A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1925-05-23 / 21. szám
L A HÉT rált fickónak nevezni a franciát, nevetni az angolokon, a kik “nem katonák” és egy kézlegyintéssel elintézni a szerbeket, dacára annak, hogy ezek a szerbek akkor már tönkrepofoztak két osztrák-magyar hadsereget. Utálatos volt ez az ellenségfalás, ez a scharfmach erei az újságokban, különösen egyes magyar és német lapokban,, amelyeknek a munkatársai a szerkesztőségi szobákban hadakoztak és megrótták a haditudósítót, ha az naponkint nem falt fel legalább száz franciát. Hindenburg j elkomolyodott a kérdésre és nagyon egyszerűen felelt: A mi ellenségeink kitűnő katonák. A francia hallatlanul bátor, hős, vakmerő és önfeláldozó. Az angol páratlanul szívós és kitartó. Az oroszok a defenzívában nagyok. Az orosz katona bírja a legjobban a pergő tüzet. Kitűnő hadseregekkel és kitűnő katonákkal állunk szemben, hiszen ha nem ez lenne a helyzet, akkor már rég megnyertük volna a háborút. Nagyszerűen és okosan működő cenzúránk Hindenburg nyilatkozatának ezt a részét törölte. A pesti fronton működő generálisok megtiltották Hindenburgnak, hogy dicsérje az ellenséget. Hindenburgnak se volt szabad azt mondania, hogy az ellenség nem gyáva. A pesti korzón ott feszitettek a cenzúrához beosztott tisztek és Nicolai alezredes ur, a berlini Kriegspresseamt vezetője, szigorúan megrótt hazafiatlansá-Hindenbur folytatás.......... gomért, hogy meg akartam Írni a tábornagy nyilatkozatának ezt a részét is. Csak azzal lehetett kiengesztelni, hogy cikket kértem tőle egy magyar lap számára. Ellenben megígérte, hogy ebben az életben Hindenburg nem fogad többé. * Úgy látszik azonban, Hindenburg nem tudott semmit Nicolai alezredes Ígéretéről, mert a tábornagy még egyszer fogadott, Spaa-ban, 1918 szeptember másodikén. Erre a dátumra még pontosan emlékszem, valószínűleg azért, mert soha nem állottam olyan közel ahhoz, hogy a sajtó és a közönség szolgálatában dicsőséges, bár egyáltalában nem hősi halált haljak: zárótüzet adtak le arra a vezérkari autóra, a mely a frontról hozott vissza. (Azóta minden napot az életemben tiszta nyereségnek tekintek, ráadásnak, amit úgy kapok a sors különös kegyelméből) . Hindenburg erősen öregeidett. Fáradtnak és kedvetlennek látszott. Már milliószámra jöttek át az amerikai csapatok és már nyíltan megmondottam, hogy Magyarország nem bírja a háborút. Hindenburg, aki még egy évvel ezelőtt csupa bizalom volt, kissé fáradtan felelt: — A háború borzasztó. De azt csak be kell látni minden értelmes embernek, hogy feladni a harcot most, amikor a pártit már megnyertük, egyenlő lenne az öngyilkossággal... Azóta sokszor eszembe jutott: vájjon tudta-e akkor Hindenburg, hogy nem mond igazat, vagy nem ismerte a hadihelyzetet ? Megnyertük a pártit? Két nappal azelőtt voltam Noyonnál, ahonnan véres fejjel kergették vissza a németeket, Péronne-nál ingadozott a front a borzasztó pergőtűz alatt, a st. quentini utón káromkodtak a katonák, hogy mért nem fejezik be a háborút, ha egyszer nincs repülőgépünk és a spaa-i cukrászdában a kis francia kiszolgálólány szemtelenül és sokatmondóan dúdolta a német vendégek füle hallatára : marchons, marchons... Megnyertük a pártit? Berlinben elmondtam egy bankigazgatónak. Azt mondta Hindenburg, hogy megnyertük a há borút, — kérdi a bankár, kinek ma pazar villája van a Grunewaldban. Ja? Dann koof’ ich dollars, — mondta zsíros berlini németséggel, ő dollárt vett és ma milliomos. Én megtáviratoztam Az Est-nek, hogy Hindenburg szerint a háború meg van nyerve és a Deutsche Bankban tartottam a pénzem. Igazán nem akarom Hindenburgot egyénileg felelőssé tenni pénzügyi téren elért balsikereimért, de ha akkor én is dollárt veszek és nem csinálok attól kezdve öt évig egyebet, mint azt, hogy dollárt veszek, ma nem ülnék itt és nem Írnék cikket, hanem valószinüleg Rómában ülnék az Aragno-kávéházban és ha a mellettem lévő asztalnál Szabó János páter beszélgetne egy másik amerikai magyar páterrel a zarándokút anyagi sikeréről, odasugnám a feleségemnek: “Bitte, sprich deutsch, ich will nicht, dass diese amerikanisch-ungarische Schwindler uns anreden, wenn sie sehen dass du hier den Pesti Hirlap liest... * Nem vettem dollárt, ellenben Németország ma azoknak a kezében van, akik dollárt vettek és Hindenburgnak olyan politikát kell csinálnia, ami ezeknek kell. Ezeknek pedig a köztársaság kell és nem a háború. A köztársaság, amely békét jelent, legalább is ebben a pillanatban. Emlékeznek még a régi zsidó családok szobáiban kifüggesztett “házi áldásra”? Nos: hol a köztársaság, ott béke, hol béke, ott business, hol business ott jólét és hol jólét, ott szükség nincsen. Hindenburg nem fog csinálni semmit. És nem is igen akar csinálni semmit. És talán ezért nem baj, hogy nem egy Schmidt vagy egy Piefke lett a köztársasági elnök. A Schmiedtek és: a Piefkék szerepelni akarnak,, érvényesülni akarnak, történelmi nagyságok akarnak lenni, — szoborra pailik. Hindenburg nem. ő már igy is történelmi alak, szobra igy is úgy is lesz és nem lesz bolond, hogy történelmi nagyságát kockáztassa egy pár heves vérü monarchista kedvéért. Igazán azt fogja csinálni, ami Németországnak a legjobb. Vicces dolog, de valószinüleg úgy lesz, hogy Hindenburg fogja igazán megerősíteni a német köztársaságot. És a szobor talapzatára talán ezt vésik rá: Dem Presidenten Hindenburg — die Deutsche Republik... D. I. MAGYAR BETEGEK RECEPTJÉT 50 CENTÉRT KÉSZÍTI DR VARGA 68. UTCAI (Cor. 2, Ave.) PATIKÁJA A jelenleg látható ipari pangásban a magyarság nehezen küzd és igy DR, VARGA elhatározta, hogy a mai naptól kezdve magyar klienseinek BÁRMELY MAGYAR ORVOS RECEPTJÉT RENDES GYÓGYSZERNÉL darabonként 50 centért, KÜLÖNLEGESSÉGEKNÉL (óhazai receptek és patentok) a rendes árnál 25%-kal olcsóbban készíti el. Dr. Varga becsületessége, kiváló szaktudása és óriási gyógyszer raktára a garancia arra, hogy mindenki jó és hatásos orvosságot kap. Ne tévessze össze a cimet volt fiók-patikáméval. Csak a fönti címen (1299 Second Avenue) kapja e kedvezményt! ADY EST SZOMBATON, MÁJUS 23-IKÁN ESTE Az Ady Club számos kiváló művész közreműködésével május 23-án este 8.30-kor a Peoples House nagytermében, 7 East 15th St. alatt, ADY ESTÉT rendez, amelyre A Hét olvasó közönségét tisztelettel meghívja. Közreműködnek: Binét Károly, Déri Imre, Grill Lola, Herczeg Tilda, Lugosi Béla, ötvös Adorján, Vajda Frigyes. Belépti dij 50 cent, Jegyek kaphatók A Hét szerkesztőségében és az Ady Club tagjainál, valamint este a pénztárnál.
