Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1965-1966

1966. március 4.

- 97 Éppen úgy, mint ahogy jelen pill nat ban például az ál» lattenyóaztés von> tkozásában a bal, a baromfi és a tej,- vagy nem ; udom én a növénytermelés vonatkozásában a növényvédelem, az agrokémia, stb, von tkozáuában ez meg van«

Én azt hiszem, hogy ahhoz, ami itt elhangzott és nagyon megszívlelendő, itt Í3 van egy-két olyan gondolat amivel érdemes foglalfczni, s ami hát a döntéshez közelebb tud bennünket vinni,

ui. gyári András:

Tessék Bálint elvtárs, aztán Pogácsás elvtárs,

Br«Bálint Andor e;;;:votérni tanári

Tisztelt Egyetemi Tanács! Kétségtelen, hogy fontos probléma az, amit itt tárgyalunk és rendkivül sokoldalú meggondolást igényel, kezdve hallgatóink leendő helyzetóról és sorsáról, az oktatási föl, amat megszervezésének a legcélszerűbb típusáig és ig. tovább.

Én először ezt a problémát szer tném felvetni, ami egészen biztos, ho y a következő évek során alapvető nehézségként fog jelentkezni, függetlenül attól, hogy ma erről még kevesebbet beszélünk, M gyári elvtárs utalt arra,hogy 17oo szövetkezet van, ahol nincs egyetemet végzett szakember« Hózzük meg, hogy a jelenleg beiskolázott létszám mit ad a következő években és akkor azt látjuk, hogy a jelenleg bentlévö hallgatói létszám, évente kb. 600 embernek a kibocsátását jelenti - most csak az agronómusokat, tehát az agrármérnököket számitva- Ez azt jelenti, hogy 4-5 óven belül,ha termelő szövetkezőtök hajlandók szakembert vagy mérnököt felvenni, ezek a posztok a kiképzett szakemberekkel messzemenően betölthetők.

Ahány tanácskozáson az állami gazdaságok részéről tájékozódást kapunk, ott gyakorlatilag az derül ki, hogy az looo holdra számított mérnök, egyetemet végzett szakember meg van, és mégis vannak problémák, ami nyilván a specializálódás hiányából, vagy ennélfogva jelentkeznek.