A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1925-05-16 / 20. szám

A HÉT 7 FOGALMAZÁSOK III. Továbbra is az óceán hábor­gó tükrén. A megelőző számban tett Ígéretemhez képest az óceán háborgó tükrén végbement él­mények egymást követő lánco­latát ezennel folytatandom, miként a takács, a serény ipa­ros az elszakadt fonalat. Málcsi (Mitfizetszky Amá­lia) a valóban szép remények­re méltán jogosító színművész­nő, amely címet bízvást előle­gezhetjük neki a biztos telje­sülés reményében, úgy két uszkve (a bemutatkozási cikk­ben hivatkozott feledhetetlen Mesterem szerint határidőt jelző latin szó), másfél röpke óra múlva lassú, méltóságosan imbolygó lépésekkel jőve fel a kabinjából a lépcsőn, miként egy a saját végzete felé elszán­tan menő királynő. Hogy fo­gand ja ő megalkotni, eljátsza­ni s lényének keresetlen méltó­ságával fölfogni Mária Theré­­zia feledhetetlen királynőnk MAGYAR BETEGEK RECEPTJÉT 50 CENTÉRT KÉSZÍTI DR VARGA 68. UTCAI (Cor. 2. Ave.) PATIKÁJA A jelenleg látható ipari pangás­ban a magyarság nehezen küzd és igy DR. VARGA elhatározta, hogy a mai naptól kezdve magyar klienseinek BÁRMELY MAGYAR ORVOS RECEPTJÉT RENDES GYÓGYSZERNÉL darabonként 50 centért, KÜLÖNLEGESSÉ­GEKNÉL (óhazai receptek és pa­tentok) a rendes árnál 25%-kai olcsóbban készíti el. Dr. Varga becsületessége, ki­váló szaktudása és óriási gyógy­szer raktára a garancia arra, hogy mindenki jó és hatásos or­vosságot kap. Ne tévessze össze a címet volt fiók-patikáméval. Csak a fönti címen (1299 Second Avenue) kapja e kedvezményt! (mert nekünk nem vala 0 “csá­szárnő” !!) szerepét, kezében a kisded Józseffel (csak két évig uralkodott!) hü magyarjai elé menvén Pozsony büszke váro­sában Ngos dr. Közli János nyugalmazott kir. tanfelügye­lő ur szép irodalmi beccsel megirt hazafias darabjában, mely a drámai műfajban van tartva mindvégig! Málcsi mosolygott, de szeme könnyes volt keresztüllátszó szelíd lelkének bánatától, mi­ként a szivárvány a rajta áttö­rő esőcseppektől. — Né, még csak mindég ott a hajó a hullámzó láthatáron? Ott szók levasmacskázva len­ni? mondá bár utánozhatatlan kedvességgel, ám szelid-bá gyadtan s a föltoluló asszoci­­átzió ideálom (képzett-társa­ság) révén halk hangon kezdé dallani: “Hullámzó Balaton te­tején...” miként enyhe nyári éjszakán a csalogány a bokor hüs árnyékában. (Feledhetet­len Mesterem szerint inkább Csattogány mint csalogány, mert csattog és nem csal!) “A Kisasszonynak nem elég­séges ezekből a hullámokból, hogy még a Balatontól a hullá­mokat is idehozza?” mondá a regálebérlő, aki izrálita lévén, érzeményei kissé megkemé­nyedtek a közgazdaság rideg terén, nemkülönben a józanul számitó üzleti világban, ame­lyek azonban elvitázhatatlanul szükséges talpkövek egy or­szágnak (ez esetben szeretett hazánknak) intenzív, azaz bel­ter jesebb boldogulásához. — Hát mit énekeljek? “Valami jobban idevalót, mondá a regálebérlő. Az én doktor ur fiamnak, aki Buda­pesten lakik, van egy libling nótája, ha én most ezt el tud­nám dallani. De csak azt tu­dom, hogy igy kezdődik: “Nincsen párja a faluban A Kerekes Ignátznak...” valami Piros Panna nevű trampli szokja nagyon sirat­ni.” Málcsi lassanként magához jött. Bájos vonásai mindin­kább elsimultanak, miként a hullámok is alábbhagytak há­borgásaikkal. Mire bealkonyo­­dott s a mosolygó képű hold feljött az éjszakai csend néma szárnyain (és nem az oláhok tolják föl, miként a gunyoro­­sak mondják Vámos-Pércsen) elszállt szende lényéből minden bánatos érzés, melyek az imént kabinja bizalmas magányába vonulni kényszeritették őt, és azt mondá nagy örömünkre, hogy csak múló lehangoltság volt az egész. A hajó-tiszt ismét jóságos mosollyal üdvözlé, de már nem a szánakozás egy rosszul elrej­tett árnyalatával, miként az imént, amikor is Málcsi zava­rodott pírral fogadta az arcán, amely különbségnek a helyes megoldására nem jövendhet­­tünk rá. Most Málcsi nem pirult, ha­nem visszamosolyga, a kackiás megkönnyebbülés cinizmusával (nembánomság, nemtörődöm­ség) rángatva gömbölyű válla­it, mikéntha valami elmúlt volna, ami egy-két órára vég­telenül s durva váratlansággal megzavarta szende lényének benső egyensúlyát. Másnap az életbevágó ügyek­nek, a megbeszéléseknek, be­ható töprengéseknek napja kezdődött s addigra is a szives viszontlátásra, remélhetőleg a tengernek ismét lenyugodott hátán, amelynek hullámzó tük­re enyhén ringó és fodrozó lesz. Konczy Pista. legolcsóbb Magyar Szállító KAUFER’S EXPRESS 1548 Second Ave, N. Y. City Telefon: Lenox 0567 Újonnan bevezetett butorraktár “A HIT ÉS KULTÚRA SZOLGÁLATÁBAN.” MEGHÍVÓ A NEW YORKI 116-IK UTCAI MAGYAR REF. EGYHÁZ elöljárósága ezennel tisztelettel meghívja a MÁJUS HÓ 16-ÁN ESTE 8 ÓRAKOR a 233 East 116-ik utcai — gyönyörűen átalakított — temp­lomában tartandó Egyházi Hangversenyére Művészeti főrendező: ANTALFFY-ZSIROS DEZSŐ tanár, orgona és zongora­művész. KÖZREMŰKÖDNEK: FÜLÖP ILONA, szavalat FÜREDI SAMU, cselló-mű­vész SZÁNTÓ GÁSPÁR, tenor, a Magyar Királyi Operaház v.tagja KÁLMÁN LILLA, hegedü­­müvésznő kon-HERCZEG TILDA, cert-énekesnő ANTALFFY-ZSIROS DE­ZSŐ tanár, orgona és zon­goraművész GÁBOR ARNOLD, bariton, a Metropolitan Operaház tagja, zongorán kiséri: GÁBOR ERNA. HANGVERSENY UTÁN TÁNC A TEMPLOM ALATTI TÁGAS HELYISÉGBEN. — HIDEG ÉTELEKRŐL ÉS HŰ­SÍTŐ ITALOKRÓL GONDOSKODVA. BELÉPTI DU 1 dollár 50 cent. A tiszta haszon a templom-alap javára szolgál. Valláskülönbség nélkül, a hit és kultúra szolgálatában, min­den new yorki és környékbeli magyart örömmel lát e leg­igazibb magyar kulturünnepen: A 116. UTCAI MAGYAR REF. EGYHÁZ ELÖLJÁRÓSÁGA. TTTP VTT'K' 17 A PUT A TÁJT • Az Egyház irodájában: 233 E. düiLr LüiiV JÁ/AUn/AUJlÁ. 116th st ; TeL. Lehigh 5988.— Pinszter János hangszerüzletében, 171 E. 116 St. — Szűcs Gergely gőzfűtési szerelési irodájában, 360 E. 121 St. — Lévay Sándor üzleté­ben, 524 E. 118 St. — Hoffman virágüzletében, 1510—2nd Ave., cor. 79 St., Tel.: Butterfield 5581. — Mendelsohn virágüzletében, 1341 2nd Ave., Tel.: Rhinelander 3074. — Varga és Erős patikában, 79 St. és Avenue A.— Ruttkay Bankházában, 106 Avenue B. — Herrman zene­csarnokában, 67 St. és 1st Ave. — Kerekes Testvéreknél, 208 E. 86 St. T

Next

/
Thumbnails
Contents