Agrártudományi Egyetem rektori tanácsának jegyzőkönyvei, 1958
1958. október 21.
Tóth Mihály: Legfontosabbnak tartja, hogy a perspektivikus terv feldolgozásánál az elvi kérdések tisztázódjanak. ét ez itt nem elégítette ki. A Párt művelődési politikájának irányelvei sem tükröződnek vissza. ha Szükségesnek tartotta volna, a rektorátus a beérkezett javaslatokból kiindulva, ilyen szempontból tétté volna meg elgondolásait. Az oktatás és nevelés elvi alapja:az elméleti és gyakorlati oktatás kérdése. Ha ez a két kérdés tisztázva lenne, akkor az összes kérdés ebből következne. \ Mindig oda lyukadunk ki, ha helyiség volna, akkor a többi már megoldódna /Lázár prof. javaslatára utalva/ Érzése szerint a Kari megbeszélés ennél sokkal töobet adott. Pl. a kutatás kérdésében sokkal érthetŐDben sokkal mélyeoben vetősdtek fel a problémák, mint itt. -izeket kell előbb tisztázni, mert akkor nem jutunk előbbre. Ha az állami vezetésen túl az egyetemi oktatók is * egy világos perspektívát látnak, akkor az oktatást és nevelést is máskép tudják megfogni. Oktatásunkban a Pártunk művelődés politikájának és Hruscsov elvtárs közép- és felső oktatással kapcsolatos elgondolásainak is érvényre kell jutni. Hogy az előgyakorlat valóban azt a célt szolgálja, hogy a jövő szakember a mezőgazdasági munkafogásokat elsajátítsa, tisztán lássa a reá váró feladatokat , ezt helyesnek tartja. De, ha ezt az előgyakorlat során nem sikerült elérni, az oktatás során nehezen tudjuk kinevelni azt a mg.-i mérnököt,aki a reá váró feladatot el tue ná látni. 3 szempont a fontos: műszaki fogások elsajátítása, üzemvezetés iránti érték kifejlesztés országos áttekintés nyerése. Az oktatás vonalán a természettudományos alapok feltétlen fejlesztésén tulmenöleg a műszaki oktatás kérdése is nagyon fontos. Ebbe beletartozna a mezőgazdasági építkezés is. Ha a mezőgazdasági oktatásban az elkövetkezendő 5-lo óven belül nem tudunk jelentős xálisz.«- javulás elérni, akkor a világ gazdaság fejlődésével nem tudnánk kellő súly-
