Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1959

1959. január 22.

- 7 De- az Egyetex és a gyakorlattal foglalkozó tanszékek arra törekedtek, hogy a hallgatókat olyan helyekre tették gyakorlatra, ahol jó vezető szakember mellett működtek és akiktől sokat tanulhattak. Hogy most nem igy csináljuk, az nem jelenti azt, hogy minden amit eddig csináltunk rossz ■'’•olt.

Rektor; Az akkori körülmények között az volt a kikristályosodott, azt viszont folytatni aligha lehetett volna. Az ellenforradalom pénzügyi vonalon tette szinte lehetetlenné és igazán kár volna azt részletezni, ismétlés volna, ha azt boncolgatnám, mi keltette életre, mi tette a legélesebben szükségessé a reformot.

4

Kiss Albert: Hangsúlyozza, hogy előbbi felszólalásának félreértéséből adódhat csak ilyen feltevés, amit Bálint elvtárs mondott. Távol áll tőle, hogy azt mondja, hsgjt minden eddigi rossz volt, sőt a terv az, hogy 3-4 hónapos gyakorlatot kell tartani a jövőben. Csak azt akarta mondani, hogy az idő, amit arra forditottak, nem volt arányban a kapott eredményekkel ás a fejlődésnek fokozatával úgy kell szervezni, hogy az .* sokkal alaposabb legyen, de ilyen előbb, utóbb kell.

Rektor: Semmi esetre sem érdemli meg ez az értékes ügy, hogy ad bene elv alapján térjünk napirendre felette.

2. napirendi pont az Állattenyssztéstan oktatási óraszámának tárgy- körök szerint megoszlása.

Rekt or; Megjegyzi, hogy a kijelölt-anyagot Tanács számára tájékoztatásul

szánta, még a látszatát is szeretné elkerülni annak, hogy a hivatalos utat akarta volna megkerülni. A mai tárgyalással inkább előkészíteni volt szándékában a Kari Tanác-sülésre ezt a kérdést. Ez rendkivül kényes és nem könnyen megoldható ügy rendezésére, tisztázására kér tanácsot.

Kéri Tanács tagjait, amennyiben kérésük vált, tegyék fel Fekete Lajos tanszékvezető elvtúrsnak, illetve, ha a további tárgyaláshoz esetleges szempontjaik vannak, azt mondják el. Az a tervünk, hogy amikor a kari tanácsülésen keresztülment.az anyag, akkor vesszük elő ismét ezt a témát és esetleg kibővített tanácsülésen állattenyésztésünkvezetőinek bevonásával tárgyaljuk m^g.

Fekete Lajos;. Hálásan megköszöni a téma napirendre tűzését. A tanszék biztonságérzetet és segiteniakarást lát a kérdés tárgyalásában. Elmondja, hogy amikor az óraszámok arányait 1957. szeptemberében tartott értekezleten kidolgozták, arról Baintner professzor elvtárs jelentést nyújtott be annakidején. A megbeszélésen a 3 akadémia állattenyésztési - tanszék vezetője is résztvett. Az arányok kialakításánál akkor figyelembe vettük a népgazdaság akkori igényeit, azóta azonban valóban kétségtelenül nagy vált zások.történtek.

Az oktatásnak a szükségességét is figyelembe vették, mert vannak olyan fejezetek, amelyek időt kivárnak. Ami a kisállattenyésztéstan tárgykörét illeti, elsősorban, a tyuk, kacsak, liba tenyésztésre fordítódik idő, és a■halgazdaságtanra kevés idő jut, még kevesebb a méhészetre és,a prémesállatok tenyésztésének oktatás éra már nem jut idő.

Az a lehetőség, hogy pontosan tud ra.gaszis.wdni ahhoz a 3o4 órához, ami itt kijön , annak az a magyarázata, hogy bár xiait 4 félévre volt'kon- templálva, mégis hosszabb féléveket vett figyelembe a tanterv .A3, félévtől nem jött ki ugyanaz az óraszám.

■ Az általános állattenyésztéstan oktatásával kénes latban az a véleménye,

■ hogy az xz a legnagyobb anyag, oktatni leghosszabban ezt kell. A hozott példány lényegében megoszlanak az egyes állattartók között, annál-