Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1965-1966

1966. március 4.

- 96 r

Ennek: következtében nem arról van szó, hogy egy ökonómus szakembert kell képezni, hanem ar, ól van szó, hogy egy olyan szakembert kiképezni, olyan agrármérnököt kiképezni, akinek ez a szemlélete eredményre vezet*

képzésben nem tudtunk megadni, pláne ezért nem lehet megadni, mert levelező akinek ugyan itt-ott odaadnak egy anyagot, eljön meghallgatni, de •.• tíz a dolognak az egyik oldala«

A másik viszont az hogy jelenleg az ökonometriai módszerek, az egész ökonometriai ismeretkör annyira bővül, hogy nagyon nehéz volna óa talán nem is volna7 célszeriy minden területen dolgozó, tehát az egyetemről kibocsájtott minden embernek egy olyan szélességű ismeretkört adni,mint amit itt bizonyos szakterületre bocsátandó embernek meg kell adni« Legfőképp talán ezek a dolgok azok, amiken keresztül dönteni lehet afelől, hogy ez milyen formát, milyen megoldást nyerne« Semmiképpen sem zárja ki a szakosítást, illetőleg a szakmérnök kép. óst. tía ami a legfőbb, a szak- mérnökképzésnek más profilja van* Mert a jelenlegi üzemgazdasági szakképzés végeredményben kiegészítése, a pótlása annak, amit az általános mérnökképzés keretében képtelen ség megvalósítani« Tehát bizonyos módszerek, bizonyos nép- gazdasági látköri szélesítés, és Így tovább, szóval ilyen fejlesztés«

Ha úgy oldjuk meg a kérdést, hogy ezek alapképzésben ökonómiai szemléletben nevelt mezőgazdák, akkor is fenmerad a szakmérnökkópzósnek a föltétele, csak akkor egy más profilt kap« Mert akkor azt mondja, hogy érdemes például foglalkozni egy társ sággal, aki a tanácsadási szervben dol- gozik«Vagy érdemes a következő alkalommal foglalkozni olyan üzemgazdászokkal, akik teszem például az állami gazdaságoknak bizonyos területein dolgoznak és ólmélyülni kívánnak« Tehát jobban mgközeliti tulojdonkéapon a szakképzést, a szaknevelést, mert jobban tud alkalmazkodni egy-egy munkaterülethez«

Ez az éppen amit például a jelenlegi szakmérnök'

5?