A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1925-04-04 / 13. (14.) szám
A HÉT 7 A ma problémáiból. - Bevezetés-féle I —-----------.------------------------------ írja: Egy egyszerű ember. ----------------------------------------------J Ezeket a sorokat egy egyszerű ember írja. Nincs is neve, aminthogy ez esetben és nagyon sok más esetben épenséggel nem fontos, hogy minek is hivnak egy embert. Bokornak vagy Straussnak. Erdősnek vagy Mezeinek. Dérinek vagy Kendének. Fehérnek vagy Feketének. Mert akinek Fehér a neve nem is fehér, aki pedig úgy mutatkozik be, hogy Fekete vagyok, nem is fekete. Mondom a neveknek itt semmi értelmük vagy jelentőségük. Egy egyszerű ember ir a többi embereknek emberi dolgokról, emberi problémákról. Nem szépen ir, választékosán, cifrázva mint ahogy a cigány hegedül, hanem úgy, ahogy beszélni szokott. Vagy talán nem is annyira beszélni, mint gondolkozni, ami nem is egészen mindegy, mert nem lehet ám úgy leírni vagy kimondani azt amin gondolkozunk, hogy teljesen fedje és kifejezze a gondolatainkat. Az egyszerű ember természetesen a legegyszerűbb dolgokról szokott gondolkozni. Például azon, hogy az egyik ember, amikor reggel felkel, bemegy tökéletesen, fényűzéssel berendezett fürdőszobájába, rózsakristállyal lágyítja és szagositja meg a fürdővizet, csönget a reggeliért, szobalány vagy inas szolgálja ki, azután szól a telefon, hogy az autó várja, beül az autójába, köszön neki a házmester, a kapus meg a soffő'r és megy az irodájába. A másik ember, amikor felébred nagyot káromkodik vagy sóhajt, hogy mért is van már megint reggel, mért jönnek már megint a gondok és mért kell belelöketni magát abba a rettenetes, utálatos, minden frisseséget megölő subwayba. Vagy azon gondolkodik, hogy az egyik ember meglát egy kirakatban valami nagyon kívánatos, nagyon tetszetős inget hozzáillő nyakkendővel. Meglátja, megtetszik neki, bemegy az üzletbe, meg se kérdi, hogy mibe kerül — és megvásárolja. A másik ember is meglátja az inget, néki is tetszik, nézi, azt mondja a fene egye, be jó lenne megvenni, de nem veszi meg, mert erre már nincs pénze- Vagy Bermudába szeretne menni már húsz esztendeje és minden évben azt mondja, hogy a jövő esztendőben egész biztosan. Az egyszerű ember, aki ezeket a sorokat elég nehezen Írja, álmodozni is szokott. Nem amikor alszik, hanem amikor ébren van. Nem véletlenül, hanem tudatosan. A sikerekre, beérkezésekre hasztalanul vágyódó ember makacs, kikényszeritett tudatosságával. Ezt minden egyszerű ember meg tudja csinálni. Nagyon könnyű az egész, hasis vagy opium se kell hozzá ! így kell csinálni: Például most felteszem, hogy iró vagyok. Egy novellát Írtam, szenzációsan újszerűt, megvásárolta a World 500 dollárért, vasárnap leközli, megveszem az újságot, csakugyan ott van, olvasom a nevem. Kezd jól menni, már ösmernek, ekkor egy darabot irok, elfogadják Frohmanék, már próbálják, a művésznő, aki a főszerepet játsza, ábrándosán tapasztja rám a szemeit, eljön a premier, óriási taps, kihívnak, a publikum lázas eksztázisban kiabálja a nevemet, a kritika magasztal, nagy ember vagyok, a körülrajongott drámairó, hetenkint 5000 dollárt keresek a darabjaimmal, nagyon elegáns ruhában járok, irigyelnek a barátaim, villát veszek, hátas lovat, mindenhová meghívnak, az utcán, amikor sétálok, hallom, a mint suttogva mondják, igen ez ő, a hires iró, a vöröshaj u La Dulcina bar át j-a Vagy másik este a politikai pályára megyek. Előbb képviselő vagyok, nagyszerű beszédet tartok, azután miniszter leszek, majd miniszterelnök és tőlem függ egy ország sorsa. Mondom, nem nehéz ez az ébren való álmodozás. Ez a különös fajtája a bluffolásnak, amikor saját magunkat bluff óljuk, mert nagyon jól esik. Hát kérem az egyszerű ember ilyen dolgokról is fog írni, mert ezek is a ma problémái közé tartoznak. Igaz is. Mit jelent ez a cim, hogy a ma problémáiból. Miért nem a holnap problémáiból, hiszen ami ma van, az már nincs, ami holnap van, az lesz és az embereket az érdekli, ami lesz: a holnap és nem a ma. Hát ez nem igaz- Én épp az ellenkezőjét állítom. Én azt mondom, hogy ami tegnap volt, az már nincs, ami holnap lesz, az még nincs és igy csak az van, ami ma van. Vagyis csak a mának vannak problémái, a tegnapnak és a holnapnak nincsenek. Erre igy jöttem rá. Elég furcsán. Lesznek olyanok, akik azt mondják, hogy ez neuraszténia. Vagy azt, hogy kissé bolond az egyszerű ember, aki ezeket az egyszerű sorokat írja más egyszerű embereknek. Nem bolond, csak már nem fiatal. Túl van a negyvenen, mögötte az élet nagyobbik fele, lefelé megy az élet hegyén, a túlsó oldalon, amely a völgybe, a temetőbe vezet. Ezen a lefelé vezető utón meg lehet csúszni, mert nagyon sikamlós és akkor egyszerre zuhan le az ember-Mondom: igy jöttem rá. Vagy egy esztendeje, amikor újságot olvasok — és minden nap több Ízben olvasok újságot i— mindig olyan hir üti meg a szememet, amely azt újságolja, hogy valaki meghalt. Egy bankár, orvos, iró, gyáros vagy szinész. Természetes halállal. Mohón olvasom az ilyen hirt, félős mohósággal. És keresem, bogy mikor született. Megtalálom. Mondjuk 1870-ben. Most számolni kezdek: én 1878-ban születtem, tehát mindössze 8 évvel volt idősebb, mint én. Nyolc év- Ennyi az egész. A mennyi ideig gymnáziumba jártam. Vagy nyolc év. Mennyi is az? Most van 1925, tehát annyi mint 1917-től máig. 1917-ben már majdnem vége volt a háborúnak. Mintha csak tegnap lett volna. Ilyen kevés időm van még az életből. Gazság! Egy szép napon mások fogják a subwayn olvasni, hogy én meghaltam. Mindenki más reggelizni fog csak én nem fogok már. Rettenetes. Nem tűröm- De azért igy lesz, hiába lázadozok. A halálos Ítéletem meg van Írva. Kivégeznek. Lehet, hogy holnap! Mi közöm hát a holnap problémáihoz. Nekem nem problémák, mert nekem egyszer nem lesz holnapom. Sőt talán már holnap nem lesz holnapom. Ezért fogok Írni arról, a mi van. A mi még nekem is van: a ma problémáiról. Nagyon sokat lehet erről Írni, mert hiszen minden ma történik. Ezer és ezer esemény. Millió és millió gondolat. Soh’ sincs vége, csak akkor, amikor nekem is végem van. Mert a mig vagyok, amig élek, amig szeretek, amig csókolok, minden mából tegnap és minden holnapból ma lesz. Nagyon örülök, hogy ezt kitaláltam. Nem leszek többé olyan egyedül a gondolataimmal. Beszélni fogok a többi egyszerű emberekkel, én az egyszerű ember, akinek nincs neve, mert — ugy-e most már maguk is látják — épenséggel nem fontos, hogy minek is hívják az embert. MAGYAR BÚTOR RAKTÁR YORKVILLE FURNITURE CO. 1265—1471—1634 FIRST AVENUE Bútort könnyű lefizetésre Is adunk. Április 10-ével ünnepeljük megalapításunk 75 éves évfordulóját ^Manhattan SMNtoLMITllTION 154 EAST 86th STREET 3-ik és Lexington Avek közt Negyedévi Osztalék A negyedév 1925 március 31-én végződik, az évi kamat NÉGY SZÁZALÉK Április hó 10-ig elhelyezett betétek 1925 április 1-töl kamatoznak A főiroda hétfőn este 9 óráig van nyitva, a fiókiroda este 6 óra 30 percig FIÓKIRODA: «44 BROADWAY Bleecker St. sarkán T—T
