Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1972
1972. január 29.
12 Történt-e konkrét elemzése annak, hogy ilyen tipusu embertől a jelen és a közel-jövő mit kiván, milyen felkészültséget? Ez nem tűnik ki az anyagból. Befejezett tanulást céloz-e az anyag, vagy pedig az okleveles mérnök végzettség megszerzését is lehetővé teszi? Véner István:Az oklevél minositése szinkronban van-e az Egyetem Vizsgaszabályzatával? A három tárgyas felvételi vizsgával kapcsolatban tesz fel kérdést: szükséges-e ez? L>r.Pethő György: Biró elvtárs is felvetette már azt, hogy az agrárpolitika cimszó mit takar és elég-e az 52 óra,Korábban ebben a tárgykörben hány órát hallgattak? Miért kell a Politikai Gazdaságtant magasabb óraszámban oktatni, mint az egyetemi képzésben? Ezekre a kérdésekre kér választ. Árpási Zoltán: 4,sz. melléklettel kapcsolatban tesz fel kérdést: Az anyagban szereplő műszaki ismeretek - az építészet, a géptan és a kulturtechnika tárgyakat foglalja magában. Ez óraszámban ugyan annyi, mint a Mezőgazdaságtudományi Karon szükséges ez? Mi indokolja az orosz, nyelv 2 órával magasabb és a testnevelés óraszámban való oktatását 1 órával alacsonyabb, mint az egyetemen. Ezeket - és a Politikai Gazdaságtan óraszámát is - korrigálni javasolja. Javasol továbbá néhány tárgynál a vizsga formájában, időpontjában módo-r sitást /filozófia, agrárpolitika, átméneti tanterv/. Dr.Manczel Jenő: A feltett kérdésekre válaszol: Szűcs Kálmán elvtárs által felvetett jellegű vizsgálódást nem folytattak, tekintettel arra, hogy a rendelkezés megjelenése után kezdték el a munkát. Feltételezték, hogy a minisztérium valamilyen formában felmérte az igényeket és szükségesnek tartotta az Üzemgazdasági Üzemmérnöki Szak létrehozását. A képzés kialakítása kapcsán az első tárgyalásokat a Számviteli Főiskolával folytattuk, A kezdeti tárgyalás során felvetették, hogy az Agráregyetemet termelési profilú képzést nyújtó intézménynek tartják. A Főiskola pedig osztályvezetőtől kezdve minden pénzügyi és számviir
