A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1925-04-04 / 13. (14.) szám
A HÉT 5 HÚSVÉTI AJÁNDÉKAIT vásárolja az IDEAL ismert üzletében Importált cukorkák, magyar, osztrák, Egyiptomi és német cigaretták és pipadohányok. Pischinger torta, brindza, ruszli, valamint Lohse-féle liliomtejszappan, stb. IDEAL ; SPECIALTY HOUSE 1515 THIRD AVENUE A 85-ik utca sarkán törődik- None of my business, I— mondja és ez nemcsak azt jelenti, hogy semmi közöm hozzá, hanem azt is, hogy ezen az Üzleten én se nem kereshetek, se nem veszíthetek egy vasat se, tehát nem érdemes törődnöm vele. Az amerikai a világ legnagyobb individualistája, mert a maga számára megszerezhető dollárokon kívül senkivel és semmivel nem törődik: ezért nincs ebben az országban közélet, ezért nincs közvélemény, ezért lehetséges az, hogy jtt legyen két párt, amelyek között ezen a világon semmiféle elvi ellentét nincs, ezért lehet a politika egy pár száz vagy pár ezer embernek nemcsak üzlete, hanem valóban magánüzlete és ezért van végeredményben demokrácia is, mert egyik ember se törődik a másikkal, aki neki akkor is csak “the other fellow”, ha annak kétszázötvenhat őse volt is, akikkel viszont neki semmi businesse nem lehet többé, tehát mindez számára teljesen közömbös. A bevándorolt alaposan meg van lepve, amikor azt látja, hogy bizonyos embereket itt mindenki utál, lenéz, megvet és utonutfélen hangosan szid, hanem azért, ha rákerül a sor, pajtáskodnak velük, sőt egyes banketteken az asztalfőre is ültetik őket pont azok, akik a leghangosabban szidták az ünnepeltet. Mondom, a bevándorolt ilyenkor módfelett elcsodálkozik és keserű lesz a szája ize, jellemtel enséget emleget és ama hölgyek jutnak az eszébe, akik az utcák sötétjében készpénzért árulják a barátságukat. Ezzel szemben az amerikai vagy a régi amerikás már tudja, hogy “business before pleasure” és a világ legtermészetesebb dolgának tartja, hogy melegen megszorítja azt a kezet, amely mocskos ugyan, de hiszen a kézszoritás után a melegvíz lemossa a kezünkről azt, ami netán hozzátapadt. A bevándoroltnak vannak még el^ei, erkölcsi princípiumai, meggyőződései : az amerikainak vagy a régi amerikásnak — ha (vagy miként egyik kiváló amerikai magyar publicistánk szokta mondani: amennyiben) már amerikanizálódott — nincsenek. ö mindezzel a bunk-kal nem törődik, ő csak a dollárra néz, és ha bármiféle állásfoglalásról van szó, az az első kérdése: mit kereshetek ezen? Otto H. Kahn a múlt évben lángoló szavakban dicsőítette Hor- Ihyt, Mr. Lamont from J. P. Morgan and Company két héttel ezelőtt egy lakomán ünnepelte Mussolinit, holott százat mernék tenni egy ellen, hogy Kahn ur ép úgy lenézi Horthyt, mint ahogy Lamont ur magában hallatlanul röhög a Napóleont játszó olasz ripacson. De Kahn dollárt akar keresni Horthyn és Lamont dollárt csinál Mussolinin, még pedig annál többet, minél több ostobaságot csinálnak ezek, mert hiszen az általuk folyósítandó kölcsönök annál súlyosabb feltételüek lesznek, minél rosszabb hirü a ház, amelyre betáblázzák. És a doilárvadászatban minden fogás meg van engedve és csak a rossz vadász az, amelyik nem hajlandó csapdát állítani a vadnak, amelyet el akar ejteni. Nagyon jól tudom, hogy mindennek meg van a maga oka és hogy igen érdekes tanulmányt lehetne arról imi, hogy mindez miért van igy? A lényeges azonban ránk, bevándorlókra nem az, hogy miért és hogyan alakult ilyenné az amerikai élet, hanem az, hogy ez igy van és a legközelebbi száz évben a mi kedvünkért nem is változik meg. Nekünk kell megváltoznunk, elamerikaiasodnunk, ha részt akarunk venni az amerikai életben, amelynek egyetlen lényeges pontja van: a dollár minden megengedett s — szerintünk még — meg nem engedett eszközzel való megszerzése ... Ha ezt nem tanuljuk meg, akkor lehet belőlünk kiváló orvos, elsőrangú mérnek, szakképzett kereskedő, first class hírlapíró, köztiszteletben álló puritán egyéniség, apostol, külföldön élő kiváló hazánkfia, szeretett férfiú és bölcs, de olyan szegények maradunk, hogy az a bizonyos templom egere hozzánk képest jómódú földbirtokosnak lesz mondható, akinek váltóra még egy magyar bankár is merne egy száz dolláros kölcsönt folyósítani. Déri Imre. UDVARI BÁL rendezi olvasói és barátai kívánságára a 99 A HÉT A HOTEL MAJESTIC (Central Park West and 72nd Street) gyönyörű, tágas báltermében. — Szigethy József nagy zenekara. Serenissimus és udvara “A Hét” bálján EGY JEGY ÁRA: 2 DOLLÁR. Éjféli tréfák. Magánszámok. Értékes dijak. Mr. Ben Fentes lesz a ceremónia mester. SZOMBAT ÁPRILIS 18 SZOMBAT ÁPRILIS 18
