Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1973

1973. március 16.

7

zonyos mérvű lemaradás is mutatkozik. E lemaradás több okra vezethető vissza, és pedig: a minden tudományág művelőjének az az önmagáiban tiszteleti emelté törekvéae, hogy az általa természetesen legfontosabbnak tartott tudományból a lehető legtöbbet nyújtsa a hallgatóknak. Ez a törekvés bizonyos határon túl a tananyag túlzsúfoltságához, a lényeg és a kapcsolatok megértésének nehezítéséhez vezet. A tanszékek egy részénél még tapasztalható elkülönülésre való hajlam, az oktatás még nem teljesen leküzdött "atomisztikus szerkezete". Nem biztosítjuk még ugyanolyan szinten a világnézeti nevelés tervszerű egymásra épitését és kapcsolatait az oktatásban, mint annak szakmai vonatkozásait.

Nem minden esetben történik meg elég következetesen a világnézeti kapcsolódások tervszerű végiggondolása és a képzés egészére vonatkozóan sem rendelkezünk még minden oldalról elég alapossággal kidolgozott nevelési tervvel.

E tudatos átgondolás, a kapcsolatok tervszerűvé tétele terén jelentős eredménynek tartjuk, hogy a marxizmus-leninizmus tantárgyak oktatásának Borrendje úgy változott meg, hogy első évfolyamon tanulják a hallgatók - az alapozó természettudományos tárgyakkal egyidőben - a filozófiát, és ez a természettudományos tárgyak oktatásában többé-kevésbé, fejlődő tendenciában jelentkező világnézeti neveléíjsel együtt növeli a képzés egészének hatékonyságát. Másrészt az említett probléma leküzdését segitik elő az integrálódási tendenciák éivényrejutása és az ezeknek az érdekében megtett első gyakorlati lépések.

f./ Tekintettel az egyetemre kei ülő fiatalok ismereteinek szintjére, a világnézeti nevelés hatékonyságának fokozása érdekében ia fontosnak tartjuk, hogy már az alapozó képzés idején a hallgatók a jelenleginél még nagyobb és hosszabb távra szóló áttekintést kapjanak jövendő munkájukról, annak jellegéről, ezen belül agrárpolitikánk fő voná