Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1959
1959. február 19.
Gallné Gyorsírói fel,ieggzé£ az 19£S. február 15.-én megtartott Egyetemi Tanácsülésről. Rektor elvtárs ii^.vglzi a .takács ai t és közli, hogy a mai tanács ülés számos ok miatt - elsősorban a minisztérium vezetőinek egyéb irányú elfoglaltsága, azután a nálunk folyó államvizsgák és a tez- fejlesztéssel kapcsolatos hol egyikünknkre, hol másikunra háruló rendkívüli kötelességteljesités miatt - meglehetősen szerény számú. Úgy gondolja, hogy akik kimentették magukat szükségtelen felolvasni, rögzitve van és akik még nem tudták kimenteni magukat, tudomása szerint, amint végig néz a tanács tagjainak során, ezután fogjak. Minden esetre a nyilvántartás, a körözött jelenléti iv segítségével szabályos. Felkéri a tanács igen tisztelt tagjait, amennyiben a napirenddel, tárgysorozattal valamelyes óhaja v.an,. &aja elő. OHSjT, vélemény nem hangzott el, tehát rektor elvtárs a napirendet elfogadottnak nyilvánítja. a napirend 1. pontjára áttérvén felkéri dr. Szekeres László tudományos rektorhelyettest, hogy az Írásos és kézbe adott anyaghoz, ha megjegyzése, hozzáfűzni valója van, mondja el. Szekeres: Tisztelt Egyetemi Tanács! Tárgyalás megkezdése előtt szabadjon fe hivni a figyelmét az Egyetemi Tanácsnak arra a nehézségre, amely a most közreadott anyag összeállításinál jelentkezett. az Egyetemünkön mintegy harminc tanszéken több száz kutató téma folyik, és ezek -a témák a tanszékek profiljától függően rendkívül szerteágazóka. így a görög és ó-szláv nyelv tükörszavainak mutatásától a lótenyésztésig mindenféle téma előfordul. Összeallitmá- nyomoan igyekeztem a gyakorlati szempontból fontos vagy a mezőgazdasági termelés elméleti kérdésével foglalkozó témákat kiemelni. a részletkérdéseket tárgyaló témákat jobbara csak címként említettem meg. Az Egyetem oktatási profiljaiból következik, hogy a legkülönfélébb profilú tanszékek kutatnak. Bar a jelentésemben az elméletibb jellegű témákat csak futólag említettem meg, ez nem jelenti azon- uan azt, hogy Egyetemünknek az ilyen irányú kutatások iránt előítéletei lennének. Nem kívánhatjuk, a matematikusainktól pl. hogy csak mezőgazdasági statisztikával foglalkozzanak. Persze nagyon fontos, hogy foglalkozzanak mezőgazdasági statisztikával, de a matematika egyéb kérdéseivel is hasznos ha foglalkoznak. Ugyanis szükséges az, hogy az oktatasoan felmerülő kérdésekben az oktatóknak élmény szerű tapasztalatai legyenek. Éppen ezért az alapozó és alaptr-gyi tanszékek az oktatásuk megjavításának ércekében, de nem utolsó sorban a tudomány művelése érdeméiben foglalkozhatnak a szakmájuk módszertani és elméleti kérdéseivel. Hiba csam az lenne, ha ezek a tanszékek csak elméleti és módszertani kérdésekkel foglalkoznának, s mellőznék a mezőgazdaságot közvetlenül segítő témák feldolgozását. Ez utóbbi azt hiszem az Egyetemünkön nincs, mert tanszékeink dicséretes moaon igyekeztek valóban olyan témákat ki- 1 választani, amelyek a mezőgazdasági termelés elméletét illetve elsősorban a gyakorlatát előbbrevihetik. A fentieket előrebocsatva kérem a tisztelt Egyetemi Tanácsot, hogy jelentésemet úgy bírálja el, hogy az nem törekedhetett teljességre, s kizárólag a gyakorlatot közvetlenül érintő kérdések részle- letesebb tárgyalására szoritkozbatott. Az elméleti jelentőségű, vág; módszertani témákról - mint előbb említettem - csak futólag emlékeztem meg, s egyes - nem természettudományi profilú - tanszékek tudományos munkásságának ismertetését igen leszűkítettem. 6
