A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1925-02-28 / 9. szám
A HÉT 7 ARTHUR BRISBANE •__________________________ ) A HÉT SZÁMÁRA IRTA: KERTÉSZ ERNŐ. Egyike vagyok annak a — nem tudom — húsz egynéhány milliónak, akik szorgalmasan, nap-nap után végigolvassák Arthur Brisbane minden egyes sorát. Ha mást az újságban nem is, ezt igen. Nem azért, mintha tán a tudományszomjamat — ha egyáltalán van — csilapitaná. Azért sem, mintha — mondjuk -— kételyek okozta gyötrődések elől keresnék nála menekülést. Mégis érdekel. Kétségtelenül a ma élő amerikai irók, helyesebben talán; ujságirók, egyik legelőkelőbbike. Tudott dolog, hogy sorait aranynyal fizetik. Az újság az ő legdiszesebb helyével kedveskedik neki. Legelői, a graftelések, a házasságtörések előtt találod már Mr. Brisbane nevét s minden bizonyára nem volna igy, ha nevével jelzett Írásai nem vonzanák az olvasók miliónyi tömegét. Ha a megkeresett pénzben, vagy akár csak az olvasók számszerű tömegekben (pedig ez már valamelyest számit) tükröződnék vissza egy izó lelkének nagysága, minden időkre szóló értéke, mondanivalóinak maradandósá-Húsvéti Pénzkűldés A CÍMZETTEKNEK a Magy. Kir. Posta utján készpénz amerikai dollárokban a kezeikbe kézbesítik a küldeményeket. A címzetteknek nem kell a bankba szaladgálni. Ruttkay Jenő bankháza utján örvendeztesse meg hozzátartozóit húsvéti pénzküldeménriyel — — — — Most küldje a pénzt hogy hozzátartozóinak alkalma legyen a dollárokat jól felhasználni és azt vásárolni, amire szükségük van. — — — — — Ruttkay Jenő BANKHÁZA 106Ave. B, New York HAJÓJEGYEK KÖZJEGYZŐ ga, akkor a mi Arthur Brisbane-unk egy a felhőkön is túlnőtt, isteni magasságokat elért Írója volna nemcsak az itt élő amerikai nemzetnek, hanem talán közös kincse az| egész emberiségnk. Pedig mindannyian érezzük, hogy nem az, Oh, távolról sem az. És most, mielőtt tovább mennék, engedtessék meg nekem egy kis kitérés. Ha úgy tetszik: subjektiv gyöngeség. Nem tudom Arthur Brisbane-t olvasni anélkül, hogy eszembe ne jutna ifjúkorom rég eltemetett szerelme, szent imádata, alázatos hódolata: Tóth Béla. Sokan vagyunk még itt, akik emlékszünk reá. Akik kortyonként ittuk minden sorát, áhítattal és gyönyörűséggel. Szerepe, ha szabad ezt a szót Tóth Bélával kapcsolatosan használnom, ott és akkor, ama pesti újság mellett, sok ban emlékeztet Arthur Brisbane itteni szerepe. Egy politikai párt direktíváit tartó újság hasábjain, szabadon, minden korlátozás nélkül, függetlenül neki minden idegen szempontoktól, adhatta mondanivalóját. Ha jól tudom, a magyar újságírás történetében ő az első, akit sorjáért fizetnek. Nyelve tökéletes, tudása bámulatosan sokoldalú. Ám ezek oly tulajdonságok, amelyek ama bizonyos újság akkor hatalmas olvasótáborának egy kisebb részét tudták volna csak lekötni. Igaz; a kulturáltabbakat, az irásmüvészet értékelésére alkalmasabbakat. Azonban: mégis csak a keveseket. Ám ő — ezt tudva tudjuk — a tömegeknek irt. Helyesebben: Írásai, anélkül, hogy azokban a művészet, a színvonal, a meggyőződés rovására — akárcsak ideig óráig is — engedményeket észlelhettünk volna, elérték az ovasótábor legalsóbb rétegeit is. Azokat az “Esti Levél”-eket várták. Kíváncsian. Türelmetlenül és sóvárogva, valahogy rabul ejtett bennünket. Éreztük benne az embert, az életet szerető lélek melegét. Igen gyakran a szevedély, a lelkesedés egekig felcsapó tüzét. És (ami talán leg jobban magyarázza a tömegekre való hatását) keresztül csillámlőtt azokon a sorokon mindig és mindenkoron a jóhiszemű meggyőződés. Valahogy éreztük, hogy aki ezeket a sorokat irja, hiszi is — és fanatikusan hiszi 1— mindazt, amit ir....... Nem tehetek róla, ezt az érzést erősen nélkülözöm Arthur Brisbane olvasásakor. Emlékszem egyszer (sajnos, nem tettem-el magamnak s igy szórulszóra nem tudom most idézni) Rabindranath Tagoret, az indus költőt leckézteti. A keletnek ez a világhíres Írója úgy nyilatkozott akkoriban, hogy nem szereti Amerikát, mert idegen neki, sőt gyűlöletes az a kalmár szellem, amely oly mélyen beleidegződött az amerikai életbe. Hát Mr. Brisbane-nek erre körülbelül ennyi — és csak ennyi — volt a mondanivalója: “Never mind,” mi amerikaiak maradjunk csak ilyenek. A külömbség szemmellátható. Mi szabadok vagyunk, a háromszáz milliónyi India szegény és nyomorult. Mi felvilágosodottak és müveitek vagyunk, ott sötét babonában tévelyegnek az emberek..........” Vájjon jóhiszemű beszéd-e ez? Vájjon, ha ezek a ténymegállapítások nagyjában meg is felelnek a valóságnak, nem megtévesztés-e az ilyen csoportosítása a dolognak? .Egészen bizonyos, hogy Arthur Brisbane tisztában van az okok és okozatok finom szövevényével s ha a felületes olvasó talán nem is, de ő, oh ő nagyon jól tudja, hogy azt a szabadságot, amit Amerika ma élvez, a mai kalmár szellemmel megfertőzött Amerika semmiképen sem tudta volna kiküzdeni. Vagy legalább is nem nagyon valószinii, hogy tudta volna kiküzdeni. Ehhez Washington, Jefferson avagy Lincoln nagyszerű generációjára volt szükség. Ezeknek az Amerikájától bizonyára nem idegenkednék Tagore sem. Az az Amerika égé szén bizonyos, hogy nem volna gyűlöletes Tagore előtt sem. Pe dig mindaz, ami a ma Amerikájában szép és vonzó, csak annak a generációnak az öröksége. És mindaz, ami gyűlöletes, mindaz, ami elfordulás az ideáloktól, mindaz, ami nyilvánvaló és precízen kimutatható tagadása a jóságnak és szépségnek, már csak a mai Amerika bántó és szomorú szerzeménye....... Mindezt nagyon jól tudta Brisbane, ám ez nem tartja őt vissza attól, hogy nagyképűen ne leckéztesse Tagorét, a költőt, hogy ugyanakkor olcsó kendőzéssel ne hízelegjen a dagadó amerikai faji öntudatnak. Ignotus mondja egy helyen, Amerikáról írván, hogy Isten őrizze a világot az amerikai civilizáció elterjedésétől. Az észvesztő iram közben, amelyet az élet javaiért kell itt folytatnia az embernek, elsikkad maga az élet....... Ezt nem látja Brisbane, vagy inkább: nem akarja látni. A prosperitás mögött, a gyárak gomolygó füstje mögött, a naponként ezerszám szaporodó száguldó autók mögött nem látja a vívódó emberi lelket és sorai között nem bukkantam még egy őszinte hangra a küzdő, az erőtlenül csetlő-botló ember vérző szenvedéseivel szemben. Föl nem mérhető csapásnak tartom ennek a tagadhatatlanul mesteri tolinak óriási hatását az amerikai közönségre. Importálunk a világ minden részéből Különösen Magyarországból, Németországból és Schwájc------------- ból. ------------Valami mindenki Ízlésére. A legválasztékosabb csemegék, Candy, Cigaretták, Parfümök az elképzelhető legnagyobb választékban, KIZÁRÓLAG IMPORTÁLT ÁRUK. Látogasson meg bennünket, ha New Y orkban lakik. írjon árjegyzékért, ha------------- vidéki —--------Bármit is választ, elszállítjuk a lakásába postacsomagban az Egyesült Államok és Canada bármely részébe. IDEAL SPECIALTY HOUSE 1505—3rd Av. NewYork 85-ik utca és 3-ik Ave. sarkán. Ti
