A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1925-05-30 / 22. szám

A HÉT 7 FOGALMAZÁSOK V. Integetnek uj hazám rév­partjai. “Jé, kiáltott föl Málcsi vele­született játszi kíváncsisággal, márcsak nem a new yorki nagytemplom torom ja az a fe­hér?” a láthatár végtelensége felé mutatva piskóta kezével. Ó megérthető csalódása egy ártatlanul sejtő naiv (gyerme­tegül bájos) léleknek! Egy óri­ási vitorláshajó volt, mely szembe jött velünk, miként egy ködszerü Ígéret. De Málcsinak ösztönszerü sejtelme mégse csalt egészen, mert mikor hollószárnyaival előlopózkodott az éjszaka, mi­után előbb a természet bölcs berendezése szerint az alko­nyati est kezdett szürkülni, s mire reggel fölébrendtünk, a hajó már állt s mink a nevijor­­ki révpart kikötőjében veszte­geltünk, érthetőleg örömitta­­san. Mert előttünk terült el Nevjork, miként az izráliták előtt az ígéret földje, de két­ezer esztendőre, újólag elvesz­tették s csak most ismét az övék, miként a regálebérlő mondja, de ő inkább ide jött. Soha «1 nem hittem volna (erről külön cikket érdemelne fogalmazni), hogy házak le­gyenek azok az óriás hegyek, melyek a reggeli szürkeség enyhe fátyoléban az ég felé merednek, magasabban, mi­ként a debreceni nagytemp­lom, melynek nagysága feled­hetetlen Mesterem szerint az egész világon ismeretes. Ha ezek a házak ekkorák, mekko­ra lehet a nevijorki nagytemp­lom, mely bizonyára őrködve letekint reájuk, miként az anyatyuk a csirkéire, és mek­kora lehet a Piac-tér, amely­nek a közepén áll, világszertei szokás szerint, miként Vámos- Pércsen is. Mekkorák lehetnek a garádicsok, amelyeken az amerikai polgár és családja fölérnek a legfelső emeletre!? És minek egy-egy családnak egy-egy akkora teméntelen nagy ház a tisztes cserepező ipar űzőinek bosszúságára! Bi­zonyosan szeretik az amerikai családok a hegyi levegőt, s ott szoktak nyaralni a legfelső emeleten. Sok mindenfélét hall az em­ber az amerikaiakról, amely­hez bevallhatólag nehéz lesz hozzászokandanom, bár min­den kezdet nehéz, s azért ne­veztetett Amerika az én olva­sókönyvemben is furcsa uj vi­lágnak, a polgári iskola má­sod osztályú növendékei szá­mára (Hajnal, Sretvizet s más tanítók összeállításában, de részben maguk is Írták.) Málcsi ezerféle kérdéssel ostromolt. “Szoknak-e virágzó ákácfák lenni az utcákon Nevjorkban, Konczy ur? (Pedig megkér­tem, hogy bizalmasan csak Pistának szólítson, a színmű­vészet csillagainak bevett szo­kása szerint.) Abba a nagy házakba hányadik emeleten szók meghalni a halott? Merre lehet a magyar Városi Szín­ház? A fő-utcán sok bolt szók lenni ?” A regálebérlő hallgatott és másfelé állt, pedig már kibékí­tettem Málcsival. Magukra hagytam, miként két duzzogó kutyát és macskát, s mivel a hivatalos kijelentés szerint órák pergendettek le a múlan­dóság tengerébe, mig az óhaj­tott partra szállhatunk, levo­nultam az étterem magányá­ba, hogy az uj hazában egy sa­H Hires Specialista a Shingle és Boyish Bob munkában, ame­lyet saját találmányu Marcel Wawinggel tesz gyönyörűen hullámossá. Permanent Wave Lanoil mód- (Pl fT szer szerint az egész fej csak «P-LO. John Beau tv Parlor 242 EAST 79th STREET Szemben az Abbáziával | UNION HALL VENDÉGLŐ (Ezelőtt Létán János vendéglője) A legelőkelőbb közönség találkozó helye Kitűnő magyar konyha. Elsőrendű cigányzene 1591 Second Avenue, New York City (A 82-ik és 83-ik utcák között) KNESZ TESTVÉREK, Managerek rokasztalnál a következő vers­sel áldozzam meghatottságom első pillanatainak, mert nálam mindig költői szokott lenni az első benyomás frissesége. Nevjorknak messzirőli első megpillantásakor. “Üdvözöllek habverő Kolom­­bus szelleme, Ki partra itt elsőnek léptél, S az óceán leigázandó tükrének Nekivágni percig sem késtél! Minden izedben és porcikád­­ban Páratlan hős valál, Mert nem tudhattad, hogy hajód A végcélnál hejh! de a végcél­nál Mit talál, vagy (esetleg) nem talál. íme, mik a te rögös utadnak Későinek látszó eredményei: A nagy amerikai iparnak Égbe törő reményei! Mert mik egyebek az iparnak És kereskedelemnek Kárpátja? Amely hogy felhőkaparókból áll, Mindenki elfogulatlanul látja. Te vagy az amerikai nagyság­nak Hegylánca és bércei Mennyi arany rejlhetik teben­­ned! De ezüst is, s az isten egyéb ércei. Te üzleti erély Kárpátja! Amerika Nagysága rejlik méhedben. Elfog a torkot szorító megha­tottság, De egyelőre maradjunk eb­ben.” A legközelebbi jövőben part­ra lépendek, hol bizonyára emelkedettebb fogalmazások­ra méltó benyomásokkal gaz­­dagodandom meg, az uj hazá­nak uj ihletéből kifolyólag. A szives viszontlátásra! Konczy Pista. SPITZER FERENC GYÁSZA. Spitzer Ferencet, az Atlan­tic Exchange társtulajdonosát súlyos csapás érte: értesítést kapott Magyarországról, hogy az édesanyja meghalt. Spitzer Ferencnek, akit a Yorkvilleben minden magyar ismer és sze­ret, a gyászában osztozik az a new yorki magyarság, amely­nek Spitzer Ferenc annyi szol­gálatot tett már.--------o--------­A TERMÉSZETES GYÓGYMÓD a modern gyógyászatban egyre jobban terjed. Az orvostudomány újabban megállapította, hogy a gyógyszerekkel való kezelés sok esetben amilyen szükséges, ép olyan ártalmas is egyrészt. A gyógysze­rek legnagyobb része ugyanis vegy­szerekből van előállítva, amelyek­nek a mellék vagy utóhatása többé­­kevésbé ártalmas. A természetes gyógymód gyógy­szerek nélkül kezel, vagyis mellőzi az ártalmas vegyszereket. Fürdők­kel, masszírozással, villamosság se­gítségével kezeli majdnem az elő­forduló összes betegségeket. Mecha­nikai utón igyekszik elérni a beteg­ség fészkét és mechanikai beavatko­zás utján igyekszik megszüntetni a betegség okát. A természetes gyógy­mód segítségével kezeli betegeit Dr. Alex J. Sekely, akinek 1509 First Avenue, alatt N. Y. C. van jól is­mert rendelője. Dr. Sekely a legli­­berálisabb alapon kezel: garantálja mindenkinek, hogy a kezelése hasz­nál, vagy ellenkező esetben a keze­lésért fizetett dijat visszaadja. ( MAGYAR KIRÁLYI POSTA takarékpénztár] KÉPVISELŐJE. 25 év óta, a magyarokat' szolgálja- i v egyesultalumokbanJ KISS EMIL BANKHÁZA FOURTH AVE. 9.STREET NEW YORK KÁLMÁN BÉLA DETEKTÍV • 799 B’way, Room 231, N. Y. City T

Next

/
Thumbnails
Contents