Agrártudományi Egyetem rektori tanácsának jegyzőkönyvei, 1958
1958. november 13.
elnök, Kovács elvtárs személvében. Javasolja, hogy mivel ennek a termelőszövetkezetnek szervezeti kialakítása eltér a többi tsz-étől, a Szakvezetés kérdését legjobb volna a gyakorlati tanszékre bízni egyszemélyi felelőssel . Beszél arról is Molnár elvtárs, hogy a jelenleg működő gomba- termelő szakcsoportot a későbbiek során be lehetne olvasztani az "Ifjú Gárdá"-ba és ha azt lelkiismeretesen csinálják, az hoz annyi pén t, hogy a munkában résztvevő hallgatóknak tudnak munkaegységet adni. Figyelembe kell venni, hogy a hallgatóknak vonnak anyagi problémáik és a segítségadást, különösen ha egybevág az ő szakmai érdeklődésük' el, meg kell oldani. Munkáranevelés szempontjából is ez a legjobb megoldás, bár ez a termelési év nem sokat kamazébzott a hallgatóknak, de a közösségi szellem kialakításában máris nagyszerű eredményeket hozott. Molnár elvtárs zxx felszólalásában bezárólag kijelenti, hogy abba a táborba tartozik, amelyik szükségesnek és fontosnak tartja ennek a tsz-nek létezését, fenntartását és^eredményes működését, politikai és szakmai szempontból egyaránt. Hogy az Egyetemnek Tsz-e van, annak előnye is van. Ha semmi más, az, hogy itt az Egyetem vezetői egy kicsit kénytelenek foglalkozni az esettel, azzal, hogy a Tsz-nek súlyos problémái vannak. A hallgatok is megismerkedhetnek a tsz-problé- mákkal. Ennek tsz-nek kell maradni, nem szabad tangazdasággá lennie, mert azzal már renoelkezünk, ügy gondolja, hogy az elnök egy állandó ember lenne a Tanszékről és egy néhány embert oiztositani, aki felelősséget vállal az állatállományért' a többi munkára a hallgatókat felhasználni. Állattenyésztőnél itt először is baromfitenyésztésre gondol, később másra. 3oo kh területet tudnának biztosítani takafmánybázis biztosítására. Ez az egy év csak arra volt jo, hogy tapasztalatokat szerezzenek az elvtársak. Eboől végleges konzekvenciát levonni nem lehet. Azt hiszi, itt kellene kidolgozni egy tervet az elvtarsaknak arra vonatkozóan, hogy mit kellene ebben a gazdasági évben, esetleg 5-lo évre csinálni. Egy perspektivikus terv elkészítése. Talajjavítással foglalkozni. Olyan feltételeket biztosítani, hogy akik figyelemmel kisérik a tsz munkáját, lássak,hogy érdemes a tsz-mozgalommal foglalkozni. Neki az a javaslata, hogy nagyon alapos tervet kell készíteni és arra kell támaszkodni, hogy a minimális hozzásegi- téssel mit tudunk adni. A munka aoahagyása politikai baklövés lenne. Ez ennek a szövetkezetnek nem a mai betegsége, visz- szamenő problémákat kell megoldani. Talajerővisszapótlás. Men’ nyit vagyunk képesek segíteni és igy hozzáfogni a munkához. Sok üzemet segítenek különböző formáuan. Ez is egy üzem, ezen is segíteni kell. Ha ide-oaa kapkodunk, aakor eredményt nem tudunk elérni. Szakember van, segítséget törvényes keretek között adhatunk, de nem szabad csak a segítségre támaszkodni, hanem terv szerint fogjanak hozzá a hallgatók a munkához. Ha majd renntábllis lesz maga az üzem, akkor az a környéknek politikai eredményt is jelent. Ez nemcsak pénzkidobás az államnak, hanem segítség is, egy produktiv területet teremtettünk.a jövő gazdálkodás szamára, a járás területén sok ilyen üzem van, tehat ez egy kiinduló pont, hogyan lehet a hibákat helyrehozni. Semmiből alkotova tenni az üzemet. .