway, New York, vagy a helyt ügynöknél. SPITZER FERENC cégtársunk JUNIUS HŐ 9-én a “Columbus” hajón NAGY TÁRSASÁGGAL az óhazába utazik, ahol huzamosabb időt fog eltölteni és elfogad elintézésre mindenféle megbízásokat. Ke­resse fel irodánkat azonnal. ATLANTIC EXCHANGE, 1329 Third Avenue, 76-ik utca sarok. NEW YORK, N. Y. A Legnagyobb Magyar Közjegyzői, Pénzküldési és Hajójegy Iroda GARTNER LAJOS és SPITZER FERENC, tulajdonosok T

Next

/
Thumbnails
Contents