A Hét, 1924 (1. évfolyam, 1-42. szám)

1924-03-15 / 1. szám

16-ik oldal A H É T rendkívül nagyszabású uj alakulások alapjait vesse meg. Az uj alakulások gondolata először egy évvel ezelőtt vetődött fel, mikor Krausz Simon első Ízben járt Amerikában. Jelenlegi tárgyalásai a legnagyobb si­kerrel jártak. Sikerült Krausz Simonnak az, ami ed­dig soha magyar financiernek nem: felkeltette az ér­deklődést Magyarország és magyarországi üzletek iránt azokban az amerikai pénzügyi körökben, ame­lyek ma nemcsak Amerika, hanem úgyszólván az egész világ gazdasági életének az irányítását kezükben tart­ják. Amerikai arányú terveinek a megvalósítása im­már nagyon rövid idő kérdése. Jellemző Krausz Simon amerikai utjának sikerére és arra a mély hatásra, amelyet az amerikai üzletem­berekre tett, hogy elutazása előtt a Bankers Club lako­mát adott a tiszteletére, amelyen a többek között ott voltak: J. P. Morgan, Frederick W. Lamond, Otto H. Kahn, John D. Rockefeller jr., Cornelius Vanderbuilt jr., Morgan Li vermoore, stb. A lakomán Krausz Simon nagy beszédben ismertette Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetét. Természetes, hogy Krausz Simon amerikai tartózko­dását felhasználta arra is, hogy Magyarországra fel­hívja az amerikai pénzügyi körök figyelmét. Valószí­nűleg ez adott okot arra a híresztelésre, hogy a magyar gazdasági életnek ez a kiválósága a magyar kölcsön dolgában járt volna Amerikában. MEGSZŰNT A MAGYAR­AMERIKAI BANK. A háború után néhány gazdag amerikai magyar Bu­dapesten bankot alapított Magyar-Amerikai Bank név alatt. A bank igazgatói és főrészvényesei Barna Ber­talan, Somlyó Arnold, Unger Bertram, Lóránt Samu és Dicker Sándor voltak, akik a háború alatt vagyont szereztek Amerikában. A bank elnöke Huszár Károly volt miniszterelnök lett, akinek nem annyira a bank­szakmában való szaktudása volt értékes a részvénye­sek számára, mint a kormánykörökkel való kitűnő ösz­­szeköttetése, valamint az a körülmény, hogy a keresz­tény párthoz tartozott, amit a főrészvényesekről nem lehetett mondani. A Magyar-Amerikai Bank magyar­amerikai banküzletekre volt alapítva, azonban a ma­gyar-amerikai banküzletek elmaradtak, ehelyett azon­ban a budapesti tőzsdén fejtett ki az igazgatóság igen értékes tevékenységet. A tőzsdén sokat keresett a bank és annál nagyobb meglepetést keltett különösen amerikai magyar körökben az a budapesti jelentés, hogy a bank megszűnt és beolvadt a Földhitelbankba, amely a bank részvényeit darabonként 1300 koronáért vette át. A részvények még néhány hónappal ezelőtt 23,000 koronán állottak, az 1300 koronás árfolyam te­hát azt jelenti, hogy a Magyar-Amerikai bankot ret­tentő veszteségek érték. A HÉT értesülése szerint a Magyar-Amerikai Bank vagyona tőzsdei spekulációkon úszott el; a bankot megölte a hetekig tartó tőzsdei baisse. A Magyar-Amerikai Bank igazgatói közül egyedül Barna Bertalant vette át a Földhitelbank, aki — egyelőre ellenőrizhetetlen hírek szerint — rövidesen kijön Amerikába, hogy itt a Magyar-Amerikai bank részvényeit darabonként egy dollárjával elhelyezze az amerikai magyarságnál. MAGYAR “CHAIN-STORE”-OK A YORKVILLEBEN. A Yorkvillenek is megvan már a maga speciálisan magyar “chain­­store”-ja: azoknak a magyar fűszer- és csemege-üzleteknek a láncolata, amelyek egy tulajdonos kezében vannak és amelyeket hamarosan hatalmas szervezetté fog kiépíteni a Yorkville ma­gyar füszernagykereskedője: Weiss József. Egyelőre három fűszer- és csemegekereskedés van a Weiss József kezén: kettő az első Avenuen, egy az Avenue A-n, a háromból azonban ha­marosan hat-hét vagy talán még több is lesz. A Yorkville ke­leti része, az első Avenue és az Avenue A rohamosan fejlődnek és ebből a fejlődésből Weiss József ki akarja venni alaposan a maga részét. Weiss József tizenegy évvel ezelőtt jött Amerikába és arány­lag rendkívül rövid idő alatt dolgozta fel magát odáig, hogy ma már négy üzlet tulajdonosa. A 29-ik utcában van egy vendég­lője, amelynek két nevezetessége van: az egyik az, hogy ez New York legnagyobb vegetáriánus vendéglője, a másik az, hogy ez az a vendéglő, amely előtt déli tizenkettő és egy óra között “line”­­ba kell állni, hogy az ember bejuthasson. Ettől az üzlettől füg­getlenül vezeti Weiss József a három magyar delicatesse-üzle­­tét. Kettő ezek közül már régebben a Weiss József tulajdona, a harmadikat néhány nappal ezelőtt szerezte meg és most folytat tárgyalásokat további három üzlet átvételére. Szorgalma, szaktudása és páratlan becsületessége szerezte meg Weiss Józsefnek azt a pozíciót, hogy ma az egyetlen magyar üzletember, akinek “láncüzletei” vannak. Magyar szempontból azért is érdekes ez a magyar “chain store”, mert Weiss József valamennyi üzletében magyar specialitásokat árul és a magyar vevőközönség a messzi West Side-ről is hozzá jár, ha valami igazi importált árut akar kapni. A DUNAI KONFEDERÁCIÓ. Irta-. JÁSZI OSZKÁR. (Folytatás a 7-ik oldalról.) kos mondatban kifejezve, ezeket az alapvető törekvése­ket jelenti számunkra a Dunai Konfederáció gondo­lata. De minden rövidsége és fogyatékossága dacára is, okfejtésünk nem lesz idegen az amerikai magyar­ság előtt, mely észre fogja venni, hogy a Kossuth Lajos terve, melyet mi folytatni és továbbfejleszteni aka­runk, voltakép semmi egyéb, mint az Egyesült Államok alapvető gondolatainak: a demokráciának, a köztársa­ságnak, a szabad kereskedelemnek s minden nép sza­bad kulturális önrendelkezési jogának alkalmazása a dunai népek életére. Bár a dunai népek sorsa sok tekintetben eltérő az Egyesült Államok népeinek sorsától, mégis azt hiszem, hogy a demokrácia és a konfederáció alapvető elveinek alkalmazása a Duna medencéjében és a Balkánon ép oly termékeny, eredményes és gyümölcsöző volna, mint a két óceán között. Persze a mai magyarországi katonai Habsburg-dik­­tatura teljesen alkalmatlan a béke és a kultúra eszkö­zeinek alkalmazására. De már közel van az idő, ami­kor a bilincsekbe vert magyar nép újra öntudatra éb­red és képes lesz kifejezni politikai akaratát. És én meg vagyok róla győződve, hogy mihelyst a magyar pa rasztság, munkásság és dolgozó intelligencia igazi sza­va megszólalhat, ez a szó nem uj háborúk előkészítésé­nek, hanem a békés szövetségi kapcsok kiépítésének a szava lesz. A Kossuth útja, nem pedig az imperializmusok útja.

Next

/
Thumbnails
Contents