Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1980
1980. március 5.
tanulni» s reméli, hogy erre a szakra is többen bekerülnek majd, a harmadiktól külön fakultativ is fogják tanulni a matematikát* Üzemgazdaságtant 11 órában tanulnak, agrárfeazdaságtant heti négy órában, nem sorolja tovább azokat a tantárgyakat, amelyek egy kicsit kapcsolatosak az agrárgazdaságtannal, az agrárökonómiával* Igaza van szerinte Szemes elvtársnek, hogy az előterjesztésben van egy-két olyan szó, amit célszerű kihagyni* Neki is^ feltűnt rögtön pl* az a megállapítás, amit az anyag Gyöngyösről tartalmaz* Az viszont, hogy erre a kepzés-re népgazdaságilag szükség van, az feltétlenül biztos* Ez a képzés már élt ezen az Egyetemen, csak megszűnt* Mikor ők végeztek, 1959-bnn, nekik sem volt elhelyezkedési problémájuk* A mezőgazdaság akkori fejlettsége is kívánta az agrárközgazdászokat, az agrárközgazdasági karon végzett szakembereket* A néven valóban lehet vitatkozni, de szerinte nem ez a lényeg, hanem a tartalom, a képzési cél* A maga részéről a kar létrehozását támogatja. Elmondja, egy kicsit talán humoros, hogy egymás után kaptak szóit Kulyassa elvtárssal, mivel Kulyassa elvtárs volt az utolsó, aki az 1959-ben megszűnő agrárközgazdasági karon végzett, ugyanakkor ő volt az első, aki az uj üzemszervező agrármérnöki szakon 1972-ben diplomát szerzett* A nyolc éves diploma utáni tapasztalatai után szeretne néhány tartalmi kérdéssel foglalkozni* Egyetért Puskás elvtárssal a vállalatok igényét illetően* Ha végiggondolják a mezőgazdaság Jelenlegi helyzetét, amikor biológiailag nagyértékü fajtákkal dolgoznak*Amikor bevonult az a magas gépesitesl technika, mely produkálja a Jelenlegi termelési eredményeket, ahonnan nincs továbblépés, esek kis lépésekkel, az említett területen és a harmadik a szervezéstudomány területén* Ahogy Puskás elvtárs is mondta, ma minden »termelő üzemben olyan szakemberre van szükség, aki számolni tud és számolni szeret, had utaljon arra, hogy a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok Jelentős hányadában önelszámoló egységek dolgoznak* Mindenki a saját maga munkájának mérésére kényszerül, nap mint nap keresni kellazokat a szervezési, technikai megoldásokat, amivel a munka hatékonyabbá tehető, Nyolc éves tapasztalata áLapJán el kell mondja - lehet, hogy ez felelőtlenségnek tűnik részéről - hogy az a diploma, amelyet az Uzemszervezőe szakos hallgatók kaptak, többet ér egy állattenyésztő-szakos diplománál, de személyes tapasztalatai szerint sokkal többet ér x egy közgazdaságtudományi egyetemen szerzett agrárközgazdász-diplománál is* 0 több végzett agrárközgazdásszal került már versenyheljrzetbe, verseny-szituációba, meg kell mondja, hogy mindenütt éppen a szakismeretei miatt, amiatt, hogy partnere tudott lenni a gazdaság szakvezetésének, valahogy mindig ő került előnyösebb helyzetbe* Az ő véleménye volt megalapozott, őt kérdezték, őt keresték meg. Ilyen szempontból mindenképpen komoly létjogosultsága van anngk a karnak és ennek a szaknak és messzemenően csak támogatni tudja ennek a gondolatnak a valóságraváltását* Azt is el kell mondja, hogy pont Gödöllőn olyan műhelye alakult ki az ökonómiai tárgyaknak és itt személy szerint nagyon sok Jelenlévő és nem Jelenlévő professzor elvtársat lehetne említeni, ami messze magasabb szinten Jár, mint a többiegyetemen kialakult hasonló terület* Nem akar itt most a Kertészeti Egyetemen va^y a Debreceni Egyetemen folyó üzemgazdasági, postgraduális szakmérnökképzés problémáival foglalkozni, de neki személyes véleménye,