Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1973

1973. március 16.

/- lO -Szakmai jellegű társadalmi munkák szervezésével lehet fo­kozott lehetőséget teremteni arra, hogy a hallgatók a ta­nultakat önállóan alkalmazzák, annak társadalmi megbecsü­lését személyesen érzékeljék. Nagy jelentősége van e téren a szakember-találkozók szervezésének és a végzett hallga­tókkal való kapcsolat-tartásnak. Első évben és részben másodéven sajátos motivációk fel­­használása jelenthet sokat a hivatástudat fejlesztésében. E tekintetben jelentős szerepe lehet a jól szervezett, nem szigorúan szakmai, a pálya sajátosságait bemutató, itt-ott romantikával párosított tanulmányutaknak, az ifjúsági klub­életnek és általában a társas élét szálai erősítésének. Szerintünk az elemi baráti sejtek vagy hiányzanak, vagy sok esetben a vagánykodás keretei, holott ezek az elemi közösségek jelentős szerepet játszanak a magasabbrendü kol­lektívák jó vagy rossz szerveződésében. Jelentős szerepe van az emberformáló nevelésben a helyes tanár-diák viszony kialakításának is; a jelenlegi - kis kivételtől eltekintve - inkább a diák-tanár, sem mint a kolléga viszonya. A nevelés legfőbb eszköze ugyanis a pél­damutatás, s egyre kevésbé járható ut az adminisztrativ - tekintély fegyelem. Arra kell törekedni, hogy ne legyen olyan hallgató, aki nem kötődik valamely tanszékhez és ok­tatóhoz. A jelenlegi tömegoktatás mellett ez sokat javult ott, ahol a kiscsoportos foglalkozásokra tértek át. Így kell javitani a jólértelmezett tekintély tiszteleten , mely alatt elsősorban az oktatók és felsőbb évesek megbecsülé­sét értjük, mert különben továbbra is idegenül mennek el a hallgatók a tanárok és saját hallgatótársaik mellett. Az előadásokon és gyakorlatokon érvényesülnie kell a min­denre kiterjedő képzési célnak. Makarenko szavaival élve ki kell alakítani a "perspektivikus vonalak" rendszerét, 3$

Next

/
Thumbnails
Contents