A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1925-01-10 / 2. szám
Alapitatott 25 év előtt. Beköszöntött az Uj Esztendő Aki boldogulását biztosítani kívánja, nyisson betétet bankházunkban. 10 dollárral már kamatozó betétet nyithat. KISS EMIL BANKHÁZA 133 SECOND AVE. NEW YORK. amely az egész úgynevezett angolszász fajra jellemző. Ez a pszichológia rám mindig azt a benyomást tette, mint egy bástyákkal körülvett, ablaktalan ház levegője. Az óceán másik oldalán ott vannak a nagy és virágzó civilizációk, mély és romantikus múltban gyökeredzők, ahol az emberek egymással való érintkezése, amelyet enyhe bor, dal és csillogóan szellemes diskurzus élénkint, úgy folyik mint a napsütötte folyam rég elpusztult korszakok csudálatos romjai között, ahol a nagy költők és nagy művészek öröksége mint valami kincsesházban halmozódott fel, ahol nem tiltották meg szigorú cenzorok — még a temp lom se — az embei élet természetes örömeit, ahol az élet volt a főcél, nem a pénz felhalmozása vagy a létért való küzdelem. De mindezzel szemben az én honfitársaim vakok voltak. Amerika bűne a háború felidézésében. Erre az én honfitársaim ezt a rájuk nézve jellemző választ adhatnák: “Igen és nézd meg, hogy hová juttatták Európát a civilizáció és a filozófia”! Ez a világháborúra való utalás nem ellenbizonyiték, ellenben bizonyítja az én álláspontomat, mert hiszen az 1914-es nagy konflagráció okszerű következménye volt annak az álláspontnak, ame iyet Amerika Európával szemben elfoglalt. Annak a pusztító konfliktusnak, amely romhalmazzá tette Európát és a világot, végső okát vissza lehet vezetni az anyagiakkal szemben tanúsított önző kapzsiságra, a mely rengeteg lakosságunk túlnyomó részénél jelentkezett, a mihez hozzájárult még valami hihetetlen földrajzi és néprajzi tudatlanság is. Az orosz diplomácia a Balkánon önző nacionalista célokat szolgált; az osztrák diplomácia a Balkánon hasonlóképen önző céljait komoly történetírók ugyancsak a nagy kirobbanás alapvető okai közé szá mitják. A német militarista kormány osztrákbarátságában sem volt valami sok altruizmus. És vájjon lehet-e azt mondani, hogy Franciaország és Anglia félelem és gáncs nélküli Bayard vagy Sir Galahad-lovagok szerepét töltötték-e be? Azt hiszem: meg kell adni, hogy ennek a háborúnak az igazi alapja, épugy, mint valamennyi háborúé, kapzsiság, önzés és megértés hiánya volt. Az első két ok lehet talán örök emberi, az utolsón változtatni kell. A háború oka: a faji gyűlölet. A jövő számára az egyetlen megoldás, az egyetlen lehetséges megmentése annak a két-három milliárd sötétségben tapogatózó emberi lénynek, akik elválaszthatatlanul össze vannak kötözve az élet csapdájában, dacára annak, hogy azt hiszik egymásról, hogy elszigetelen élnek, az, amit egy kiváló skót pap igy fejezett ki: “Egy uj gondolat kiűző ereje.” Ki lehet űzni a vizet egy pohárból azzal, hogy kiürítjük a poharat, vagy megtöltjük drágakövekkel. A háborúkat a bizalmatlanság termeli ki és a bizalmatlanság oka a megértés hiánya. Ennek a gyógyszere: a megértés maga. Az egyetlen mód minden nemzet számára, az Óceánnak akár ezen az oldalán, akár a másik oldalán él, hogy kigyógyuljon abból a betegségből, hogy magát a többieknél különbnek tartsa, az, hogy ismerje meg a többieket. De hogy ismerhessék meg az idegeneket, ha vak előítéletüket velük szemben megtartják és a megértetlenség merev bástyáját emelik maguk és a többi népek közé? Ez pedig különösen Amerikára vonatkozik, a nemzetek úgynevezett olvasztó kemencéjére, amelyben a kemény és csillogó érc nem hajlandó beolvasztani az egyre befelé türemlő uj elemeket és mint valami habcsomó úszik a felszínen. Tanuljon meg az idegen angolul, mondják. Az idegen megtanul angolul, de ez nem oldja meg a problémát. Az idegen gondolkodásmódja a legtöbb amerikai számára, akik lélektanilag analfabéták, zárt világ. A nemzeti látókört kell mindenütt kiszélesíteni. Nemrégiben hallottam egy vendéglőben, amikor egy irish gyűlölettől eltelve igy beszélt a görög pincérről: “Nem szabad ezeket a dago-kat beereszteni az országba.” Mellesleg megjegyezve, erős dialektussal beszélt ez az ember. Mindenki, aki valaha történelmet tamilt, tudja, hogy a faji gyűlölet és előítélet nemzetközi jelenségek és ezek az okai a világ valamennyi bajának. Ezt a faji előítéletet kell kiküszöbölni. Egyik faj sem felsőbbséges a másikkal szemben, dacára az északi és az aria-fajok felsőbbségéről szóló elméleteknek. Hogy lehet ezt az előítéletei: kiküszöbölni? Csak egy ut van és az ut kétségtelenül az egyenes internacionalizmus felé vezet. Az uj ideál. Ebben az irányban már történt is némi haladás. A nemzetek ligája nemes harcot folytat az emberi természet legrosszabb vonásai ellen. A nemzetközi munkásság is megteszi e tekintetben a magáét. Amig az egyik oldalon terveket kovácsolnak, hogy egy uj ipari uralmat teremtsenek .meg, addig a másik oldalon a világ munkásai igyekszenek felébreszteni a világ lelkiismeretét. A gazdasági harc hosszú évei alatt vizionárius szemmel látták meg azt az ideált, amelyre a világnak szüksége van: a kölcsönös rokonszenv és megértés, a nemzet közi szolidaritás ideálját. Amikor ezt mondom, sem a szocializ mus, sem a bolsevizmus terminológiájában nem gondolkozom. Ez az ideál, azt hiszem, gyakorlati. A mi országunkban ez az Szemölcsöt, felesleges hajszálakat fájdalom nélkül örökre eltávolítunk. Olaj gőzöléssel készült állandó hajhullámaink hat hónapig eltartanak. Mindenféle hajmunkát elvállalunk. Ondolálás, arcmassage, hajfestés és hajápolás a legújabb módszer szerint. Szépségápolási szereket és hajakat vidékre is szállítunk. Mi széppé tesszük, szépségét megőrizzük. Molnar’s Beauty Shop 215 EAST 86th STREET NEW YORK. Telephone Lenox 5823. EURÓPAI ÉS AMERIKAI KÖTVÉ- < NYÉK, ÉRTÉKPAPÍROK. — Fel- I világositás személyesen vagy levél utján ' JOHN BIRO & CO.j 2 Rector Street New York; Telefon: Whitehall 3630. ideál azt jelenti, hogy az amerikaiaknak, mint népnek, szakitani kell a nemzeti előítélettel és aszerint kell értékelnie az idegent, a mi és a mire viszi. Az amerikaiak azonban általában kemény fejű és józan itéletü emberek. Mint Szent Tamás, csak abban hisznek, amit látnak. Jó vásárlók, de jól megnézik a dolgokat, mielőtt a pénzüket valamibe befektetik. A világ népeit, hogy kereskedelmi kifejezéssel éljek, “el kell adni” Amerika számára. A.nemzet tömegei nem érnek rá arra, hogy idegen nyelveket tanuljanak. Én, aki eredetileg magam elé tűzött nyelvekből oly keveset tanultam meg és aki tudom, hogy ezeket is mily hatalmas munkával sajátitottam el és nem egyet közülök csak tökéletlenül — megértem, hogy amig világnyelvek léteznek, a másik nemzet tömegei soha sem fogják ezeket a nyelveket megtanulni. Hogy értse meg akkor az amerikai nemzet a közötte élő idegenek néma millióit? (Folytatása és vége a jövő számban) MEGÍRTA MÁR LEVELÉT? I Ha még nem, írja meg néhány sorban a nevét és óhazai címét annak a hozzátartozójának, akit ki szeretne hozatni, ha a bevándorlási törvényt megváltoztatják és a kvótán felül jöhetnek majd Amerikába a nem polgárok legközelebbi hozzátartozói. Bizalommal fordulhat hozzánk. RÜTTKAY JENŐ BANKHÁZA 106 AVE. B. NEW YORK, N. Y.
