Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1971
1971. április 9.
- 35 -A Bizottság véleménye szerinti kívánatos lenne az ökonómiai és a jogi tárgyak arányát növelni a Gépészmérnöki Kar tantervében. Ez a növelés azonban csak a műszaki képzés rovására, vagy a heti óraszám növelésével volna megoldható, ami a hallgatók túlterheléséhez vezetne. A Kar különös tekintettel az uj gazdasági mechanizmus követelményeire, rendkivül fontosnak tartja az ökonómiai szemlélet kialakítását és ehhez szükséges elméleti alapok megadását. Ezért az ökonómiai jellegű tárgyakon kivül minden tárggyal szemben követelmény, hogy az ökonómiai, gazdaságossági összefüggésekre a tananyag erre alkalmas részeire kitérjenek. Az ökonómiai szemlélet jelentőségét aláhúzza az is, hogy egyrészt a hallgatók ökonómiai jellegű diplomaterv témát is választhatnak. Sok éves tapasztalat, hogy az évenként kiirt 2o-25 ökonómiai jellegű diplomaterv-téma kevésnek bizonyul, a hallgatók érdeklődése ennél nagyobb. Másrészt valamennyi műszaki jellegű tárgyú diplomaterv tartalmaz gazdaságossági számításokat is. A Bizottság kiindulva a tsz-ek, állami gazdaságok és egyéb mezőgazdasági jellegű vállalatok igényéből, úgy Ítéli meg, hogy a mezőgazdaság műszaki fejlesztése, az ipari jellegű koncentrált és szakosított állattenyésztő telepek, valamint az egyéb élelmiszergazdasági objektumok elsősorban szakilag jól képzett gépészmérnököket igényelnek. Ezért szélesebb körű ökonómiai képzés a mezőgazdasági gépészmérnökök számára csak az oklevél megszerzése után posztgraduálisan, szakmérnökképzés és speciális tanfolyamok keretében oldható meg. Ma termelőszövetkezeteink jelentékeny része még nem rendelkezik mezőgazdasági gépészmérnökkel. Elsődleges feladat valamennyi mezőgazdasági üzem ellátása univerzálisan képzett mezőgazdasági gépészmérnökkel . A mezőgazdasági üzemek szakosodása, az élelmiszergazdaságban kibontakozó vertikális integráció előbb-utóbb felveti a képzésben a szakosítást. Az uj tanterv e téren megtette az első lépéseket, 9 SQ
