Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1959

1959. február 19.

- 2 ­Rektor; felkéri a tanb.cs tagjait kérdésük van-e még az elaborátum- mal összefüggően. Ha nincs, akkor hozzákezdenek a tárgyaláshoz. Mi előtt bárki is jelentkeznék , legyen szabad annyit megjegyezni, szivből sajnálja, hogy a Növ.term.Tanszék anyagával nem mindic ért rá annak idején foglalkozni, más területen volt elfoglalva és ne vétessék zokon, ha kicsit maximalista módon tárul az elv tár­sak elé a Növ.term.Tan szék „elentése, igy hát arra kell ozexeres elvtursat, ha ehhez hasonlóval találkozna, akkor azt máskor meg­jegyezni ne sajnálja. Szexeres: a főtéma disputáasa van az anyagoan és a melléktémáknak a cimei . Rektor: Melléktémaként olyan is megvan „elölve, ami csak gyakor­lati téma. az elvtársak szives elnézését kéri és ez ne keltsen senkiben semmi rossz érzést. Bálint:2 rövid megjegyzést szeretne tenni. Az egyik, hogy a Gé­pészmérnöki Karnak a jelentése sokkal rendszerezettebb mint a mi­énk. Igyekezzünk a jövőben mi is eszerint csoportositani. A kari kutatómunka tovább fejlesztésével kapcsolatosan 1 problémát vet fel. Szekeres elvtars utalt arra, hogy az elméleti tanszékek a témákat nem túlzottan nagy számban, nem nagy mértékben szerepel­tették. Véleménye szerint ezeken a tanszékeken komoly munka folyik, de a kapacitás ezeken a tanszékeken rosszabb, ez pedig a segéderők aranytalánul kis szamának tudható be. Ha nézi, li tudományos munka­társa 7 főnyi segédszemélyzet esik. Akár a Talajtani, akar a Mik­robiológiai Tanszék helyzetét nézzük az a helyzet, hogy itt nekünk erőfeszítést kell tenni, hogy ezen javitsunk. N.D.K.-ban agy kutató­ra 3 betanított segédszemélyzet esik és ennek egészen biztosa« nagy része a miénknél kedvezőbben felszerelt laboratóriumban dol­gozik és igy nagyobb számú tudományos munkát tua produkálni. Ezen a területen meg kellene próbálni a felsőbb szervek figyelmét arra iranyitani, nogy az Egyetemünkön erősíteni kell a tudományos munka lehetőségének a feltételeit, mert hiszen nem tudhatjuk, hogy Ősszel a Minisztérium mit fog elvenni tőlünk. Kolbai: Ezt annyira fontosnak tartja, hogy felkéri üagylnka elv­társat jegyezze fel és kellő időben, lehető sokszor és minden kí­nálkozó helyen előre dolgozhatunk a Bálint dékán elvtars részéről emlitett céi érdekében. Mig Bálint elvtárs hozzászólását hallgatta eszébe jutott-ak azok a szavak, melyeket 1931-ben Németországban kint jarva egy internacionalis kongresszuson a köszöntő elmondá­sa közben hallott, a technikai segéderők arányát illetően, amire az akkori miniszter azt mondotta: Németország a háború Óta túlságo­sán szegény ahhoz, hogy emgengedhesse magának azt a luxust, hogy szakembereit ne használja lehető teljes mértékben ki és ennek leg­font osaob, leghatékonyabb módja, amint Bálint professzor is mondott a technikai segédszemélyzet számának emelése. Bajntner:A Takarmanyozás tani Tanszéken is ez a helyzet, hogy ke­vés a laboráns. A Sz.U.-ban is , jóval több laboráns és segéd- személyzet jut egy oktatóra. A tudományos kutatásnak van egy tech­nikai oldala is. A laboránsképzés néhány ezer Ft-ból megoldható. A mási]£, hogy a technikai segédszemélyzet éppen a foglalkozásánál fogva begyakorolta magát a munkába, tehát a gyakorlati rész el­végzése neki gyorsabban is megy. ha ezt mi megtudnánk oldani, ak- jcor az Egyetemünk kísérleti munkáját kétszeresére, háromszorosára lehetne emelni. Horváth: Évek hosszú során igen jó felkészüétséggel, komoly müsze- reltséggel ellátott laboratóriumuk van, mely országos viszonylat­ban is megállja a helyét. A technikai segédszemélyzet hianya hoz­za magaval, hogy egy csomó hépgazdasagi beruházási objektum kihasz­nálatlan. hellene összehívni egy értekezletet itt az Egyetemen, ahol képviselve lenne a Főigazgatóság megfelelő kiküldöttjével, a Pénzügy Minisztérium és meg kellene győzni őket ennek az állapot­nak a tarthatatlanságáról. Ha nem kérjük ilyen szerteágazóan , több h

Next

/
Thumbnails
Contents