Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1957-1958
1958. augusztus 30.
1957. végére az Agrártudományi Egyetem hallgatói mintegy három csoportra oszthatók. Elsősorban kell megemlíteni a Pártoan és a KISz-ben tömörült fiatalok it * akikre a vezetés igen nagymértékben támaszkodhat és támaszkodik is, másodsorban kell megomli- / teni a némely kérdésben egyet nem értő, de jóindulatú és a szocia- * lizmus eszméjét alapjában elfogadó fiatalságot. Ezek megnyerése elsőrendű feladatunk. Végül a hallgatók e y kisebb csoportja tartózkodik mindennemű politikai vélemenynyilván! istól. Ezek az emberek főképpen diplomát akarnak szerezni és azután megfelelő állásokban elhelyezkedve, akarják megtalálni számitásukat. Az Agrártudományi Egyetem budapesti részlegén már 1956 november második felében, a gödöllői részlegen pedig 1957 január 11-én alakult meg a pártszervezet. A párt különösen a gödöllői részlegen orőtoljesen fejlődött Ő3 a politikai felvilágosító munka területén hatalmas munkát végzett. Az Agrártudományi Egyetemen az ellenforradalom a Karxizmus-lenlniz- mus tanszéket nem szüntette teljesen meg, de a marxista oktatók között is számos, téves nézet terjedt el, amit a legjobban bizonyít, hogy a marxista oktatók közül néhányan nem kívántak a Pártba belépni, továbbá hogy hangoztatták a Kádár-kormány és a konszolidáció ellen irányuló nézeteiket. A Gépészmérnöki Főiskolán az ellenforradalom eredményeképpen a Marxizmus-Leninizmus tanszék teljesen széthullott és újjá kellett szervezni. Az Egyetem újjászervezése, valamint a Gépészmérnöki Főiskola beolvasztása karként az Agrártudományi Egyetembe idejére, a marxizmuo- leninizmus tanszékek újjászervezése is befejeződött és a marxizmus oktatási feltételei biztosítva vannak. Az év elején az ellenforradalom jellegéről tartott politikai előadások /részben a marxizmus oktatéi, részben pedig az Egyetem tanárai és külső előadók tartották/ és az azokkal egybekötött viták döntő jelentőségű fordulatot jelen- ^ tettek halig «tóink gondolkodásában, magatartásában. Ezeket az el őadásokat a hallgatók nagy figyelőmmel kísérték. Az előadásokat követő szmináriumi viták Gödöllőn jóval élénkébbek voltak, mint a budapesti részlegen. Provokativ kérdések ezeken a vitákon nem hangzottak el, pedig azok 1956-ban az ideológiai szemináriumokon igen gyakoriak voltak. Az ollenforradalom jellegét, lefolyását a baliga-- tők nem vitatták, a kibontakozás irányát pedig pozitívan tárgyalták. Az esetleg néhol fölvetődő disszonáns hangokat a hallgatók maguk szeroltók le. A szaktanszékek politikai nevelőmunkája az 1956/57-oe tanév II. félévében általában nem volt elég hatékony.. Örvendetes kivételek is voltak, libben az Időszakban még hóhány tanszéken erősen érezhető 3 volt a nyugat-imádat, továbbá az az elv, hogy a diák ne politizáljon,^ hanem tanuljon. Az oktatók egy része i3 kizárólag a szakma oktatására korlátozta tevékenységét. Ezen a téren az 1957/58-as tanév első félévében több tanszéken határozott javulás észlelhető, bár a tanszékvezetőknek ebben az irányban még-sokat kell tenniök, hogy az idevágó szinttel meg lelte esünk elégedve.
