A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1925-04-18 / 16. szám

A HÉT 13 A “Nótás Kapitány” 1. Beszámoló a Farkas operette előadásáról. A régi idők jutottak az eszünkbe, amikor még ünnep­­számba ment New Yorkban egy jó magyar színiéi őadás- A mikor hetekkel az előadás előtt arról beszéltek, hogy milyen lesz a darab, ki mit fog játsza­ni és hetekkel az előadás után arról tárgyaltak, hogy milyen volt a darab és ki hogyan ját­szott. Szebb, jobb élet volt ak­kor New Yorkban, tudott még lelkesedni, magyar nóta hang­jára ünnepet érezni a new yor­­ki magyarság. Most husvét vasárnapján is igy volt. Ünnep is volt, magyar előadás is volt, a közönség ked­vencei léptek föl, lelkesen jól játszott mindenki, lelkes volt a közönség hangulata, zúgott a taps, neveket éljeneztek: szép volt, jó volt magyarnak lenni. Köszönhetjük pedig mindezt a szerencsésen megválasztott, magyar levegőjű, huszárokat mutató, tavaszi virágokról re­gélő, nagy szerelmek diadalá­ról mesélő, magyar típusokat mulatva táncoltató, kacagtató, megrikató uj operettnek: Far­kas Imre “Nótás kapitány”-á­­nak és a kitűnő szereplőkkel ki­tünően rendezett előadásnak, a mely a sokat tudó, mindig am_ AKÁCIA KRÉM LILIOM KRÉM SZÉPÍT ő-KEN öcs A SPECIALITÁSA Dr. Varga János PATIKÁJÁNAK 68 Street és 2nd Ave. NEW YORK CITY biciózus Vajda Frigyes rende­zőnek és karmesternek az ér­deme. A darab meséjét egy mon­datban lehet elmondani: Van egy grófné, beleszeret a ma­gyar földbe, a magyar virágok­ba, a magyar életbe, a magyar emberekbe és a nótás huszár­­kapitányba, akinek édes-bus, szerelmetes magyar nótáit nem lehet elfelejteni még ak­kor se, amikor uralkodó her­cegnő lesz a grófkisasszonyból. Persze, hogy a végén egymáséi lesznek a nótás kapitány meg a fenséges hercegnő és még máig is élnek, ha meg nem hal­tak. Ami ezen kívül történik csak azért van, hogy operettet le­hessen csinálni a meséből és hogy jól mulathasson a közön­ség. Megjegyeztük már, hogy rég, nagyon rég nem láttunk már New Yorkban ilyen össze­vágó, kifogástalanul jó, ünne­pi hangulatot keltő magyar előadást. Minden szereplő a he­lyén volt, nem volt zökkenő, nem volt zavaró momentum, nem volt ok a bosszankodásra, élveztük a nótákat, a tréfákat, felragyogott a szemünk, felvi­dult a lelkünk, összeforrtunk a színpaddal és valami varázsla­­tos; elérzékenyitő melegség — a színjátszás delejes árama — tüntette el a közönség és szín­pad közt lévő válaszfalat. A szereplők. A széphangu, diszkrét és mindig művészi Pa­taki Vilma rutinirozott, Ízléses játékával, tökéletesen előadott énekszámaival sok megérde­melt tapsot kapott. Fellegi Te­rit több mint egy esztendeje nem láttuk, óriásit fejlődött ez a művésznő, aki már pályája kezdetén, első amerikai fellé­pésével az igazi, vérbeli, ösztö­nösen öntudatos tehetség ra­gyogásával hódított magának hivő közönséget. Ma teljesen kiforrott szubrett. Több annál: egyéniség, akinek értékét nem a másokkal való összehasonlí­tás adja meg; aki csakúgy mint Kosári Emmi, Biller Irén, vagy Fedák Sári a maga egyénisé­gét, a maga kiformáltságát vi­szi a színpadra, aki megterem­ti a maga stílusát: a Fellegi Teri stílusát, amit elvenni tőle nem lehet, mert az művészi al­kotás csakúgy mint a muzsi­kusé, aki zenét, vagy az iróé, aki darabot ir. Egy kantinos­lányt adott. Magyar paraszti lányt. Tele temparamentum­­mal, huncutsággal, jellemezni tudó művészettel és — ami csak kevés szubrettben van meg — humorral, hamisítat­lan, természetes humorral, a mely a groteszkségbe is Ízlést visz. Táncban sincs ma vele összemérhető a magyar szín­padon és amikor ezt mondjuk, Budapest színpadát is beleért­jük. Azok közé a starok közé tartozik, akiket meg kell sze­retni, akik kedvencei, dédelge­tett primadonhái a közönségh nek akiket mint Hajós Micit, Fedák Sárit — Micinek, Zsá­zsának, Terinek keresztel el a népszerűség. Minden jelenését, minden számát tüntető, forró taps előzte meg és kisérte. ün­nepelte a közönség: de erről később, mert ennek külön oka is volt. Fellegi Teri partnere a Miska közhuszár szerepében a lelkiismeretes, ügyes, mindig megbízható Vámos Vilmos volt, aki erőssége lehetne mint táncos komikus bármely első­rangú színpadnak. Heltay Mik­lós nagyszerű jellemszinész, a legszinpadra termettebb vala­mennyi között; akinek termé­szetes kiszólásai állandó derült­ségben tartották a közönséget. A címszerepet daliásán, rokon­szenvesen játszotta meg R. Tóth József, ez a lelkiismere­tes, hivatását kitünően értő bonvivant. Az epizód szerepek­ben igazán jók voltak és az ossz játék tökéletességét emel­ték Papp Sándor, Vass Jenő, Varró Pál és Thury Ilona. Az előadás kissé későn, fél­­egykor ért véget. Hogy kitűnő előadás volt bizonyítja a közön­ség lelkessége, amely mindvé­gig kitartott és a harmadik fel­vonás után is zugó tapssal ho­norálta a nagyszerű szórako­zást. 2. Fellegi Teri és a közönség. Megírtuk, hogy az Amerikai Magyar Népszava a fizetett hirdetésekben és az azokat ki­sérő reklámcikkekben megta­gadta Fellegi Teri nevének a ki­­nyomatását. Annak a Fellegi Terinek a nevét nem volt haj­landó közölni, akiről az Ameri­kai Magyar Népszava éveken át a legmagasztalóbb hangon irt; akit minden fellépése alkal­mával a nagy primadonnát megillető jelzők valamennyié­vel felruházott, akit becézett, ünnepelt egészen addig, amig a férje ott nem hagyta az Ame­rikai Magyar Népszavát és megalapította ezt a tisztessé­ges újságot: A Hetet. A gyáva, kicsinyes, Ízléstelenül buta és gonosz sajtóterrorra, amely élethü jellemképet fest Berkó D. Géza főszerkesztő kiadó-ROSE DANCELAND Dicker Tánciskolája 2104—7th AVE. (cor. 125th St.) NEW YORK CITY New York legfénye­sebb táncterme. Privát leckék (tiz lecke), mely alatt az összes modern tán­megtanulja, magyaroknak csak öt dollár Külön tanuló termek — 150 férfi és női tanító — 12 tagú zenekar. NYITVA: Naponta délelőtt 10-től éjjel 12-ig cokat MOLNÁR FERENC ÚJABB SIKERE! A TESTŐR Most a Booth Theaterben (45-ik utca, West of Broadway) kerül színre. Mint a többi magyar daraboknak, ennek is óriási a si­kere. “A TESTŐ R” nemcsak rendkívül mulatságos darab, de egész New York róla beszél, róla gondolkodik. A témája jellegzete­sen “Molnári”; vájjon ismeri-e egy asszony a saját férjét. Ezrek­nek, akik látták, megoszlik a vé­leményük. Menjen, nézze meg a darabot, alkossa meg a maga vé­leményét. Esténként 8 óra 30 perckor Matiné szerdán és szombaton. GARRICK Theatre 65 WEST 35TH STREET RINGLING BROTHERS BARNUM & BARLEY EGYÜTTES CIRKUSZÁNAK öt hatalmas poromljfin viláf?l>cmu­­tató. KOO szőrén lovagoló, bukfen­cező lovas akrobata, 1550 idomított lő. Vadállatok. Bohőcok. Törpék. Előadások naponta kétszer, vasár­nap kivételével, délután 2 és este 8 órakor. Madison Square Garden 26th St. és 4th AVe. cor., New York

Next

/
Thumbnails
Contents