Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1964-1965
1965. július 9.
Dr.Vágsellyei István A Gépészmérnöki Kar jelentése részletesebb és konkrétabb, hibája, ijogy a felsorolásbél hiányzanak a tanszékvezetők, holott közülük számosán résztvesznek a patronálásban, Érdemes lett volna rávilágítani a jelentésben arra is, hogy a külső munkáknál hol volt túlterhelés, hogy azt megnézzük* Soltész István Megállapítható, hogy az élettel való kapcsolat egyre szervezettebb formát ölt, és olyan irányban fejlődik, hogy az oktatók szempontjából is hasznos eredményekkel lehet szükségességét alátámasztani. Megjegyzi, hogy a patronált tsz-ek vezetőségei sok köszönő levelet küldenek. A teljesség kedvéért el kell mondani, hogy a 23 tsz-t nem a Mezőgazdaságtudományi Kar vállalta, hanem az Egyetem. Résztvesz a munkában a GépésznsérnÖki Kar is és közülük is igen sokan vannak, akik szép eredményeket értek el. Megemlíti Váradi József elvtárs brigádját, a Mezőgazdaságtudományi Karról Burján Ambrus és Gárdos elvtárs brigádját. A PB nevében e-helyen is köszönetét mond azoknak az elvtársaknak, akik kiemelkedő munkát végeztek. Rektor Sajnálja, hogy az egyetem n nagyin fontos területe ilyen passzívan hagyja az egyetemi tanács tagjait. Az élettel való kapcsolat a jó egyetemi tanári tevékenység egyik legfontosabb feltétele. Kern tudja feltételezni, hogy jól fel tudja készíteni az életre olyan tanár a fiatalokat, aki maga nem ismeri az életet. Az egyik tanár a társadalmi fejlődésért folytatott munkában vesz részt, a másik a kulturális élet fellendítése érdekében tevékenykedik, ismét mások más területen, — tehát valahol mindenkinek bele kell kapcsolódni a munkába. Mire készítjük fel az egyetemén tanuló fiatalokat? Arra, hogy az életbe való kikerülés után elő tudják segíteni a társadalmi fejlődést, a gazdasági és kulturális előrehaladást a falun. Nagyon fontos, hogy jók legyenek a célkitűzések, ame-r lyek megvalósítására a tanárokat mozgósítjuk, mert különben nem végzik kedvvel a munkát. Pontos feladatunk pl, hogy 1. / tangazdaságaink mintaszerűek legyenek. Példát kell mutatnlok a fiatalokn k, hogy milyenajó gazdálkodás, hogyan lehet jól megszervezni egy gazdaság munkáját. 2. / Feladatunk másodszor a gyenge szövetkezetek megsegítése. Ml azt tanítjuk, hogy a szocialista nagyüzemek kétségtelen előnyökkel rendelkeznek a kisüzemekkel szemben. Másik ol-. dalról pedig itt vannak a gyenge termelőszövetkezetek, amelyek cáfolják ezt. Ha a tanári kar helyesen összpontosítva erejét, néhány tsz- nek igyekszik megfelelő segítséget adni, ez jelenti az élettel való kapcsolatot.Akkor megfelelően résztvesz abban a munkában, amely annak érdekében folyik* hogy kijusson a szövetkezet a nehézségekből.
