A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1925-04-25 / 17. szám

4 A HÉT Károlyi Mihály az amerikai néphez A “Szabadság” és Károlyi Mihály. A “New York American” ha­sábjain egy hét óta napról-nap­­ra jelennek meg Károlyi Mi­hály cikkei. Az American az el­ső oldalon közli állandóan a Ká­rolyi-cikkeket, minden egyes cikkhez Norman Hapgood, a legkitűnőbb amerikai publicis­ták egyike ir bevezetést és az American majd minden nap külön vezércikkben foglalkozik nemcsak Károlyi ügyével, ha­­*nem a magyar kérdéssel általá­ban. Ugyanakkor pedig, ami­kor a Károlyi cikkei a New York Americanben megjelen­nek, az Egyesült Államoknak majdnem valamennyi nagy vá­rosának legelterjedtebb lapjai közlik Károlyi Mihály írásait. Az amerikai nyilvánosság ma már nemcsak a Károlyi-üggyel van tisztában, hanem általában a magyar kérdéssel is. A cikk­sorozat, amit Károlyi irt és a melyet a Cosmos Syndicate he­lyezett el a lapokban, éles vilá­gításban exponálja a magyar­­országi eseményeket, a forra­dalom bukásának okait, az in­trikákat, amelyeknek a követ­­kezményeképen Károlyit meg­fosztották szólásszabadságától Amerikában is, a mai helyzetet Magyarországon és élesen száll szembe azzal a rágalommal, Ijogy ő segítette volna elő a bol­­sevizmus kitörését Magyaror­szágon. A forradalom bukása. Az első cikkben azzal a kér­déssel foglalkozik Károlyi, hogy mért bukott meg az októ­beri forradalom. A bukás igazi oka — mondja Károlyi — az volt, hogy Wilson és a wilsoni politika is megbukott Párisban. A Károlyi-kormány békepoliti­kája a wilsoni tizennégy pontra volt alapítva: megegyezéses bé­két akartak, a határok kérdé­se fölött népszavazásnak kel­lett volna dönteni, a nemzeti­ségi kisebbségek jogait tör­vényben akarták biztosítani, azonfelül a szomszédos álla­mokkal szoros gazdasági szö­vetséget akartak kötni, amely lehetővé tette volna a fejlődés békés és zavartalan menetét. Mikor a békedelegáció le­ment Belgrádba, Franchet d’Esperay tábornok valósággal durván fogadta a küldötteket. Azonban — mondja Károlyi i— vele szemben udvarias és meg­értő volt. — Csoportosuljanak önök Károlyi 'gróf körül — mondot­ta a delegáció tagjainak a ge­nerális. — Károlyi az önök egyetlen reménysége. Külön­ben — összemorzsolhatom önö­ket! Az egyik fontos vád Károlyi ellen az volt, hogy nem lett vol­na szabad aláírnia ezt a fegy­verszünetet, hanem tovább kel­lett volna harcolni a franciák, a románok, a csehek és a szer­­bek ellen. Ezzel szemben Káro­lyi megállapítja, hogy a továb­bi vérontás teljesen reményte­len lett volna, viszont a fegy­verszüneti szerződés kimon­dotta, hogy a békekötésig Ma­gyarország egész adminisztrá­ciója a magyar kormány kezé­ben marad. A katasztrófa egyik oka az volt, hogy ezt a fegyverszüneti szerződést a szövetségesek nem tartották be. A szomszédok megszállot­ták az ország kétharmadré­szét. A katonasággal nem lehe­tett semmit sem elérni, mert a déli határon ott állottak a fran­ciák nyolcszázezer emberrel, azonkívül a katonák valóság­gal rongyokba burkolva érkez­tek, meg a határról és attól kel­lett tartani, hogy ha le nem szerelik őket, fosztogatva vo­nulnak végig az országon. Azonfelül az antant valósággal blokád alatt tartotta Magyar­­országot. Borzasztó hiány volt mindenben, élelmiszerben, fá­ban, szénben. Egyik csapást a másik után kaptuk az ántánt­­tól. Az ország ráébredt arra, hogy a wilsoni programm meg­bukott és tehetetlenül, fegy­vertelenül áll itt. Mindenki bi­zonyosra vette, hogy az uj, a köztársasági Magyarországot barátságosabban fogják kezel­ni a győztesek és ehelyett azt kellett látnunk, hogy a legride­gebb elbánásban részesítenek bennünket. A bolsevizmus vádja ellen. Külön cikkben foglalkozik Károlyi azzal a váddal, hogy ő — bolseviki. Ha igaz volna a vád, hogy én átadtam a hatalmat a bolsevi­­kiknek — Írja Károlyi — ak­kor Horthy bizonyára felhozta volna ezt a vádat ellenem a pe­rem tárgyalásakor. Az igazság azonban az, hogy én voltam az, aki bezárattam Kun Bélát, a mikor agitációját megkezdte. — Március 20-án megérke­zett a Vyx-féle jegyzék, amely közölte velünk, hogy a fegy­verszüneti szerződésben kije­lölt demarkációs vonalat te­kintsük politikai határoknak. Visszautasítottam ezt a felszó­lítást és figyelmeztettem a szö­vetségeseket, hogy az országot az anarchia és a polgárháború karjaiba kergetik. Azonkívül minisztertanácsát hivattam egybe. Kifejtettem a helyzetet és azt ajánlottam, hogy az összkormány mondjon le és egy szocialista kormány vegye át a kormányzást. A kormány vala­mennyi tagja egy véleményen volt velem és még azok a naci­onalisták is, akikkel ez ügyben tanácskoztunk, ezen a vélemé­nyen voltak. Engem egy szoci­alista kormány alakításában az a törekvés vezetett, hogy ily módon akadályozzam meg a bolsevikik hatalomra jutását. Néhány órára rá azonban a szocialista vezérek felkeresték Kun Bélát a börtönben, megál­lapodtak vele, hogy a szocialis­ta párt és a kommunista párt összeolvadnak és közösen ve­szik át a hatalmat. Se én, se a kormány tagjai minderről nem tudtunk semmit. Másnapra már átvették a hatalmat a kommunisták és egy kiáltványt adtak ki, amely alá odahamisi­­tották az én nevemet. A kiált­ványt én megjelenése előtt nem láttam, annak tartalmát velem előzőleg sem közölték. A kiált­ványban az volt, hogy az an­tanttal szemben lehetetlen más elbánás, mint a szervezett munkásságé. Kifejti ezután Károlyi, hogy az egész kommunista mozga­lom nacionalista mozgalomnak indult, hogy katonatisztek tö­megesen csatlakoztak hozzá és léptek be a vörös hadseregbe és hogy ő maga azért volt kény­telen az országban maradni, mert a kommunista regime el­ső napjaiban született a har­madik gyermeke, tehát nem hagyhatta el a fővárost. A földreform. A földreformról, amely tud­valevőleg Károlyi politikájának alapja volt, elmondja Károlyi a cikksorozatban, hogy abban a pillanatban megkezdték az elő­munkálatokat, mihelyt az idő­járás megengedte. A tervezett földreform lényege az volt, hogy az állam megvásárolja a földeket a nagybirtokosoktól s a katolikus klérustól és eladja könnyű feltételek mellett a parasztoknak. Senkinek sem lett volna több földhöz joga, mint ötszáz holdhoz, kivéve azokat a birtokokat, amelye­ken belterjes gazdálkodás folyt. A parasztok ilyen körül­mények közt nagyon olcsón ju­tottak volna földhöz. A nagy­­birtokosok, akik az elvett föld vételára fejében bondokat (Folytatás a 16-ik oldalon) OOOOOOOOOOOOCXDOOOOOOCKDOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXX50000CXXX) A LEGOLCSÓBB AUTÓ ALKATRÉSZEK! Amerika legjobb autókerekeinek gyári képviselete OLCSÓBB, MINT BÁRHOL! JÖJJÖN BE ÉS GYŐZŐDJÉK MEG! 30x3% Goodrich, vagy U. S. Cort tire, elsőrendű minőség, qq na mindegyikhez egy Michelin belső gummi ingyen..................... 100 amperes Westinghouse battéria, gummi foglalatban... $11.95 A legjobb rádió készülékek, bámulatos olesó áron, méltányos lefizetésre AUTO SUPPLIES & RADIO 1045 FIRST AVE. (57. utca sarkán) NEW YORK CITY TELEFON: Plaza 1996-J NYITVA: reggel 8-től este 8-ig. OOOOOODCXXJCXJOOOOOOOCKDCOOCKXXXJOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOÖ'

Next

/
Thumbnails
Contents