A Hét, 1924 (1. évfolyam, 1-42. szám)
1924-03-15 / 1. szám
16-ik oldal A H É T rendkívül nagyszabású uj alakulások alapjait vesse meg. Az uj alakulások gondolata először egy évvel ezelőtt vetődött fel, mikor Krausz Simon első Ízben járt Amerikában. Jelenlegi tárgyalásai a legnagyobb sikerrel jártak. Sikerült Krausz Simonnak az, ami eddig soha magyar financiernek nem: felkeltette az érdeklődést Magyarország és magyarországi üzletek iránt azokban az amerikai pénzügyi körökben, amelyek ma nemcsak Amerika, hanem úgyszólván az egész világ gazdasági életének az irányítását kezükben tartják. Amerikai arányú terveinek a megvalósítása immár nagyon rövid idő kérdése. Jellemző Krausz Simon amerikai utjának sikerére és arra a mély hatásra, amelyet az amerikai üzletemberekre tett, hogy elutazása előtt a Bankers Club lakomát adott a tiszteletére, amelyen a többek között ott voltak: J. P. Morgan, Frederick W. Lamond, Otto H. Kahn, John D. Rockefeller jr., Cornelius Vanderbuilt jr., Morgan Li vermoore, stb. A lakomán Krausz Simon nagy beszédben ismertette Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetét. Természetes, hogy Krausz Simon amerikai tartózkodását felhasználta arra is, hogy Magyarországra felhívja az amerikai pénzügyi körök figyelmét. Valószínűleg ez adott okot arra a híresztelésre, hogy a magyar gazdasági életnek ez a kiválósága a magyar kölcsön dolgában járt volna Amerikában. MEGSZŰNT A MAGYARAMERIKAI BANK. A háború után néhány gazdag amerikai magyar Budapesten bankot alapított Magyar-Amerikai Bank név alatt. A bank igazgatói és főrészvényesei Barna Bertalan, Somlyó Arnold, Unger Bertram, Lóránt Samu és Dicker Sándor voltak, akik a háború alatt vagyont szereztek Amerikában. A bank elnöke Huszár Károly volt miniszterelnök lett, akinek nem annyira a bankszakmában való szaktudása volt értékes a részvényesek számára, mint a kormánykörökkel való kitűnő öszszeköttetése, valamint az a körülmény, hogy a keresztény párthoz tartozott, amit a főrészvényesekről nem lehetett mondani. A Magyar-Amerikai Bank magyaramerikai banküzletekre volt alapítva, azonban a magyar-amerikai banküzletek elmaradtak, ehelyett azonban a budapesti tőzsdén fejtett ki az igazgatóság igen értékes tevékenységet. A tőzsdén sokat keresett a bank és annál nagyobb meglepetést keltett különösen amerikai magyar körökben az a budapesti jelentés, hogy a bank megszűnt és beolvadt a Földhitelbankba, amely a bank részvényeit darabonként 1300 koronáért vette át. A részvények még néhány hónappal ezelőtt 23,000 koronán állottak, az 1300 koronás árfolyam tehát azt jelenti, hogy a Magyar-Amerikai bankot rettentő veszteségek érték. A HÉT értesülése szerint a Magyar-Amerikai Bank vagyona tőzsdei spekulációkon úszott el; a bankot megölte a hetekig tartó tőzsdei baisse. A Magyar-Amerikai Bank igazgatói közül egyedül Barna Bertalant vette át a Földhitelbank, aki — egyelőre ellenőrizhetetlen hírek szerint — rövidesen kijön Amerikába, hogy itt a Magyar-Amerikai bank részvényeit darabonként egy dollárjával elhelyezze az amerikai magyarságnál. MAGYAR “CHAIN-STORE”-OK A YORKVILLEBEN. A Yorkvillenek is megvan már a maga speciálisan magyar “chainstore”-ja: azoknak a magyar fűszer- és csemege-üzleteknek a láncolata, amelyek egy tulajdonos kezében vannak és amelyeket hamarosan hatalmas szervezetté fog kiépíteni a Yorkville magyar füszernagykereskedője: Weiss József. Egyelőre három fűszer- és csemegekereskedés van a Weiss József kezén: kettő az első Avenuen, egy az Avenue A-n, a háromból azonban hamarosan hat-hét vagy talán még több is lesz. A Yorkville keleti része, az első Avenue és az Avenue A rohamosan fejlődnek és ebből a fejlődésből Weiss József ki akarja venni alaposan a maga részét. Weiss József tizenegy évvel ezelőtt jött Amerikába és aránylag rendkívül rövid idő alatt dolgozta fel magát odáig, hogy ma már négy üzlet tulajdonosa. A 29-ik utcában van egy vendéglője, amelynek két nevezetessége van: az egyik az, hogy ez New York legnagyobb vegetáriánus vendéglője, a másik az, hogy ez az a vendéglő, amely előtt déli tizenkettő és egy óra között “line”ba kell állni, hogy az ember bejuthasson. Ettől az üzlettől függetlenül vezeti Weiss József a három magyar delicatesse-üzletét. Kettő ezek közül már régebben a Weiss József tulajdona, a harmadikat néhány nappal ezelőtt szerezte meg és most folytat tárgyalásokat további három üzlet átvételére. Szorgalma, szaktudása és páratlan becsületessége szerezte meg Weiss Józsefnek azt a pozíciót, hogy ma az egyetlen magyar üzletember, akinek “láncüzletei” vannak. Magyar szempontból azért is érdekes ez a magyar “chain store”, mert Weiss József valamennyi üzletében magyar specialitásokat árul és a magyar vevőközönség a messzi West Side-ről is hozzá jár, ha valami igazi importált árut akar kapni. A DUNAI KONFEDERÁCIÓ. Irta-. JÁSZI OSZKÁR. (Folytatás a 7-ik oldalról.) kos mondatban kifejezve, ezeket az alapvető törekvéseket jelenti számunkra a Dunai Konfederáció gondolata. De minden rövidsége és fogyatékossága dacára is, okfejtésünk nem lesz idegen az amerikai magyarság előtt, mely észre fogja venni, hogy a Kossuth Lajos terve, melyet mi folytatni és továbbfejleszteni akarunk, voltakép semmi egyéb, mint az Egyesült Államok alapvető gondolatainak: a demokráciának, a köztársaságnak, a szabad kereskedelemnek s minden nép szabad kulturális önrendelkezési jogának alkalmazása a dunai népek életére. Bár a dunai népek sorsa sok tekintetben eltérő az Egyesült Államok népeinek sorsától, mégis azt hiszem, hogy a demokrácia és a konfederáció alapvető elveinek alkalmazása a Duna medencéjében és a Balkánon ép oly termékeny, eredményes és gyümölcsöző volna, mint a két óceán között. Persze a mai magyarországi katonai Habsburg-diktatura teljesen alkalmatlan a béke és a kultúra eszközeinek alkalmazására. De már közel van az idő, amikor a bilincsekbe vert magyar nép újra öntudatra ébred és képes lesz kifejezni politikai akaratát. És én meg vagyok róla győződve, hogy mihelyst a magyar pa rasztság, munkásság és dolgozó intelligencia igazi szava megszólalhat, ez a szó nem uj háborúk előkészítésének, hanem a békés szövetségi kapcsok kiépítésének a szava lesz. A Kossuth útja, nem pedig az imperializmusok útja.
