A Hét, 1924 (1. évfolyam, 1-42. szám)

1924-12-27 / 42. szám

2 A HÉT A LEGSZEBB ÚJÉVI AJÁNDÉK EGY BETÉT KÖNYV. LEPJE MEG HOZZÁTARTOZÓIT EGY BETÉT KÖNYVVEL, MIÁL­TAL TAKARÉKOSSÁGRA FOGJA INDÍTANI ŐKET. KISS EMIL BANKHÁZA 133 SECOND AVE., NEW YORK. nitói Bank szanálása közben, nem akarta másik intézete válságát meg­érni. Kön.vünulonián.vokat gyűjtenek Haller István részére. Elutazása előtt barátai mozgalmat indítottak abból ii célból, hogy kisebb nagyobb pénzbeli adományokkal eny­hítsék anyagi gondjait. Zsirkay Já­nos nemzetgyűlési képviselőt bizták meg az iv körözésével, aki azonnal hozzá is látott a munkához. Néhány nap múlva azonban kiderült, hogy Haller Istvánon nem akarnak segíte­ni éppen azok, akikkel valamikor na­gyon jó barátságban volt s akikkel együtt oly harciasán küzdött a kur­zus szolgálatában. Nem szaporodtak az aláírások s csakhamar megállapí­tották, hogy ezen az utón nem lehet jelentősebb pénzösszeget előteremte­ni. Ezért szívesen fogadta azt az aján­latot, amelynek az alapján kimehe­tett Amerikába. Erre az útra nemcsak azért volt szüksége, hogy elfeledtesse a Ta­nítói Bank körül való szereplé­sét, hanem módját kínálja, hogy anyagilag is rendbehozza magát. Haller István utjának ugyanis a következő a története. A pápa szent­évet hirdetett és hivő katolikusok, ha tehetik, kötelességüknek ismerik, hogy elzarándokoljanak Rómába. Minden magasztossága mellett van ennek a zarándokolásnak üz­leti része is. Ha például tömegek zarándokolná­nak az Újvilágból a szentvárosba, úgy nagyszerű üzletet csinálnának a hajósvállalatok. Ezt az üzleti lehető­séget felismerte Szabó József trento­­ni magyar plébános és elhatározta, hogy üzleti ötletét gyümölcsöztetni fogja, ö az amerikai magyarokat sze­retné rávenni arra, hogy zarándokol­janak el Rómába és erre annál in­kább rávehetőknek tartja az óceánon túl élő sziilőföldieit, mert bátran fel­teheti, hogy a zarándokút befejezése után ezek az amerikai magyarok régi hazájukba is elfognak látogatni. Szabó plébános ezért eljött Budapest­re. Ideérkezésének célja az volt, hogy megállapodjék a fővárosban irodát tartó hajósvállalatokkal és keressen egy ékesszavu agitátort, aki az ame­rikai magyarokat e kettős útra báto­rítsa. A hajósvállalatokkal Szabó plébá­nos csakhamar megegyezésre jutott. Ennek különösebb akadálya amúgy sincs, mert a hajósvállalatok bárki­nek fizetnek tizenöt százalékot a ha­jójegy árából, aki utast szerez nekik. Ebben az esetben, hogy tömegek uta­zását helyezte kilátásba a trentoni plébános, ennél is nagyobb províziót ajánlottak föl és megállapodtak ab­ban. hogy az amerikai magyaroknak a Rómához legközelebb eső olasz ki­kötőbe és onnan Triesztbe való szál­lításért, hogy Magyarországra eljus­sanak, továbbá a visszautazás fejé­ben háromszázötven dollárt fognak számítani. Ezeknek az utazásoknak különben a hajóvállalatok az amerikai magyar lapokban nagyon csábitó hirdetések­ben csinálnak propagandát. Haller István Szabó plébános üz­letébe belekapcsolódott, mert nagyon könnyű kiszámítani, hogy siker esetében milyen hatalmas vagyont kitevő összeghez juthat. A siker teljesen Hallertől függ, az ő agitatórius tehetségén múlik, hogy hányán indulnak el a zarándokúira. A volt miniszter még nem érkezett meg Amerikába, de már hirdetik oda­­jövetelét. Azt hirdetik, hogy a ma­gyar katolikusok vezéralakja fogja az amerikai magyar telepeket meg­látogatni, gyűléseket rendezni és a zarándokút magasztosságáról a híve­ket meggyőzni. De van ezzel párhuzamosan egy másik akció is, amely fel akarja világosítani az amerikai közvéle­ményt Haller igazi szerepléséről és arról a buzgalmáról, amelyet a magyar propaganda miniszté­riumban a “kajla fülekről”, ké­sőbb pedig a közoktatásügyi mi­nisztériumban a numerus clau. susról kifejtett. A konkurrens zarándokút. Sajátságos módon, egy nap­pal Az Újság cikkének megjele­nése után egy másik lap, a “Ma­gyarország már közli, hogy Hal­­leréknak konkurrensük akadt Amerikában. A cikket a lap new yorki tudósítója irta, aki értesü­lésünk szerint maga is katolikus ember és a katolikus ügyekről kitünően van informálva. A cikk a következőket mondja: Hónapok óta nagy mozgalmak van­nak az amerikai magyar kotolikusok körében. A karácsonykor kezdődő Szent Évben római zarándokútokat akarnak szervezni, és mindenütt megindult az agitáció, hogy az ame­rikai katolikusok minél nagyobb tö­megben vegyenek részt ezen a zarán­dok utón. Ismeretes, hogy ebben az ügyben Szabó János trentoni plébá­nos néhány hónappal ezelőtt Magyar­­országon járt és itt különböző körök­kel folytatott tárgyalásokat. Tár­gyalt a hajóstársaságok ügynöksé­geivel, akikkel bizonyos megállapo­dásokat is kötött, de tárgyalt a her­cegprímással és környezetével is és a hercegprímás hir szerint meg is Ígér­te erkölcsi támogaátsát a zarándok­úihoz. Ezzel az Ígérettel és ezenkívül még valamivel utazott vissza Szabó Já­nos plébános Amerikába. Ez a még valami a Haller Istvánnal történt megegyezés volt, amely szerint Hal­ler István is kijön Amerikába és itt belekapcsolódik Szabó plébános moz­galmába, bejárja a magyar telepeket, mindenütt agitálni fog a zarándokút érdekében. Itt Amerikában nem szégyen az, ha valaki üzletet csinál és bizony ebben a zarándok útban is van üzlet. Az amerikai magyar kato. likusság az egyetlen terület, ahol üzleti szempontból még nem tel­jesen kilátástalan a helyzet. Minden más amerikai magyar üzlet nagyon rossz már. • Egyszóval Haller István azért jött Amerikába, hogy itt bejárja a ma­gyar telepeket és gyűjtse a jelentke­zőket a zarándok útra. A siker reményére Szabóval együtt annál több okuk volt, mert hiszen az amerikai katolikus papság leg­utóbbi konvencióján, amit Toledo­­ban tartották movernber lt-én és amelyen az amerikai magyar pap­ságnak mintegy harmadrésze meg­jelent, tárgyalták az 1925. évi római zarándokutat is. A konvenció hálá­ját és elismerését fejezte ki Szabó János plébánosnak az eddigi munká­jáért és megígérte, hogy a konven­ción megjelent minden plébános a saját plébániája területén minden buzgalommal oda fog hatni, hogy minél többen vegyenek részt a szent­­évi zaránádoklatban. Yárailanul azonbban zavaró mo­mentum is támadt, egy másik mozgalomban, amelyet egy másik katolikus pap indított meg. Az egyik New York környéki kis egy­házközség plébánosa ugyanis, kö­rülbelül Szabó Jánossal egyidőben el­határozta, hogy ő is szervez egy za­rándokutat Rómába és Magyaror­szágba. Ez a plébános nem jött ugyan el Magyarországra, ellenben a következő érdekes megoldásra hatá­rozta el magát. Ki akar bérelni egy egész hajót a római útra és ezen a hajón egységes áron akarja szállítani a magyar zarándokokat. Értesülé­sünk szerint tárgyalásokat is kezdett a hajóstársaságokkal és most foly­nak a végső megbeszélések arról, hogy melyik hajót bérelje ki a plé­bános. Ila ez az akció sikerül, vagy egy­általában végrehajtási stádiumba jut, akkor könnyen nimeglehet, hogy kellemetlen konkurrenciát fog okoz­ni a Szabó János—Haller István-féle zarándok-akciónak. A helyzet ugyan is az. hogyha z az utat nem a főszezonban csi­nálják, akkor nagyon olcsón bé­relhet ki a plébános egy hajót és azon olcsóbban szállíthatja za­rándokait. mint Szabó Jánosék. Az amerikai magyarság érdeklőd­ve nézi a két akció versenyét, mert bizonyos az, hogy az amerikai ma­gyar katolikusok meleg szívvel vesz­nek részt a Szent Év ünnepeiben és üzleti szempontokon felül emelkedő vallásos áhítattal mennek el Rómába. A katolikus papság Grosz plébános mellett. Grosz Ferenc roeblingi plébá­nos tehát, aki a konkurrens za­rándokutat rendezi, már Haller kiérkezése előtt foglalkozott az­zal a gondolattal, hogy ezt a má­sodik számú zarándokutat meg­csinálja, az ellenséges fogadta­tás pedig, amellyel Haller itt ta­lálkozott a katolikus papság ré­széről, megerősítette őt abban a feltevésében, hogy az amerikai (Folytatás az 5:ik oldalon.) * ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------— írjon hozzám levelet! és írja meg ebben a levélben a nevét és óhazai cimét annak a hozzátartozójának, akit ki szeretne hozatni, ha a bevándorlási törvényt megváltoztatják és a kvótán felül jöhet­nek majd Amerikába a nem polgárok legközelebbi hozzátartozói. Bizalommal fordulhat hozzánk. RUTTKAYJENŐ BANKHÁZA 106 AVE. B. NEW YORK, N. Y.

Next

/
Thumbnails
Contents