Agrártudományi Egyetem rektori tanácsának jegyzőkönyvei, 1958
1958. november 13.
~lQ Baskay^ B.: Elvi dologgal kezdené, de más megvilágításban. A gödöllői járás szocialista szektor tekintetében 5o vá-a az országos tervnek, tehát a járás ebből a szempontból rosszul áll. Eza a körülmény kötelez arra, hogy a létesített termelőszövetkezet példamutató legyen, különösen kötelez arra ha a tags g az Agríregyetem hallgatóiból tevődik össze. Ezt feladni nem lehet, mert járási viszonylatban ennek rossz visszhangja lenne. I A hallgatók nevelése szempontjából is helytelen lenne, mert azt bizonyítanánk be hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodás kudarcfulladt. I A beszámolóból kitűnik, hogy a talajerő kérdése» a legnagyobb [ gond. Hozzájárul még az is, hogy állattenyésztés nincs. Javasolja, hogy az "Ifjú Gárda" termelőszövetkezet az- Agrártud. r‘ , Egyetemnek éppen olyan gyakorlati Iskola helye legyen, mint a ' ' ó tangazdaság. Ha legalább'olyan, akkor ez éopen olyan egységes intézkedést és irányítást kiván^^jpárraelyik tangazdaság. Javasolja, hogy az "Ifjú Gárda" £sz munkájának az állandó irányítását, az' ufcemi összefogását a gyakorlati tanszék feladatává kell tenni. A gyakorlati tanszék az Egyetem egyéb tanszékeit is vegye igénybe és a hallgatókkal együtt példamutatóan oldja meg a tsz kérdését. Molnár 3.: Felszólalása elején azt indítványozza, hogy ebben a kérdésben előbb Egyetemen belül kell egységes álláspontot kialakítani. Megmaradjon-e a tsz, vagy sem. Egyszer már egy társadalmi fórum foglalkozott ezzel a‘kérdéssel, helyszíni szemle után az volt az álláspont - annak ellenére, hogy a termelőszövetkezet súlyos hibákkal küzd - hogy van ebben e tsz-ben sok lehetőség, de pontosan kidolgozott terv alapján kell működni. Felmerült az a gondolat is, hogy hogyan lehetne itt egy rendezett visszavonulást csinálni. Van néhány érdeklődő, de ezek közül a tsz tagságot élethivatásának mindössze egy ember tekinti. Maga részéről rendkívül sok lehetőséget lát abban, hogy uj.szerű ez a vállalkozás, az eddig kezébe jutott ilyen vonatkozású irodalomban nem is találkozott olyan oktatási intézménnyel, amely mellett szocialista üzem lenne. A termelőszövetkezet működésével kapcsolatban az a meglátása, hogy ez a tsz. nem is működhet szabványos termelőszövetkezeti rendszer alapján. Ennek iskolaszövetkezetté kell alakulnia, amelyik bizonyos mértékig eltér a szabványos szövetkezeti módoktól.' Tudomása van arról Molnár elvtársnak, hogy Bálint dékán eivtárs felkérte az üzemszervezési tanszéket a munkák kidolgozására. Ar- .ról azonban nem tud, hogy mennyire von a tanszék ezzel a munkával, Ha a Tanács tagjai a tsz fennmaradása mellett döntenek, akkor kéri Molnár elvtárs hogy minden erővel segítsék„is ezt a mozgalmat. Hiszen országos méretekben is segítséget kapnak a tsz-ek munkájukhoz. A hibákat elsősorban abban lát ja , hogy túl jóhiszemüek voltak ezzel az egész mez álommal kapcsolatban. Nagyobb önállóságot tételeztek fel az iskola padjaiban lévő hallgatókról, mint amit . ténylegesen el lehetett várni, ugyanakkor pedig országos példák mutatták, hogy nagy tapasztalattal rendelkező parasztembereknél is nehézséget jelentettek ugyané feladatok. Hibaként említi meg, hogy vezetőt sem jót választottak az előző
