Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1965-1966
1966. március 4.
Dr» Magyari András Én a következőképpen értettem» Az egyetemi képzés széles alapokat adjon, tehát az alapozó tudományok oktatását erősítenénk mondjuk a 4+2-sel# Növelnénk a matematikai, a kémiai képzést, például, erősítenénk a miiszaki képzést, ennek keretén belül# És 4 óv után mondjuk egy 2 éves képzés keretében adnánk lehetőséget ar- r , hogy például az első évben, tehát az 5-ik évben az állattenyésztést véve figyelembe, tanulnák erősebben az állattenyésztést, és az állattenyésztéssel kapcsolatos ismereteket, és a 6-ik évben még szükebben specializálódhatnának# Vagy a növénytermesztés területén, az 5# óv volna teljesen a növénytermesztő óve, általános növénytermesztés, részletes növénytermes tós, és a 6# évben egy szőkébb területen specializálódhatnának, pl# öntözéses növénytermesztés, vagy vetőmagtermesztés, vág más, ahogyan az élet kivonja ezeket a szakókat# Ez is felmerülhet# Szóval miből indulok ki? És erre ho yha adnál feleletet nagyon örülnék, ha az én aggályaimat valaki el tudná oszlatni# Mert a következőről van szó. Véleményem szerint az egész mezőgazdasági termelés, a mezőgazdasági üzem 1 gdöntőbb figurája, az üzemvezető, aki látja az összefüggéseket# Látja az összefüggéseket a természet és a termelés között;# Lát;ja az összefüggéseket a termelés és az értékesítés között. Latja az összefüggéseket a növénytermesztés és az állattenyésztés között, és ig tovább# Ahogy valamisor mondották, hogy ki a jó üzemta- nos? Az a jó üzomtanos, aki lo évig volt növénytermesztő, lo évig volt állattenyósz ő, loévig az üzemben dolgozott, az egész üzemet megismerte# Mit jelent ez tehát} hogy ki lesz jó üzemvezető, a jó állami gazdasági igazgató, a jó termelőszövetkezeti elnök, perspektívában előre gondolva lo évre 2o - évre# HZ
