A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1925-06-13 / 24. szám
A HÉT 7 Claude Farrére irodalmi konfliktusa. Páris irodalmi életét élénken foglalkoztatja az a konfliktus, amely Claude Farrére és az orosz szovjet párisi követsége között kerekedett és élénk diplomáciai levélváltással volt kapcsolatos. Néhány héttel ezelőtt Claude Farrére-nek tudomására jutott, hogy több könyvét lefordították orosz nyelvre, anélkül, hogy erre engedélyt kértek, vagy a könyvek kiadási jogát a szerzői jogról szóló nemzetközi megállapodás értelmében megszerezték volna. Claude Farrére tudvalevőleg, politikai szemléletét tekintve, erősen a jobboldalon helyezkedik el a francia irodalomban, az orosz fordítók eljárása tehát érthetően kellemetlenül érintette, még inkább felháborodott azonban, amikor kezébe került egyik könyvének fordítása és kiderült, hogy a fordító a regény szövegét és az orosz állami könyvkiadóvállalat ezt pamflettszerü kiadásban terjesztette. Irodalmi csempészés. Ezek a tendenciózus változtatások valóban messze esnek a francia irodalom e gyorsan felkapott, de máris hanyatló népszerüségü epigónjának irodalmi és világszemléleti céljaitól: Claude Farrére tehát elhatározta, hogy elégtételt keres kompromittált könyvei számára. összehívta a Societé des Gens de Lettres-t, a francia irók szövetségét és eléjük terjesztette a flagráns jogbitorlást, továbbá védelmet kért azok ellen a becsempészett tendenciák ellen, amelyeket Oroszországban francia Írónak tulajdonítanak, de amelyeket véleménye szerint francia iró soha sem irt volna le. Claude Farrére előterjesztésével szemben Barbusse kifejtette aggodalmát, hogy az egyesület közbelépése kilátástalan volna, mert Franciaország és Oroszország közt nincs érvényben a szerzői jogról szóló egyezmény és különben is a szovjet a régi és a külföldi irodalom majd minden müvével megcselekszi ugyanazt, amit Farrére könyveivel : a lényegben nem változtat rajtuk, de lehetőleg kihagyja azokat a motívumokat, amelyek erősen a kapitalista polgári ideológiában gyökereztek. Tudomása szerint Farrére könyvébe nem csempésztek semmit, csupán kihagytak belőlük olyan részeket, amelyeket ő is szívesen keresztül lapoz egyébként nagyrabecsült kollégájának müveiben. A Société ennek ellenére elhatározta, hogy diplomáciai utón próbál védelmet és elégtételt szerezni Farrére számára és levelet intézett Krasinhoz, a szovjet párisi követéhez, melyre néhány nap múlva az egyik követségi titkár a következő velős és meglehetős ironikus hangú választ küldte: “Minthogy a szovjet-kormányt állandóan elfoglalja a védekezés az entente által szervezett fegyveres és gazdasági hadjáratokkal szemben, egyelőre kénytelen egy sereg sokkal fontosabb problémával foglalkozni, mint amilyen a szerzői jogról szóló egyezmény.” A francia irók szövetsége most elhatározta, hogy Herriothoz fordul, akit a szovjet vezetői oroszországi útja óta különösen respektálnak és az ő révén próbálja megkeresni Claude Farrére igazát. Dedikált regények. André Gide, a Salle Droutban aukciót rendezett azokból a könyvekből, melyeket a francia irodalom mai nemzedéke dedikált neki. Henry de Regnier most a Figaróban kissé gúnyos levelet intézett hozzá, de egyáltalában nem perhorreszkálta André Gide eljárását és kifejtette, hogy a szóbanforgó könyveket Gide még kezdő korában kapta barátaitól, a kik azóta messze lemaradtak mögötte. Ezzel szemben Vandérem ugyancsak a Figaróban felháborodik Gide eljárásán, Clement Vautel pedig a Journal-ban annak a reményének ad kifejezést, hogy az irók ezentúl nem lesznek olyan naivak, hogy dedikálják könyveiket, amelyek a bibliofilek számára nagy értéket jelentenek és igy szinte csábítják a megtisztelt irót, hogy áruba bocsássa őket. Maurice Ret viszont a Paris Midi-ben a következő mulatságos sorokat Írja: “Clement Vautelnek nincs igaza. A dedikált könyveknek talán nincs is oly nagy értékük. Marseilleben az Exposition Coloniel idején egy könyvkereskedésben találtam egy példányt az Ouvert la Nuit-ből, amelynek dedikációja a következőképpen hangzott: M. Jósé Grermainnek forró szeretettel Paul Morand. (Paul Morand, a regény szerzője, előkelő francia iró.) A könyvet nagyszerű állapotban, dedikációstól — öt frankért vesztegették. Találtam ezenkívül egy eredeti kiadást Hughes Rebell La Clammorra cimü regényéből, amelynek dedikációja igy hangzott: “Á Clara aux yeux noirs, et Napolitaine á sa facon, Hughes.” (A feketeszemü Klárának, a nápolyi “szabásúnak”, Hughes.) Nem ismerem Klárát és nem tudom, hogy mi volt rajta nápolyi, de az ő szép fekete szemei se tudták pótolni a könyvnek ezt a fogyatékosságát, hogy a 96-ik oldalnál megszakadt és a nápolyi fazon sem mentette meg attól, hogy a vásár végén valamelyik butikba kerüljön — csomagolópapírnak. A francia regény és a dicsérő kritika. Rengeteg uj regény jelent meg az idei évben Franciaországban és már maguk a kiadók is fantasztikusnak és érthetetlennek találják a könyvsikereket. Az egyik párisi könyvkiadó körkérdést intézett klienseihez: mi az oka annak, hogy egyes regényeket százezerszámra olvasnak el? Az olvasók több, mint negyven százaléka úgy nyilatkozott, hogy barátaik elismerő szavai ösztönözték őket a könyv megvásárlására. Harminc százalék a napilapok dicsérő kritikájának hatása alatt vette meg a könyvet ; tiz százalék ismerte a szerző nevét és bízott tehetségében, öt százalék olvasta a regényt folytatásokban és el akarta olvasni kötetben. Végül tizenöt százalék — majdnem kivétel nélkül nő — egyszerűen azért vásárolta meg a regényt, mert tetszett neki a — címe.--------o-------Dr. Kfizma Artur meghalt. Hosszú és fájdalmas szenvedés után meghalt a múlt héten Dr. Kozma Artur, aki évtizedeken keresztül nagy és jelentős szerepet vitt az amerikai magyarság életében. Kitűnő orvos volt Dr. Kozma, de foglalkozott újságírással is és éveken keresztül egy amerikai magyar bank szolgálatában állott. Jelentős szerepe volt mindig az amerikai magyar kulturális mozgalmakban, amelyektől csak az utolsó években vonult vissza. Hónapok óta menthetetlen beteg volt és a halál valóban megváltás volt a számára. Az Ehlers-páholyból temették Dr. Kozmát, aki a páholynak alapításától kezdve egyik vezető tagja volt. A szabadkőműves szertartást Molnár Lipót volt főmester vezette és az elhunyt barátai nevében Rév Géza mondott megható gyászbeszédet teteme fölött. NORTH GERMAN —LLOYD— JEGYEK ODA—VISSZA LESZÁLLÍTOTT ÁRON BRÉMÁN ÁT MAGYARORSZÁGBA Harmad osztály, csak kabinok Itt lakó idegeneknek, ha 12 hónapon belül térnek vissza, nincs nehézségük a partraszállásnál. 32 Broadway, New York, vagy a helyt ügynöknél. SPITZER FERENC cégtársunk JUNIUS HŐ 9-én a “Columbus” hajón NAGY TÁRSASÁGGAL az óhazába utazik, ahol huzamosabb időt fog eltölteni és elfogad elintézésre mindenféle megbízásokat. Keresse fel irodánkat azonnal. ATLANTIC EXCHANGE, 1329 Third Avenue, 76-ik utca sarok. NEW YORK, N. Y. A Legnagyobb Magyar Közjegyzői, Pénzküldési és Hajójegy Iroda GARTNER LAJOS és SPITZER FERENC, tulajdonosok T
