A Hét, 1924 (1. évfolyam, 1-42. szám)
1924-12-27 / 42. szám
2 A HÉT A LEGSZEBB ÚJÉVI AJÁNDÉK EGY BETÉT KÖNYV. LEPJE MEG HOZZÁTARTOZÓIT EGY BETÉT KÖNYVVEL, MIÁLTAL TAKARÉKOSSÁGRA FOGJA INDÍTANI ŐKET. KISS EMIL BANKHÁZA 133 SECOND AVE., NEW YORK. nitói Bank szanálása közben, nem akarta másik intézete válságát megérni. Kön.vünulonián.vokat gyűjtenek Haller István részére. Elutazása előtt barátai mozgalmat indítottak abból ii célból, hogy kisebb nagyobb pénzbeli adományokkal enyhítsék anyagi gondjait. Zsirkay János nemzetgyűlési képviselőt bizták meg az iv körözésével, aki azonnal hozzá is látott a munkához. Néhány nap múlva azonban kiderült, hogy Haller Istvánon nem akarnak segíteni éppen azok, akikkel valamikor nagyon jó barátságban volt s akikkel együtt oly harciasán küzdött a kurzus szolgálatában. Nem szaporodtak az aláírások s csakhamar megállapították, hogy ezen az utón nem lehet jelentősebb pénzösszeget előteremteni. Ezért szívesen fogadta azt az ajánlatot, amelynek az alapján kimehetett Amerikába. Erre az útra nemcsak azért volt szüksége, hogy elfeledtesse a Tanítói Bank körül való szereplését, hanem módját kínálja, hogy anyagilag is rendbehozza magát. Haller István utjának ugyanis a következő a története. A pápa szentévet hirdetett és hivő katolikusok, ha tehetik, kötelességüknek ismerik, hogy elzarándokoljanak Rómába. Minden magasztossága mellett van ennek a zarándokolásnak üzleti része is. Ha például tömegek zarándokolnának az Újvilágból a szentvárosba, úgy nagyszerű üzletet csinálnának a hajósvállalatok. Ezt az üzleti lehetőséget felismerte Szabó József trentoni magyar plébános és elhatározta, hogy üzleti ötletét gyümölcsöztetni fogja, ö az amerikai magyarokat szeretné rávenni arra, hogy zarándokoljanak el Rómába és erre annál inkább rávehetőknek tartja az óceánon túl élő sziilőföldieit, mert bátran felteheti, hogy a zarándokút befejezése után ezek az amerikai magyarok régi hazájukba is elfognak látogatni. Szabó plébános ezért eljött Budapestre. Ideérkezésének célja az volt, hogy megállapodjék a fővárosban irodát tartó hajósvállalatokkal és keressen egy ékesszavu agitátort, aki az amerikai magyarokat e kettős útra bátorítsa. A hajósvállalatokkal Szabó plébános csakhamar megegyezésre jutott. Ennek különösebb akadálya amúgy sincs, mert a hajósvállalatok bárkinek fizetnek tizenöt százalékot a hajójegy árából, aki utast szerez nekik. Ebben az esetben, hogy tömegek utazását helyezte kilátásba a trentoni plébános, ennél is nagyobb províziót ajánlottak föl és megállapodtak abban. hogy az amerikai magyaroknak a Rómához legközelebb eső olasz kikötőbe és onnan Triesztbe való szállításért, hogy Magyarországra eljussanak, továbbá a visszautazás fejében háromszázötven dollárt fognak számítani. Ezeknek az utazásoknak különben a hajóvállalatok az amerikai magyar lapokban nagyon csábitó hirdetésekben csinálnak propagandát. Haller István Szabó plébános üzletébe belekapcsolódott, mert nagyon könnyű kiszámítani, hogy siker esetében milyen hatalmas vagyont kitevő összeghez juthat. A siker teljesen Hallertől függ, az ő agitatórius tehetségén múlik, hogy hányán indulnak el a zarándokúira. A volt miniszter még nem érkezett meg Amerikába, de már hirdetik odajövetelét. Azt hirdetik, hogy a magyar katolikusok vezéralakja fogja az amerikai magyar telepeket meglátogatni, gyűléseket rendezni és a zarándokút magasztosságáról a híveket meggyőzni. De van ezzel párhuzamosan egy másik akció is, amely fel akarja világosítani az amerikai közvéleményt Haller igazi szerepléséről és arról a buzgalmáról, amelyet a magyar propaganda minisztériumban a “kajla fülekről”, később pedig a közoktatásügyi minisztériumban a numerus clau. susról kifejtett. A konkurrens zarándokút. Sajátságos módon, egy nappal Az Újság cikkének megjelenése után egy másik lap, a “Magyarország már közli, hogy Halleréknak konkurrensük akadt Amerikában. A cikket a lap new yorki tudósítója irta, aki értesülésünk szerint maga is katolikus ember és a katolikus ügyekről kitünően van informálva. A cikk a következőket mondja: Hónapok óta nagy mozgalmak vannak az amerikai magyar kotolikusok körében. A karácsonykor kezdődő Szent Évben római zarándokútokat akarnak szervezni, és mindenütt megindult az agitáció, hogy az amerikai katolikusok minél nagyobb tömegben vegyenek részt ezen a zarándok utón. Ismeretes, hogy ebben az ügyben Szabó János trentoni plébános néhány hónappal ezelőtt Magyarországon járt és itt különböző körökkel folytatott tárgyalásokat. Tárgyalt a hajóstársaságok ügynökségeivel, akikkel bizonyos megállapodásokat is kötött, de tárgyalt a hercegprímással és környezetével is és a hercegprímás hir szerint meg is Ígérte erkölcsi támogaátsát a zarándokúihoz. Ezzel az Ígérettel és ezenkívül még valamivel utazott vissza Szabó János plébános Amerikába. Ez a még valami a Haller Istvánnal történt megegyezés volt, amely szerint Haller István is kijön Amerikába és itt belekapcsolódik Szabó plébános mozgalmába, bejárja a magyar telepeket, mindenütt agitálni fog a zarándokút érdekében. Itt Amerikában nem szégyen az, ha valaki üzletet csinál és bizony ebben a zarándok útban is van üzlet. Az amerikai magyar kato. likusság az egyetlen terület, ahol üzleti szempontból még nem teljesen kilátástalan a helyzet. Minden más amerikai magyar üzlet nagyon rossz már. • Egyszóval Haller István azért jött Amerikába, hogy itt bejárja a magyar telepeket és gyűjtse a jelentkezőket a zarándok útra. A siker reményére Szabóval együtt annál több okuk volt, mert hiszen az amerikai katolikus papság legutóbbi konvencióján, amit Toledoban tartották movernber lt-én és amelyen az amerikai magyar papságnak mintegy harmadrésze megjelent, tárgyalták az 1925. évi római zarándokutat is. A konvenció háláját és elismerését fejezte ki Szabó János plébánosnak az eddigi munkájáért és megígérte, hogy a konvención megjelent minden plébános a saját plébániája területén minden buzgalommal oda fog hatni, hogy minél többen vegyenek részt a szentévi zaránádoklatban. Yárailanul azonbban zavaró momentum is támadt, egy másik mozgalomban, amelyet egy másik katolikus pap indított meg. Az egyik New York környéki kis egyházközség plébánosa ugyanis, körülbelül Szabó Jánossal egyidőben elhatározta, hogy ő is szervez egy zarándokutat Rómába és Magyarországba. Ez a plébános nem jött ugyan el Magyarországra, ellenben a következő érdekes megoldásra határozta el magát. Ki akar bérelni egy egész hajót a római útra és ezen a hajón egységes áron akarja szállítani a magyar zarándokokat. Értesülésünk szerint tárgyalásokat is kezdett a hajóstársaságokkal és most folynak a végső megbeszélések arról, hogy melyik hajót bérelje ki a plébános. Ila ez az akció sikerül, vagy egyáltalában végrehajtási stádiumba jut, akkor könnyen nimeglehet, hogy kellemetlen konkurrenciát fog okozni a Szabó János—Haller István-féle zarándok-akciónak. A helyzet ugyan is az. hogyha z az utat nem a főszezonban csinálják, akkor nagyon olcsón bérelhet ki a plébános egy hajót és azon olcsóbban szállíthatja zarándokait. mint Szabó Jánosék. Az amerikai magyarság érdeklődve nézi a két akció versenyét, mert bizonyos az, hogy az amerikai magyar katolikusok meleg szívvel vesznek részt a Szent Év ünnepeiben és üzleti szempontokon felül emelkedő vallásos áhítattal mennek el Rómába. A katolikus papság Grosz plébános mellett. Grosz Ferenc roeblingi plébános tehát, aki a konkurrens zarándokutat rendezi, már Haller kiérkezése előtt foglalkozott azzal a gondolattal, hogy ezt a második számú zarándokutat megcsinálja, az ellenséges fogadtatás pedig, amellyel Haller itt találkozott a katolikus papság részéről, megerősítette őt abban a feltevésében, hogy az amerikai (Folytatás az 5:ik oldalon.) * ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------— írjon hozzám levelet! és írja meg ebben a levélben a nevét és óhazai cimét annak a hozzátartozójának, akit ki szeretne hozatni, ha a bevándorlási törvényt megváltoztatják és a kvótán felül jöhetnek majd Amerikába a nem polgárok legközelebbi hozzátartozói. Bizalommal fordulhat hozzánk. RUTTKAYJENŐ BANKHÁZA 106 AVE. B. NEW YORK, N. Y.
