A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1925-04-25 / 17. szám

A HÉT 5 AZ EZERKETTEDIK ÉJSZAKA A HÉT számára irta: YARTIN JÓZSEF (Abdul Hamidnak, a “kese­lyű-szultánnak” fia, aki angol lányt vett el, vissza akarja pe­relni az angol kormánytól a mezopotámiai roppant gazdag olaj területet, a tróntól meg­fosztott Ozman-család ősi bir­tokát. — Lord Balfour hotelét Damaskusban az arab lakosság megkövezte. — A perzsa sah Párásban züllik. — Az egypto­­mi király unokaöccsének váló­­pőre francia feleségétől. — Mirza perzsa herceg feleségé­nek szélhámoskodásai Páris­­ban.) * Seherezáde az ezerkettedik éjszakán is letelepedett a kali­fa lábai mellé. — Visszajöttél? Van még egy meséd? — kérdezte a kali­fa. — Nem mesét mondok, igaz­­hivők hatalmas ura, hanem lá­tomásom volt, hosszu-hosszu időre előre, amikor birodalma­don ismeretlen népek fognak osztozkodni. i— Az én birodalmam örök és változatlan, — mondá a ka­lifa villámló tekintetted — Látomásom volt, igiazhi­­vők ura, Izrafil angyal súgta s ő nem csalhat meg. A Kelet szinessége egyforma szürke­séggé fog fakulni, mert össze fog keveredni a Nyugat szinei­­vel. Igazhivőket el fog tántorí­tani a prófétától a hitetlen Nyugat, ennek hitetlen kutyái pedig, frenkik és ingilizek meg fogják métely ezni a Keletet. Az ingilizek maguktól szaladó Szemölcsöt, felesleges hajszálakat fájdalom nélkül örökre eltávolí­tunk. Olajgözöléssel készült állan­dó hajhullámaink hat hónapig el­tartanak. Mindenféle hajmunkát elvállalunk. Ondolálás, arcmassa­­ge, hajfestés és hajápolás a leg­újabb módszer szerint. A hajfes­tésben elismert és hires specialis­ták vagyunk. Mi széppé tesszük, szépségét megőrizzük Molnar’s Beauty Shop 215 EAST 86th STREET NEW YORK TELEPHONE: LENOX 5823 vaskocsikat fognak idehozni, amelyek füstöt okádnak s be­feketítik a mi keleti egünket. Ilyenek fognak végig robogni a Nilus partján, az angorai ró­zsakertek alatt, a Tigrisen ke­resztül fektetett vashidakon s undok füstjüknek szagától a tevék bemenekülnek a sivatag­ba. Nem lesznek többé karavá­nok, hogy selymet hozzanak az igazhivők lányainak szá­mára a Ganga-parti váro­sokból s a napkelet felé eső or­szágokból . .. Amit eddig ezer­­egy éjszakán meghallgattál, mind mese volt. A jövendő lesz igaz, de jobb azt meg nem érni, hogy a Ruk-madár kiterjesz­tett szárnya meg fog mereved­ni, a testét vassá változtatják a dzsinek, de azért gyorsabban fog repülni, mint a kerecsen­madár. — Hogy lehet az? kérdezte álmélkodva a kalifa. — Kettős falapát fog kiállni a begyéből s az fog forogni. Az ingilizek még a nevét is meg­változtatják s eroplannak fog­ják hívni, ha jól értettem Izra­fil angyal szavából. — Hogy is lesz azzal a vas­kocsival, mely magától fog sza­ladni a pusztaságban? — kér­dezte a kalifa, aki nem tudta követni Seherezádenak a láto­mástól megittasult képzeletét. — Hitetlenek ördögi találmá­nyát hogy fogja megérteni az én népem? Hiszen a vaskocsi még fölfoghatatlanabb, mint Husszejn herceg repülő sző­nyege. — A te néped meg fogja ta­nulni, hogy nincs benne semmi varázslat, hanem könnyen megérthető erő. Jönnek ide ta­nítómesterek messze Napnyu­gatról s néped a magától szala­dó, füstöt okádó szörnyeteget jobban meg fogja érteni, mint a Moszul felől jövő szél áram­lását s a viz folyását. Mert las­sanként meg fog változni né­pednek az értelme és a lelke. Sokat el fog tanulni a hitetle­nektől, azt is, hogy a te kin­cses házadnak minden aranya és drágaköve nem ér föl azzal a gazdagsággal, a mi a földben van. — Hol az a kincs? kérdezte mohón a kalifa. — Csak a messze jövőben fogják fölhozni a föld mélyé­ből. Az a hig kátrány az, mely a moszuli tartományban kibu­­gyog a földből s elundokitja az egész vidéket. Néped ennek a kincsnek becsét későn fogja fölismerni, csak akkor, mikor az ingilizek már lefoglalták maguknak. Nagy kátrányku­­takkal lesz tele birodalmad déli része, s ott nem lesz mese töb­bé. Ott se lesz, ahol a vaslovak, tizével-huszával egymás mögé fogva véghetetlenségbe nyúló vasrudakon szaladnak. De a karavánok utján is maguktól szaladó kocsik fogják vinni a terheket Albiszian s Dzsarbe­­kir felől. Néped mindezt el fog­ja tanulni a hitetlenektől, szá­raz, kemény dolgokra fogja fordítani az idejét s el fogja tanulni az ingilizek és frenkik szürke életmódját. De ha néped fölhagy a puszta szemlélődés­sel, s azzal, hogy mindent a végzetre bízzon, s ha a mesék és álmok eltűnnek, ha a Kelet színei elhalványodnak, akkor az igazhivők Kelete nem lesz többé rejtelmes és titokzatos, nem lesz többé a nappal álmo­dok országa, nem lesz többé az a tündér, akinek bájai előtt még a Szmyrnán és Aleppón túl lakó népek is meghajolnak, ha­nem első pillanatra visszataszí­tó lesz, mert nem is lehet más, ha Kelet és Nyugat összekeve­redik. — A Napkelet Napkelet ma­rad, — mondá Harun-al-Rasid érdesen, marokra szorítván bo­rostyán olvasóját, amellyel ját­szott. — De nem akkor, ha a vasló kerekeinek olajszaga elnyomja az isztabilati és kubeisei rózsa­kertek illatát. Nem akkor, ha a bülbül-madárnak torkán akad a fenséges dal a hosszú kémények füstjétől, amely i— ó borzalom — be fog szivárog­ni mecsetekbe is s beveszi ma­gát a szent kárpitokba. Ó mi szegény Keletünk, amelyről azt mondják a költők, hogy örökre igy marad! Éltető nap­ja helyett másik fog ragyogni az égen, égető, perzselő. Suga­rai nem fognak játszani a me­csetek falán, nem simogatják végig a vén mesemondók arcát. Más nap lesz az, elkergeti a meséket, elfonnyasztja az ál­mokat s oly kedvetlenekké fog­ja tenni az igazhivőket, mint­ha mindig töprengenének vala­mi fölött, holott eddig csak VASARNAP MÁJUS Ne Ígérkezzen el erre az estére — hanem tartsa azt szabadon. Nagy dolog készül ezen az estén. Jövő héten eláruljuk, hogy micsoda

Next

/
Thumbnails
Contents