Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1959
1959. június 18.
I-2I. A Tanszék oktató, nevelő tevékenysége. A Tanszék feladata ez "Örökléstan", velenint e "Növénynemesités alapjai" c. tárgyek előadása,-az örökléstani és e növényneme- sitásteni gyekor Irt ok tartása. Eddig ez Agronómiái Kérőn e IV. évf. 2. félévében heti 2 őre előadás és 2 érc gyakorlat keretében ez öröklést en, a IV.évf. 2. félévében heti 3 előadási ' és 2 gyakorlati órán pedig a Ncvénynemesitéstan oktatása folyt. A Tanszék oktató munkája a legújabb szervezeti, tanmeneti változás következtében úgy alakult', hogy a Mezőgazdaságtudományi Karon a II. évf. 2. félévében 2 óra előadás, 2 óra gyakorlat keretében az Örökléstan, a III.évf. 1. félévében pedig hetenkint felváltva vagy 2-előadási, vagy 2 gyakorlati órán a Növénynemesités- tan alapjai c. tárgyakat oktatja. A Tanszék a jelen tanév folyamán csak a tanmenetben előirt tárgyakat oktatta. Szabadon választott tárgy előadása csak a múlt tanévben volt. Ekkor a Tanszék rendezésében Fábián Gyi la a QToaantitativ jellegek öröklődést kérdéseiről tartott előadássorozatot a szakkörös hallgatók, a tanszék dolgozói és az érdeklődők • részér e. A Növénynemesitestrni tanszék a Marxizmus tanszéke után, illetve mellett igen jelentős szerepet tölt be Egyetemünkön a hallgatók világnézeti oktatása, nevelése terén is. Elsősorban az Örökléstan c. tantárgy az ideológiai megalapozottságot, a haladé szocialista biológiai szemléletet és tudást nyújtja. A Tanszék a f.évben az egyetemi oktatáson kivül igen jelentős segítséget nyújtott a Mezőgazdasági Akadémiáknak. így a Tanszék látta el Keszthelyen az örökléstan és a Növénynemesités alapjai tárgyak oktatását. Ezenkívül a Tanszék látta el az Akadémiákat jegyzetekkel, tárgyainak ottani oktatóival pedig a legszorosabb kapcsolatot építette ki. A Tanszék által oktatott tárgyak közül az örökléstan két fő részre őszül. Az első rész a tulajdonképpeni örökléstan, a második pedig a Származástan. Az Örökléstan c.tárgy első része ez élő világ változékonysága, az átöröklés sajátosságai, quantitativ jellegek öröklődése, az átöröklés hordozói, a kromoszómák számbeli változásai, a beltenyésztés, életrevalóság, heterézis, távoli keresztezések, a nemiség öröklődése, oltásos keresztezések, a plazmás és szintes- tecskés öröklődés, a mutáció, az átöröklési elméletek, az egyedfejlődés, a szerzett tulajdonságok öröklődése, öröklődés a populációkban és az örökléstan története c. fejezetekre tagolódik, Az Örökléstan második része, a Származástan, két fő részben kerül oktatásra. Ezek az Élet keletkezése és A fajok keletkezésének általános törvényszerűségei.
