A Hét, 1924 (1. évfolyam, 1-42. szám)
1924-12-20 / 41. szám
A HÉT 9 S a bányatársaságok, amelyek kénytelenek a mai kor igényeinek megfelelő életalkalmakat nyújtani az embereknek, mindenütt gondoskodtak megfelelő helyiségekről, hogy az egyleti élet és a társas érintkezés annál könnyebben fejlődhessék. A bányásznak az otthona is olyan most már, az utolsó öt-tiz évben, hogy abban kényelmesen fogadhat vendégeket és igy minden külső lehetősége meg van a barátaival való érintkezésre. Azokon a bányatelepeken, amelyeken legalább ötven magyar él együtt, legalább háromnégy egyletnek van osztálya, és részben ezeknek a gyűlései, részben ezeknek a mulatságai bő alkalmat nyújtanak az érintkezésre és szórakozásra. Az egyleti életben az utolsó öt évben egyébként nagyon érdekes elváltozás észlelhető, legalább a bányaplézek magyarjai közt. Régebben a társas érintkezést az egyleti gyűlések hozták létre elsősorban és legfőképen. A magyarok nagy része megjelent a gyűléseken, ahol részben egyleti politikával, részben másfajta, leginkább magyar politikával töltötték az idejük javarészét. Az utolsó évek annyira kiművelték magyarjainkat, hogy az egyleti politika mindjobban elmarad az egyleti életből és ma már a magyar bányász az egyletét leginkább annak tekinti, ami — biztositó intézetnek. Régebben megtiszteltetésnek tekintették az egyleti tisztségeket és törték érte magukat az emberek, ma még mindig megtiszteltetés az egyleti tisztség, de most már nem annyira szónoklásból, mint komoly munkából áll a tisztség és menekülnek előle, akik tudnak. A hazai politika nem érdekli többé Amerika magyarjait, vagy legalább is nem érdekli őket annyira, amennyire az régebben belefeküdt az életünkbe. Mindjobban realizáljuk mindannyian^ hogy mi Magyarországtól végkép elszakadtunk és hogy az amerikai magyarság mit sem számit Magyarország politikai életében. Itt-ott megkísérlik, hogy az amerikai politika iránt ébreszszenek érdeklődést, de politikai alakulataink inkább csak szövet.Megjött az újság!___ ségi választások-előtti időleges kisérletezésekbe fúlnak. Itt-ott osztálypolitikára, osztjállyharcra szervezik a bányászokat, de sem a szocialisták, sem a náluknál aggreszivabb rohammal dolgozó kommunisták a magyar bányászok közt állandó érdeklődést nem tudnak küzdelmeik számára biztosítani. Az egyletek igy inkább mulat ságokat rendeznek, hogy tagjaiknak társas érintkezésre és szórakozásra lehetőséget nyújtsanak és ezeknek a mulatságoknak a számát az italtilalom egy csöppet sem csökkentette. Talán inkább azt mondhatnánk, hogy a prohibició kezdetétől a mulatságok száma egyre emelkedik; lehet azért, mert azóta több az aprópénz a háznál, lehet azért, mert a mulatságok javarészén mégis csak megakad holmi kis cider, vagy más aféle félig-nedves ital. A szinielőadások száma napról-napra növekszik, s különösen gyakori a magyar gyermek előadás a bányaplézeken; a magyar bányászok öntudaton aluli küzdelme, hogy a gyermekeiket magyaroknak tartsák. Persze eredménytelen a küzdelem. Nagy számban szervezték a bányák között a zenekarokat, sok helyen találunk esti iskolákat és akármilyen furcsán hangzik is a dolog, még az esti iskolák is gyakrabban a társas érintkezést szolgálják, mint a tanulási lehetőséget. Tisztában vagyok vele, hogy ez a kijelentés nagyon merész és hogy az esti iskolákat járó bányász ezt maga sem tudja, de öntudatlanul is Kober Leó rajza. a társaságot keresi majdnem valamennyi, mikor az esti iskolát látogatja. Az élénk társasélet még amennyire-annyira együtt tartja a két nemzedéket, mert részben a magyar bányászok amerikai gyermekei még szívesen táncolják a csárdást, részben az amerikai magyar belesimul gyermekének amerikai izü szórakozási alkalmaiba; és amig az apa és fiú az élet komoly kérdéseiről különbözőképen gondolkoznak addig a szórakozásban találkoznak és együtt vannak, amennyire két nemzedék egymással együtt lehet és együtt érezhet. A bányatelepek amerikai születésű lakosságának természetesen meg van a maga szórakozása, s a maga társas élete és ebbe — akarva, nem akarva — némi-
