Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1967-1968
1968. január 31.
- 22 Megkell Jegyeznünk, hogy fenti 8stzehasjnlitáaok me gbi zhat ósága korlátozott, mert az ífeszehasonlitásban szereplő tantervek tantárgyainak ciné, tartalma, stb« nehezen azonosíthatók Az ezutóbbiakbói eredhető hibalehetőségek azonban nen befolyásoljak lényegesen ' tanulságok levonását.Az oktatás belső arányai világosan mutatják, hogy e- redeti célkitűzést a tantervek összeállitása során sikerült megvalósítani« Az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtud ományi Karán a termelési ismeretek az oktatott anyag csaknem 3/4 részét teszik, szemben a mintegy 1/4 résznyi ökonómiai ismeretanyaggalc A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem agrárközgazdászainak képzésében viszont az ökonómiai tárgyak túlsúlya tapasztalható /mintegy 3/4 része az óraszámnak/, mig a termelési ismeretek az óraszámnak csak harmad részét teszik, A mezőgazdasági mérnök, ilyenformán csupán azokkal az Ökonómiai ismershanyagakkal rendelkezik, amelyekre fej-tétlenül szüksége van ahhoz, hogy termelés feladatai Zorán az ökonómiai szempontokat helyesen érvényesítse:e A Közgazdaságtudományi Egyetemen képzett agrárközgazdászok viszont nagyon alapos közgazdasági képzés mellé csupán annyi termelési ismeretet kapnak /gyakorlatét jóformán semmit/, ami csupán ahhoz elegendő, hogy a mezőgazdaság általános közgazdasági problémáinak megoldásáéműködjenek közre. Az általunk javasolt üzQEyffizdssáfli -vkvégzésben részesült mérnökök elsősorban s c7' ^-rr.ié:?nokoktehát tér«» nelési feladatok megoldására is alkalmsak9- u&ranaltkor o- lyan iizenfiazdasá"; speciális képzést is kapnak. anely_alkalmassá teszi őket arra., _ho^y a vállalaton belüli ökonómiai problémákat, llLtve az o zu több iakco z csatlakozó közgazdasági probi óm „kát is önállóan oldják ne au z
