Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1959
1959. április 16.
diákkörben dolgozik. Ennek a kimondását nem helyesli, mert a későbbiek során sokan nyernek felvételt a kollégiumba és az Egyetem nem fórja ■ birni ezt a munkát . Egyéb gondolatok is felvetődték, hogy a hallgatókat nevelni kell arra, hogyan készítsenek dolgozatot. A nevelés munkája meg kell mondani, hogy nálunk most háttérbe szorult. A korábbi években volt ilyen és bizonyos mértékig a szakdolgozatok irányán keresztül kedvet kapnak a hal'rat ók a tudományos munka végzésére. A diákköri dolgozat elkészítése, olva- sáfet, könyvtársbujást stb-t kiván a hallgatóktól és hiba, hogy ezzel most nem foglalkozunk eleget. Túsz Zsigmond: Kovács elvtárs említette, hogy a tanszékekre .besündörgő hallgatókra politikai szempontból vigyázni kell. Ezzel kapcsol' tban elmondja, hogy az Egyetemen belül megoldották ezt. a kérdést úgy, hogy a KISZ-szel beszélik meg a jelentkezők névsorát és hogy kiket fogadjanak el. A tanszékek felé már csak azok kerülnek, akiket a KISZ Bizottság javasol. Berend József: A kérdéssel kapcsolatos problémáját mondja el, ami szerinte olyan kérdésként jelentkezik, hogy az egyetemi képzésnek célja az alapképzés, vagy pedig az Egyetemen tanuló .összes hallgatók általános színvonalának minél magasabb fokon való biztosítása. Általánosságban kell a kérdést felvetni, mert a tudományos diákkörök eny bizonyos önkéntes jelentkezés alapján szelektálódott kiskörű együttest jélent, amely mellett nagyon jelentős azoknak a hallatoknak a száma, akik egyet len szakkörben sem vesznek részt. Mielőtt a kérdés részleteivel foglalkoznánk, el kell döntenünk, hogy a gyengébbeknek, a bátortalanabbaknak kell-e nagyobb segítséget nyújtani, vagy perig azoknak, akiknél bármilyen ókból ez a speciális érdeklődés egyes tudományterületek iránt- már ab ovo az Egyetemre jelentkezéskor is meg volt és ez a vonzó erő igen nagy aktivitást kölcsönöz. Tanszékükön működő szakkörök területén szerzett tapasztalataiból elmondja, hogy a szocialista egyetem célkitűzései szempontjából nem a legkedvezőbb politikai intellektusok voltak ahhoz, hogy a szakkörirtudományos képzésben résztvegye- nek. Ma ez bizonyos mértékben enyhült azáltal, hogy a KISZ a jelentkezők névsorát megvizsgálja, de még mindig meg van az, hogy sokkal nagyobb azoknak a száma akik nem dolgoznak és nagyobb segítségre van szükségük, mint azoknak akiket érdeklődésük egyi^-másik terület felé vezeti. Érdemes megnézni, hogy hány munkás paraszt hallgató maradt ki a szakkörök munkájából, akiknek az érdeklődése felkeltése érdekében semmi sem teszünk. Ebből a szempontból meg keilen vizsgálni ezt a problémát. Kis3 Albert: Elég. érd kés vita alakult ki a tudományos diákköri munka jellegéről, céljairól. Azzal, amit Kovács elvtárs említett, hogy a tudományos diákkörnek nevezett stervezetnek tudományos tevékenységet kell tartalmaznia, egyet lehet érteni. Ez az egyik oldal és nem lehet olyan széleskörű, mint a kollégium szervezésnél alkalmazták. A kollégium szaporodásával nem is lehet minden kollégiumi tag diákköri dolgozó, de már ez jelenleg sem felel meg a tényleges helyzetnek. Többféle jellegű ez a munka, de a fokozatosság kimarad a dologból. A hallgatók diplomatervükig nem is készítenek olyan munkát, amikor Írásban kell számot adni egy^bizonyos gondolatkör preciz feldolgozásáról. A másik: a tárgyak évrol-évre változnak. Az első 3 2 évben nem is igen lehet diákköri munkáról beszélni, sőt még később 'is különböző formában jelentkezik a munka és tanszékenként is eltérő a helyzet. Kern bizik annak sikerében, ha a munkát szétválasztják tudományos diákköri és szakköri tevékenységre.
