A Hét, 1924 (1. évfolyam, 1-42. szám)
1924-03-15 / 1. szám
A H É T 17-ik oldal KÜLÖNVÉLEMÉNY A BIRÓ-DARABRÓL. Igen tisztelt szerkesztő ur, bizonyára ön is nagy figyelemmel olvasta azokat a recenziókat, amelyek Biró Lajos darabjáról, a “Moonflower”-ről számoltak be. A kritikusok egy része többet irt Elsie Fergusonról, az előadás star járói, mint magáról a darabról, mig egyik előkelő napilapunkban a magyar Sarcey meglehetősen savanykásan jegyezte meg, hogy a darab — véleménye szerint — hosszabb ideig fog menni. Úgy látom, kedves szerkesztő ur, hogy a tiszteletreméltó John Corbin, a Times recenzense, ép oly kevéssé értette meg a Moonflowert, mint a Kevésbé tiszteletreméltó Alan Dale. A darab színpadi felépítése, egész szerkezete, párbeszédei és felvonásvégei franciásak és talán ez a franciásság az, amely kissé idegen ama kritikusoknak, a Jí a drámai felépítés művészetét a musical show-kból tanulták. Finom és előkelő darab a Biró Moonf lower je, megcsinálásában olyan elegáns, mint amilyeneket Bataille Henrik ur szokott Írni a párisi Port St. Martin színház számára, pointjei finomak és kihegyezettek; a második és a harmadik felvonásban pedig annyi feszültség van, amennyi két sovány darabra is elég volna. Biró nem dolgozik durva eszközökkel, az alakjai érdekesek és eredetiek és a megcsinálás tele van meglepetésekkel, frappáns fordulatokkal. A részletekben, az epizódokban olyan kedves, olyan aprólékos, amilyenek csak a franciák és a — magyarok tudnak lenni. A második felvonásbeli játék a pincérrel, a harmadik felvonásban a rokonszenves, kicsit exaltált Nagy Péter katasztrófája, amikor vagy a nőt fizeti ki, vagy a hotelszámlát, a játékos báró brilliáns alakja kedvessé, zamatossá, érdekessé teszik ezt a darabot, amelynek legfeljebb egy baja van: túl finom és nem a karzatnak íródott, hanem a földszintnek, de olyan földszintnek, ahol inkább tele agyú, mint tele zsebü ladyk és gentlemanek ülnek. Az amerikai színpad még túlságosan fiatal, túlságosan életerős, vérbő és kevéssé eredeti ahhoz, hogy a közönsége teljesen élvezzen egy ilyen játékot, amelynek az elmésségei, ötletei nem elég vastagon felrakottak ahhoz, hogy Alan Dale from the New York American szórakozzék rajta vagy a magyar Sarcey nevető idegeit megbizseregtesse. Ami az előadást illeti, kedve:: szerkesztő ur, ott is különvéleményem van, a mit bátorkodom bejelenteni. Elsie Ferguson, a star, kicsit hideg és kicsit deklamáló, ellenben van a cast-ban egy színész, Nicader nevű: ennél jobb, kedvesebb, humorosabban száraz rezonőrt alig láttam még. Nem. óhajtok kritikus kollégáimmal vitába szállni, de a magam részéről azt hiszem, hogy nem mindig a szerző az oka annak, ha a kritikus nem érti meg a darabot. Ismertem hírlapírókat, akik levágtak egy darabot, mert a színház a múltban szabadj egy kérésüket nem honorálta, vagy mert a premiér előtt elrontották a gyomrukat. Mit gondol szerkesztő ur: lehet, hogy a magyar Sarcey — aki különben csak félig hasonlít francia kollégájához —, azért volt savanyu, mert nem kapott szabadjegyet a premierhez és Alan Dale from the American azért keserű, mert a premier előtti vacsoránál megfeküdte a gyomrát a pork chops.... Tisztelettel egy színházlátogató. KÁLMÁN LILLA, a fiatal magyar hegedümüvésznő vasárnap, március 16-án este tartja első koncertjét a Selwyn Theatreben. Ez lesz a művésznő első megjelenése az amerikai nagyközönség előtt és azok a magyarok, akiknek alkalmuk volt hallani őt néhány hónappal ezelőtt a Fészek egyik estéjén, a legnagyobb várakozással néznek Kálmán Lilla amerikai debüje elé. Érdekes, hogy a magyar művésznő managere ugyanaz a Hugo Goerlitz, aki sok évvel ezelőtt Paderewskyt hozta át Amerikába. A MAGYAR KÖLCSÖN. (Folytatás a 6-ik oldalról.) kölcsön után egyidejűleg felvenni egy belföldi kölcsönt és egy rövid lejáradu másik külföldi kölcsönt, amelyet aztán a nagy kölcsönből fogunk kifizetni. A korona árfolyamának stabilizálása természetes következménye lesz a külföldi kölcsönnek. Valószínűleg húsz százalékkal az osztrák korona fölött fogják stabilizálni a magyar koronát. A nyilatkozatban még egy szenzációs vistát ad Krausz Simon és ez a következő: A korona stabilizálása és a normális gazdasági helyzet kialakulása azt jelenti a külföldi, speciálisan az amerikai tőke számára, hogy Magyarországon óriási lehetőségeket talál. A magyar értékek, részvények koronában alacsonyabban állnak, mint amennyit a dollár árfolyamban nyert. Ez más szóval azt jelenti, hogy ha valaki a külföldi kölcsön folyósítása, után dollárért vesz magyar részvényeket, az óriási összegeket kereshet ezen az üzleten. Ezt a nyilatkozatot, amely a kölcsön dolgában a lényeget fogja meg, eltüntette, lenyelte, letagadta két különböző napilapunk, amelyek pedig máskor büszkén nyomtatják le névtelen kis képviselőcskék pénzügyi és politikai bolondgombáit... MIT VESZ ÁT A KÖLCSÖNBŐL AMERIKA? A kölcsönt valószínűleg május végén fogják folyósítani, tehát május elején már lejegyezhetik. A HÉT információja szerint a kölcsönből Amerikára legfeljebb tizenöt millió dollár fog esni, lehet, hogy ennél is kevesebb. Európában a londoni Rothschildbankház fogja a részvényeket jegyeztetni, Amerikában pedig valószínűleg a Morgan-csoport, tehát a Morgan and Company, Kuhn, Loeb and Company és a National City Bank. Lehet azonban, hogy Amerikában egy másik pénzcsoport kapja meg a magyar kölcsönt: a Speyer, Hallgarden és a Goldmann-Sachs bankházak csoportja. Hogy az amerikai magyar bankok résztvesznek-e a jegyzésben és milyen mértékben, az egyenlőre még kérdéses, fölötte valószínű azonban, hogy az Amerikára eső tizenöt millió dollárnak az amerikai magyarság csak egy töredékét fogja lejegyezhetni.
