A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1925-05-30 / 22. szám

6 A HÉT közéletben. Valahogy Szász Zoltán karakterizálta a leg­jobban ezt a helyzetet, amikor azt mondta egyszer, hogy min­den fiatal magyar Írónak az a tragikuma, hogy egy angol lord előkelősége és egy francia márki tulfinomodott Ízlése él benne, — ellenben nincs annyi pénze, hogy kifizethesse a pik­­kolóját a kávéházban. Ady és a köréje sereglő irodalom egy kulturszigetet jelentett a mo­csaras magyar rónán, ahol bol­dogtalan volt, ahol öt forinto­kat kapott egy verséért ugyan­akkor, amikor Henry Bataille normandiai kastélyában élt és Gerhart Hauptmannak királyi háztartása volt Felső Sziléziá­ban. Ady érezte, hogy az ő gé­niusza nem tud érvényesülni ebben a Magyarországban és egész keserűségével fordult azok ellen, akiket felelőssé tett a maga életéért és a magyar kulturátlanságért. Szegény volt, amikor úgy érezte, hogy őt gazdagság illetné meg. Ha imitt-amott pénzre tett szert, rohant Párisba és ha beállított a pénzes levélhordó a Rue du Constantinople-ban lévő szo­bácskájába, aznap este Ady Endre egy éjszakán keresztül nagy ur volt, grandseigneur, olyan, amilyen szeretett volna lenni: gyerekesen szórta a pénzt és a mulatásából kitört a magyar ur. A Monicot-barban képes volt vadidegen embere­ket itatni pezsgővel, mint a hogy ez a Nyírségen szokás, ha egyszer valamelyik földesur betéved egy nyíregyházai éj­szakai kávéházba, de mint a hogy ez Párisban egyáltalában nem szokás. Ady bement a Maximba vagy az Abbey The­­lemebe és éjféltől hajnalig vá­ratta a taxit a mulató előtt, mint ahogy a magyar grófok fogata kint várakozott a Nem­zeti Kaszinóban, dacára annak, hogy magyar grófnak a kocsi­­várás nem került pénzébe és váratta a kocsiját, mert hajnal felé esetleg nem kapott jármü­vet a Kossuth Lajos-utcában, viszont a Maxim előtt az éj­szaka minden órájában annyi taxi állott, hogy az argientinai milliomos se várakoztatta a kocsiját a kávéház előtt. Nem a pénzben telt öröme Adynak, hanem a méltatlan keserűségét érezte annak, hogy neki nincs, holott őt megilletné, nem volt uraskodó, mert a lángész gőg­jével vetette meg mindazt, ami Magyarországon a societyt je­lentette — de vérig sértette, hogy ez a society nem vett ró­la tudomást. A forradalmak forrása az elégedetlenség és Ady forradalmisága is ebben az elégedetlenségben gyökere­zett. Elégedetlen volt az életé­vel, Magyarországgal és ez az elégedetlenség sodorta őt abba a táborba, amely a lelkek for­­radalmositását készítette elő Magyarországon: a szocialista munkásság és a polgári radi­kalizmus táborába. Ha valaki megkérdezte vol­na Adyt, hogy miképpen kép­zeli az uj Magyarországot, — bizonyos, hogy nem igen tudott volna felelni a kérdésre, mint ahogy Petőfinek se voltak úgynevezett politikai koncep­ciói. Ady azt érezte, hogy ami van, az rossz, azt érezte a va­­tes jövőbe látó szemével, hogy itt el kell következnie egy vál­tozásnak. Ezt a megérzést csu­dálatosán fejezi ki az Esze Ta­más komája cimü versében, a melyben valóban a modern Magyarország gondolatának adott hangot, amelyben azt fe­jezte ki, amit akkor a fiatal Magyarország érzett. Rákóczy, akárki Jöjjön valahára: Kígyóinknak, Esze komám, Lépjünk a nyakára. Nyomorultnak és elnyomott­nak érezte magát Ady és ez vonzotta őt mindazokhoz, akik vele együtt elnyomottak és nyomorultak voltak. Minden elnyomatás és minden mél­tánytalanság vérig izgatta, úgy érezte, mintha mindez ve­le történt volna meg, mert tud­ta, hogy vele is megtörténhe­tett volna* Ez a dac minden méltatlan üldözéssel, minden elnyomatással szemben állítot­ta Adyt a forradalmi sorokba. Ady tudta és érezte, hogy az irodalmi forradalom nem me­het végbe anélkül, hogy vele együtt ne járna vagy nyomon ne követné a politikai átalaku­lás. És mert változást, átalaku­lást hirdetett, mert a hatalmon levők megérezték, hogy ez ve­szedelmes ember, természetes, hogy készen voltak azzal a vádal, amit Magyarországon mindenkinek a fejéhez vágnak, aki nem a hatalmon levők véle­ményén van: hazaáruló. Ady nem magyar, — mondták. Pe­tőfi se volt magyar ezeknek, Petőfit is azzal támadta bizo­nyos Horváth Lázár, hogy egy Petrovicsnak nincs joga ma­gyarságról beszélni. Heine se volt német második Vilmosnak és Rimbaud se volt francia köl­tő a francia akadémikusok sze­mében. Hiába énekelte Ady, hogy Verecke hires utján jöt­tem én: a hivatalos Magyaror­szág kiátkozta. Most, a halála után, amikor bevonult a halha­tatlanságba és amikor mégse lehet letagadni a magyarságát, most viszont — meghamisít­ják. Nem mondják, hogy nem volt magyar: azt mondják, hogy kurzista volt. Eltüntetik a forradalmi verseit, kimetszik az izét, a velejét a poézisének, a zamatját a lírájának, a ma­gyar karakterét a költészeté­nek. És ha ma szobrot emelné­nek neki, bizonyára azok ünne­pelnék, akiket a legjobban gyűlölt és a legjobban megve­tett. A halott költő nem tilta­kozhat. De az élő igen. Az az élő Ady, aki tovább él az ifjú szivekben, aki a magyar forra­­dalmiság örök szimbóluma lesz, aki örökké az elnyomot­tak és az elégedetlenek költője marad, az az Ady, akit igy fes­tett meg egyik versében: Ős Napkelet olyannak álmodta, Amilyen én vagyok: Hősnek, borúsnak, szertelennek, Kegyetlennek, de aki elvérzik Egy gondolaton Ős Napkelet ilyennek álmodta: Merésznek, újnak, Nemes, örök-nagy gyermeknek, Nagylelkűnek, szomjasnak, husi­iénak, Nyugtalan vitéznek. Egy szerencsétlen, igaz Isten Fájdalmas, megpróbált remeké­nek, Nap fiának, magyarnak. (S az álmosaknak, piszkosaknak, Korcsoknak és cifrálkodóknak, Félig élőknek, habzó szájuknak, Magyarkodóknak, ködevőknek, Svábokból jött magyaroknak Én nem vagyok magyar?) Adynak erősitgetnie kellett a maga magyarságát az akkori kurzistákkal szemben. Adynak, a modern magyar irodalom óri­ásának, védekeznie kellett az ellen a vád ellen, hogy ő nem magyar. Csak Prém József, Heinrich Gusztáv és Hazafi Verái Verái János voltak az igaz magyarok. Mindannyiunk számára, akiket a hivatalos Magyarország kiátkozott, a kiknek a magyarságát megta­gadták azon az alapon, hogy csak a Héjjas Ivánok és a Pró­­nay Pálok magyarok, a kilenc­­százhuszas évek kiátkozott magyarjainak örök dicsőségé­re szolgál, hogy a hazaárulás és a nem-magyarság vádjával terhelten a vádlottak padján Ady Endrével ülhetnek egy sorban. NORTH 6ERMAN —&.LQYD JEGYEK ODA—VISSZA LESZÁLLÍTOTT ÁRON BRÉMÁN ÁT MAGYARORSZÁGBA Harmad osztály, csak kabinok Itt lakó idegeneknek, ha 12 hó­napon belül térnek vissza, nincs nehézségük a partraszállásnál. 32 Broadway, New York, vagy a helyi ügynilknél. PERMANENT WAVE Olajjal készült haj­hullámaink hat hó­­napig eltartanak. Várni nem kell, van elég személyzet HAJFESTÉS NŐKNEK Specialitásunk: On­­dolálás, Hajvágás, Manicure, Face Mas­sage és az összes szakbavágó munkák THE STAR BEAUTY PARLOR Sidonia Weiss, tulajdonos f 200 EAST 79th STREET Cor. 3rd Ave. % NEW YORK CITY Az úrnőknek elsőrendű leányt, a leányoknak elsőrendű helyet szerez LÁZÁR ENDRE HHELYEZŐ INTÉZETE 624 Madison Avenue 59th St. cor. New York City

Next

/
Thumbnails
Contents