Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1972
1972. január 29.
11 könyvelői képzést ezzel az egyetemi üzemgazdász képzéssel? Dr.Tibold Vilmos: a 1J>. oldalon foglaltakkal elvileg egyetért, ahol az üzemmérnök elnevezés kerül szóba. Nem merült-e fel, hogy ez az elnevezés általános. Elsősorban nem utal sem agrár, sem mezőgazdasági vonatkozásokra. Ezen a problémán át lehet-e siklani? Dr.Pogácsás György; Azt a kérdést veti fel, amit Lőkös elvtárs is: az üzemgazdászi, üzemmérnöki képesités ad-e mérlegképes jogosítványt^vagy lehetne-e* ezt megszerezni, mert a gazdaságok csak olyan embereket alkalmaznak akinek megvan a mérlegképes vizsgája. Más nem Írhatja alá a számviteli okmányokat, illetve a mérleget, akkor pedig nincs értelme ilyen munkakörre kiképezni. Dr.Biró Eerenc: Van-e elképzelés arra, hogy az átmenet időszakában az ott található, rendelkezésre álló személyi állomány hogyan vonható be az oktatásba? A Mezőgazdaságtudományi Kar Gödöllőn levő oktatói hogyan vonhatók be a képzésbe? Elképzelhetetlennek tartja, hogy ne tekintse az Egyetem szerves részének Zsámbékot. A tematika, az oktatási cél meghatározásánál milyen mértékben kerül mérlegelésre a gyakorlat tényleges igénye, szükséglete, s milyen mértékben különböző oktatási intézmények szempontjai? Egyetért Pogácsás elvtárssal. Ha nézi az oktatási tematikát, hiányérzete van. A Szakoktatási Főosztály nem rég vizsgálta az Egyetemen folyó ökonómiai oktatás helyzetét. A tárgyak elnevezésére egységes terminológia alakult ki. Kérdése ezzel kapcsolatban, hogy az itt feltüntetett agrárpolitikai tárgy az agrárgazdaságtan részét képezi, vagy ez még a hagyományos értelemben vett agrárpolitika? Kevésnek tartja azt az 52 órát, mert lehetetlennek tartja, hogy a hallgató 52 óra alatt birtokába juthat azoknak az ismereteknek, ami a munka ellátásához szükséges. Dr.Szűcs Kálmán: az egész anyag elkészítésénél történt-e olyan vizsgálódás tal-aj4onkwpp-en, hogy milyen nagyságrendű ilyen / (üzemgazdász/ tipusu szakember szükséges az élelmiszergazdaság irányában?
