Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1958-1959
1958. szeptember 25.
4 technikai forradalom, egyenlő kommunizmus. Ezért hangsúlyozta o Hruscsov elvtárs tézisei alapján a gyakorlati képzés fontosságát. Mikecz István? A Mezőgazdasági G-épészmérnöki Kar tanácsülésen foglalkozott a tézisekkel é3 ezek felett elég széleskörű vita alakult ki. Az elhangzott javaslatok nyomán egy bizonyos hosszú időre szóló tennivalókat határoztak el. Egy dologra azonban felhivja a figyelmet, és mint veszélyre rámutat: arra, hogy már eddig is elég sokszor volt a pártnak különböző határozata arra nézve, hogy az oktatómunkát világnézeti neveléssel kapcsolják egybe. Ezeknek a határozatoknak a végrehajtása menetközben ellaposodott, mert nem helyeztek súlyt arra, ho'-y a mindennapos munka részévé tegyék ezt. Arra kell ügyelni, hogy a pártszervezetek és a tanszékek ezt az ellenőrző, irányitó munkát mindennapi feladatnak tekintsék, mert csak igy lesz az egyetemi munka szerves része, a művelődéspolitikai tézisek igy érik el céljukat, he legyen a nekilendülés után ennek is elévülés a sorsa. Tóth Antal: Tulajdonképpen a második napirendi ponthoz szándékozott hozzászólni, de a vita alapján úgy látja, hogy most is szükséges. Legmesszebbmenően egyetért Szekeres elvtárssal, hogy a dialektikus materialista világnézetnek az érvényesülése a természettuo- mányos és termelés tudó máiyi tárgyak oktatásánál nagyon fontos . hangsúlyozza, hogy az oktatásnál azonban necsak vonjuk le a megfelelő filozófiai következtetéseket, hanem ezeket a tárgyakat a dialektikus materializmus alapjairól kiindulva oktassuk. Ez azt jelenti, hogyha, dialektikus materializmus talaján állva oktatunk, eleve nem lesz enciklopédikus az oktatás. Ne csak a jelenleg meglévő tételek megismertetésére törekedjünk, hanem lássák a hallgatók, hogy az egész tudományág fejlődése milyen utón és milyen perspektíva felé halad. Pethő György: Egy megjegyzése van a tézisekkel kapcsolatban, mégpedig a munkás-paraszt hallgatók sorsával kapcsolatosan az Egyetemen. Teljes mértékben egyetért Szekeres elvtárssal abban,’hogy nem lehet a vizsgáztatás során megkülönböztetést alkalmazni ezeknél a hallgatóknál az értelmiségiekkel, stb szemben. Azonban a tapasztalatok azt igazolják, hogy - húr jól lehet már kivétel nélkül érettségivel jönnek az Egyetemre - mégis vannak olyan munkás-paraszté» származású hallgatók, akik nem rendelkeznek olyan előnyökkel, mint az értelmiségi környezetből jöttek. Ebből következik, hogy segítséget kell adni ezeknek a hallgatóknak és ezen a segítségnyújtáson keresztül vívják ki maguknak a joros megkülönböztetést . Az a nézete, hogy elsősorban olyan vonatkozásban kell segítséget adni a munkás-paraszt származású hallgatóknak, hogy különösen az ideológiai tárgyakat sajátítsák el tökéletesenfSzért hogy szembe állítsák a munkás-paraszt és értelmiségi hallgatókat egymással, hanem, hogy a nézeteket közösen megvitassák és igy kristályosodjék ki ai helyes állásfoglalás. Rektor: Hálásan köszöni Szekeres elvtárs referátumát és valamennyi hozzászóló elvtárs nagyon értékes mondanivalóját. Hangsúlyozza, hogy pártunk müvelődéspoliti#cai tézisei azok, amelyek mint igazi és határozottan kibontatkozt tottnak érzett bázis, a munkánk alanja. Kéri, hogy a továbbiak során építsünk erre a bázisra. Nem részierekbe menően, csak mintegy iránymut t'nak kiemeli, amit Kovács Aladár osztályvezető elv társ ezzel kaocsolatban elmondott. Ugyank J \ü
