A Hét, 1924 (1. évfolyam, 1-42. szám)
1924-12-13 / 40. szám
2 A HÉT Természetesen azt maga Szabó plébános is tudta, hogy se Haller, se Schlachta szervező munkájára a szentévi zarándokút előkészitésénél szükség nincs. Se Schlachta, se Halier soha életükben nem voltak Amerikában, sejtelmük sincs se az amerikai viszonyokról, se az amerikai magyarságról és ha Szabó páternek szervezőkre van szüksége, akkor sokkal könnyebben találhatott volna segítőket az amerikai magyar katolikus papok között, akik könnyebben rá tudták volna venni híveiket arra, hogy vegyenek részt ezen a zarándokláson, mint Haller István vagy Schlachta Margit, akik azt se tudják, hogy kell beszélni az amerikai magyarokkal? A fajvédő csoport azonban nagy dolgokat helyezett kilátásba Szabó plébánosnak, akinek aktiv szerepet ígértek a magyar politikában arra az esetre, ha nemcsak Rómába, hanem Pestre is elzarándwkoltatja az amerikai magyarokat, még pedig Haller István vezetése alatt. így alakult ki Haller terve, amely röviden összefoglalva a következő: Amerikában pénzt fog gyűjteni az amerikai magyaroktól, azonkívül részt kap abból a profitból is, amelyet a zarándokút rendezői ezen a New York—Róma—Budapest-i kiránduláson csinálnak. Mert ugyebár, azzal mindenki tisztában van, hogy a zarándokút szentéletű főrendezője pénzt akar csinálni minden zarándokutason, mint ahogy Marczinkó is pénzt csinált minden szeretetcsomagon. A gyűjtött pénz egy része a pártkasszáé a másik része Halleré. A zarándokokat Haller vezeti Budapestre, ott tüntet velük és mértékadó helyeken arra fog hivatkozni, hogy az egész amerikai magyarság mögötte áll. Ha ez a terv sikerül, Haller egy csapásra több legyet üt. Először: kárpótolja magát súlyos tőzsdei veszteségeiért és pénzhez jut. Másodszor: pénzt hoz a pártkasszának. Harmadszor — és ez a legfontosabb — amerikai sikerei alapján ő lesz az ébredők, a fajvédők vezére és a lejárt, erkölcsileg kompromittált politikus megint szerephez juk a magyar politikában. HALLER A KATOLIKUS ALSÓPAPSÁG ELLENSÉGE. Valószínű, hogy Haller odakünn mindezeket a célokat el fogja majd hallgatni, valamint itthoni szereplését is le fogja tagadni. Az sincs kizárva, hogy Amerikában, ha a szükség igy hozza magával, liberális húrokat fog pengetni. Azt tartja Haller is, mint a jezsuiták: a cél szentesíti az eszközöket. Annál inkább fel lehet tételezni róla, hogy egész itthoni szereplését letagadja, mert ennek az embernek, aki közismert hazug, senki egy szavát sem 'hiszi el. Jellemző egyébiránt Hallerre, hogy nemcsak a zsidókat, a szabadkőműveseket és a munkásokat üldözte, hanem elárulta a katolikus autonómiát, az alsó papság érdekeit is, nem is szólva a protestánsokról, akik ellen a legcsunyább aknamunkát folytatta. Talán most, hogy az amerikai magyarság megismeri Haller tervét a maga valóságában, most, hogy belé lát a kuliszák mögé és tisztában van azzal, mi rejlik — nem a római, hanem a budapesti — zarándokút mögött, nem fog felülni Hallernek és nem nyújt segédkezet ahhoz, hogy az ő pénzén legyen vezető politikus Haller Istvánból, aki az amerikai magyarságot szemelte ki arra, hogy őt az erkölcsi halálból feltámaszsza. Herczeg Ernő. íme: ez a célja Haller Istvánnak, ezért jött ide Haller és ezért van itt közöttünk Schlachta Margit, a magyar munkásságnak, a magyar földmivesnek, a magyar szabadkőművességnek, a magyar alsó papságnak ez a két gyűlölt ellensége. Az amerikai magyarság anyagi és erkölcsi erejét akarják kihasználni, az amerikai magyarság hátán akarnak felemelkedni vezető pozicióba Magyarországon, ahol a közmegvetés veszi őket körül és ahol erkölcsi halottaknak tartják őket. Ezek után talán szabad felvetni a kérdést: vájjon erre jó hát az amerikai magyarság? Vájjon az a szerepe, feladata, történelmi hivatása az amerikai magyarságnak, hogy a Magyarországon levitézlett politikai hiénák húzzák ki a pénzt a zsebéből, hogy ezzel a pénzzel azt a reakciót táplálják, amely kiüldözte őket az óhazából? Az amerikai magyarság négy évtizedes történetében is példátlanul áll ez a vakmerő és elképesztően pimasz “szkim”, hogy az amerikai magyar munkások és földmivesek pénzén akarják életre galvanizálni azt a magyar politikai rendszert, amely megfosztotta a politikai jogaitól, kizsákmányolta, internáló táborba csukatta és deresre huzattá a magyar földmivest és a magyar munkást. A felelősség pedig nemcsak Haliért és Schlachtát, a. pogrombetyárt és a deresnővért terheli, hanem azokat is, akik idehozatták ezt a két hiénát, akik azért zarándokoltatják el az amerikai magyarokat Rómába, hogy onnan Budapestre vigyék őket és ott úgy parádézzanak velük, mint az ő politikai táborukkal, párthiveikkel, akik Amerikában is lelkesednek Héj jasért, Hallerért és Schlachtáért. Egyetlen centet nem szabad adnia egyetlen amerikai magyarnak se ennek a két politikai hiénának. Az az amerikai magyar munkás vagy farmer vagy üzletember, aki akár pénzzel, akár azzal támogatja ezt a két embert, hogy Budapestre megy az ő vezetésük alatt, saját testvérei ellen ad fegyvert a magyar reakció két legutolsó képviselőjének. Minden cent, amit ezek elvisznek innen, arra lesz jó, hogy az amerikai dollárok segítségével még egyszer a hatalomra kerüljenek azok, akik a botbüntetést beiktatták a magyar törvénykönyvbe. AZ AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS PAPOK HALLERÉK ELLEN. Az amerikai magyar katolikus klérus e pillanatig nem is sejtette, hogy tulajdonképen mi az oka annak, hogy Szabó János Haliért és Schlachtát hozatta ki ide, hogy a “római” zarándokutat megszervezzék. Dacára ennek, az amerikai magyar katolikus papok túlnyomó része elitélte, legalább is érthetetlennek találta, hogy az amerikai magyar viszonyokkal nem ismerős magyar politikusokat kell idehozatni a római zarándokút szervezéséhez, ahelyett, hogy ehhez a munkához az amerikai magyar katolikus papokat vették volna igénybe. Súlyos visszatetszést kelt Haller és Schlachta szereplése és ilyen körülmények között az amerikai magyar katolikus papság legnagyobb része el van szánva arra, hogy a zarándokút szervezésének munkáját valóban teljesen átengedi Schlachta urhölgynek és Haller urnák, akik bizonyára jobban ismerik Szabó plébános szerint az amerikai magyar viszonyokat, mint a mi katolikus papjaink. Értesülésünk szerint az a nézet jutott kifejezésre az amerikai magyar katolikus papság körében, hogy van itt elég olyan pap, aki kiváló szervező tehetség, aki valóban az amerikai magyar katolikusságot képviseli és ezeket kellett volna felkérnie Szabó Jánosnak, hogy vegyenek részt a zarándokút megszervezésének munkájában, így például itt van többek között Csernitzky bridgeporti, Eördögh toledoi, Rickert clevelandi, Kovách detroiti plébános, akik valóban hivatva lettek volna arra, hogy rendezzék, szervezzék a római zarándokutat, mint ahogy minden katolikus pap a maga hitközségében elvégezhette volna a szervezési munkát a Haller-Schlachta társascég segítsége nélkül is. Ily körülmények között az amerikai magyar katolikus klérus túlnyomó többségében távol tartja magát a zarándokúitól. Most, hogy A HÉT leleplezése révén az amerikai magyar katolikus klérus tisztában lesz a zarándokút rejtett, valóságos céljával is, bizonyosra vesszük, hogy felháborodva fogják visszautasítani Haller és Schlachta beleavatkozását amerikai magyar katolikus ügyekbe s nem adják oda magukat arra, hogy az ő segítségük révén töltsék meg a fajvédő politika pártkasszáját Budapesten, az ő segítségükkel keressen Haller ur províziót a hajóstársaságoktól és kerüljön újra a nyeregbe az a magyar politikus, aki botrányos panamái miatt még az ébredő táborból is kikopott.
