Agrártudományi Egyetem rektori tanácsának jegyzőkönyvei, 1958

1958. szeptember 18.

ugyanazzal a megértéssel fog foglalkozni a kollégium korszerűsítésé­vel és ez agrártudományi egyetemi kollégiumi jelleg kialakításával, mint munkaterületén bármi mással, ami a hallgatóság életével össze­függ. Azt javasolja rektor elvtárs a sokféle álláspont halIratára, hogy most itt ne igyekezzenek egyik,vagy másik irányban döntést ki­erőszakolni. Itt most az a döntően fontos - hangsúlyozza - , hogy egészségesen indulhasson a kollégium. Az volna a jó, ha adott körülmények között a kedvezőbb viszonyokat lehetne biztosítani az induláshoz, a szerzett tapasztalatokat idővel egyéb körülmények közé lehet átültetni. Nagyon kéri ismételten az elvtársakat, hogy most^egy elhamarkodott kierőszakolt döntés megszületését ne szorgalmazzák, véleményét min­denki ülepitse a végleges jó döntés érdekében. Gárdos elvtárs újra szót kér és felszólalásában abból indul ki, hogy nézzék, vizsgálják meg, hogy kire épül a meginduló kollégium. Nyilvánvaló, hogy a II., III. és elenyésző rész en a IV. évfolyam hallgatóira. Mármost, ha megvizsgáljuk ezeknek az elvtársaknak elhelyezési körül­ményeit, abból is nyilvánvalóan látszani fog, hogy a fessedikben történő elhelyezést szivesen fogadják: A II. évfolyam Máriabesnyőn lakik, nem kétséges, hogy szivesen jön­nek be a Tessedik kollégiumba. a III. évfolyam máris ott van a Tessedik diákotthonban._Természetes, hogy a közülük kiválasztottak szivesen maradnak már eddig megszo-^ kott, megszeretett, s a jövőben még kényelmesebbé, szebbé tett diák­otthonukban. A IV. évfolyamosok azok, akiknek a főépületből kellene kimenniük, azok viszont az elhelyezendőknek igen kis részét teszik ki. Ilyen meggondolások alapján ajánlja Gárdos elvtárs a Tanács tagjai­nak megvitatásra ezt a kérdést. Rektor elvtárs a korábban elmondottakhoz kiegészítésül még hozzáfűzi, hogy a Tessedik Kollégium létesítésénél az sem elhanyagolható kérdés, hogy a II.,III. évfolyam szakmai gyakorlatánál a tangazdaság köze­lében vannak s a környezet rengeteg vonatkozásban a fiatalok elitje számára sokkal többet tud nyújtani. fekete elvtárs által emlitett közvéleménykutatással kapcsolatban elmondja rektor elvtárs, hogy vájjon, ha a közvéleménykutatást erre- a területre kiterjesztenék, akkor nem ellenkező vélemény alakulna-e ki? Aztán nagyon kétséges, hogy ez a vé közvéleményt vájjon objek­tiv közvélemény volt-e. Ezt a közvéleményt milyen mértékben befo­lyásolta azoknak a hallgatóknak véleménye, akik ismerték a Tessedik diákotthonban lakás előnyeit.? Nyilván nem - mondja rektor elvtárs.- Minden egyébtől eltekintve nem te rtja egészségesnek,ha a hallgatóság a folyósokon éli le életét. Váradi János elvtárs rektor elvtárs utolsó szavaihoz kapcsolódik. Nem tudja eléggé hangsúlyozni a folyosóra zárt élet egészségtelenségét, s fő­ként nem lehet ilyen életmódja egy leendő mezőgazdasági szakember­nek, aki életének nagy részét a szabad levegőn kell, hogy töltse. A Tessedik kollégiumban lakást csás: előnynek tartja. Rektor elvtárs felhívja a figyelmet arra is, hogy ott van az Egyetem szépen gyarepitható gépgyüjtemérye és ha biztosítható ilyen téren a kollé­gisták foglalkoztatása ott helyben, akkor meg lesznek becsülve azok az értékek, amelyek megbecsültsége ma még sajnos a kivánalmaknak nem megfelelő. _______________________________ _ ___________ _ 13

Next

/
Thumbnails
Contents